Nem akar paksi bővítést az LMP és az Együtt-PM
Az LMP és az Együtt-PM is a tervezett paksi bővítése ellen foglalt állást, miután politikusaik, Szél Bernadett, illetve Jávor Benedek Rebecca Harms, az Európai Parlament Zöldek frakciójának társelnökének társaságában csütörtökön meglátogatták a paksi atomerőművet.
Tapasztalataikat összegző budapesti sajtótájékoztatójukon Rebecca Harms azt mondta, két kérdés is foglalkoztatta a létesítménnyel kapcsolatban. Az egyik a 2003-as üzemzavart követő helyreállítási folyamat, a másik pedig a tervezett bővítés, de nem kapott világos információkat a beruházás finanszírozásáról. Ha megvalósul az építkezés, írják, akkor félő, nem lesz valódi bővítés az energiaszektor más részeiben, pedig az uniós tagállamokban munkahelyek százezreit lehetne megteremteni a megújuló energiák segítségével.
Szél Bernadett is azt hangsúlyozta, hogy máig az ország területén van a 2003-as baleset során megsérült fűtőelem. Az LMP társelnöke szerint az ügyben homályos a kormányzati kommunikáció és még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi lesz az üzemzavar teljes költsége. Az MSZP és a Fidesz Magyarország jövőjét az atomenergiára alapozva képzeli el, az LMP szerint viszont ezek a beruházások növelnék az ország függőségét és csökkentenék a munkahelyteremtés lehetőségét - közölte.
Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke bejelentette, hogy frakciójuk szakmai vitát és nyilvános hatásvizsgálatokat követel. Emellett hétfőn kezdeményezni fogja, hogy hívjanak össze egy rendkívüli parlamenti ülésnapot, amelynek során a nyilvánosság elé tárhatják a bővítéssel kapcsolatos információkat.
Jávor Benedek is azt hangsúlyozta, hogy a projektcég vezetői továbbra sem voltak hajlandóak egyértelmű információkat adni a bővítéséről. Az Együtt-PM társelnöke a szerdai megbeszélésen elejtett megjegyzésekből viszont arra következtetett, hogy a projektcég egy kötelező átvételi árat érvényesítetne. Számításai szerint ez viszont körülbelül ötven százalékkal emelné az energia árát. A független képviselő azt is feltételezte, hogy a tender kiírása során "egybecsomagolják" a létesítési és a finanszírozási feladatokat. Ilyen elképzeléssel viszont eddig egyedül az orosz Roszatom állt elő - hívta fel a figyelmet.
Azt mondta, hogy szintén az elejtett megjegyzésekből arra következtetett, hogy a projektcég a bővítés költségeit 3-4000 milliárd forintra becsüli. Az esetleges orosz függőség veszélyét hangsúlyozó politikus azt is bejelentette, hogy a Párbeszéd Magyarországért egy információs kiadványt készített a paksi bővítés hatásairól.
