Lájkokkal és bátorító kommentekkel halmozzák a török nacionalisták Vona Gábort, aki a napokban török egyetemeken tart előadásokat. A Jobbik elnöke régóta udvarol a rokon népnek tartott törököknek, még egy hivatalosan terrorszervezetnek tartott mozgalom kézjelével is pózolt, de pártja kezdeményezte már Észak-Ciprus elismerését is. A Jobbik programja szerint ki kellene lépnünk az EU-ból, és Oroszország mellett Törökországgal kellene szövetségre lépnünk.
Négynapos előadókörútba kezd szerdán Törökországban Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki a Facebookon közzétett program szerint szombatig négy egyetemen fordul meg. A kép és a néhány szavas török nyelvű szöveg szokatlanul nagy tetszésnyilvánítást váltott ki a közösségi oldal török felhasználói körében (két nap alatt 3200 „like”, 720 megosztás és 438 komment), akárcsak az a keddi bejegyzés, amelyben Vona szintén törökül emlékezett meg a Török Köztársaság 90 évvel ezelőtti kikiáltásáról.
A lelkes török kommentelők már tavaly év elején elkezdtek feltünedezni Vona Facebook-oldalán. A török, angol és tört magyar nyelvű hozzászólásoknak két állandóan visszatérő eleme van: „mi is Attila unokái vagyunk”, illetve „Turán”, a török népek feltételezett őshazája. Vona épp azzal lett népszerű a fiatal török nacionalisták körében, hogy 2012 januárjában egy beszéde végén azt mondta: „Attila unokái vagyunk, és nem félünk semmitől!”. Ezt egyebek mellett idézte a BBC török nyelvű honlapja is, így Vona és a Jobbik nevét felkapták a nacionalista körökben.
Igen népszerű volt a török Facebook-felhasználók körében (4751 „like” és 891 hozzászólás) az a júliusban közzétett kép is, amelyen Vona a Szürke Farkasok kézjelét mutatja. Az eredetileg Idealista Fiatalok néven ismert ultranacionalista ifjúsági mozgalom – a hivatalos álláspont szerint terrorszervezet – a nacionalista MHP párt „nem hivatalos katonai szárnya”, amely a török hatóságok szerint több száz embert ölt meg az 1970-es és ’80-as években. Vona keddi posztja alatt több olyan hozzászólás is feltűnt, amelyben őt magát is szürke farkasnak nevezik.
Persze a Jobbik törökbarátságának vannak korábbi előzményei is: 2011-ben török újságok is beszámoltak arról, hogy a Jobbik felvetett több, Ankarának is kedves témát a magyar Országgyűlésben. Egyrészt határozati javaslatot nyújtottak be „A hegyi-karabahi örmény agresszió elítéléséről” (Karabah hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozik, de 1992 óta örmény fennhatóság alatt áll, Törökország pedig hagyományosan ellenséges viszonyban van Örményországgal), másrészt javasolták, hogy a magyar kormány vegye fel a kapcsolatot a kizárólag Isztambul által elismert Észak-ciprusi Török Köztársasággal.
A Jobbik külpolitikai nézetei szerint Magyarországnak ki kellene lépni az Európai Unióból, és szorosabbra fűzni kapcsolatait Oroszországgal, Iránnal, Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal és Törökországgal. Ennek részben ideológiai okai vannak (a Jobbik a magyarokat „turáni”, vagyis közép-ázsiai származású népnek tartja), másrészt gazdasági előnyöket is remél a keleti fordulattól. A Jobbik külpolitikai törekvései az Országgyűlésben működő Interparlamentáris Unióban is egyértelműek: a magyar-török tagozat tíz tagjából hatan jobbikosok, köztük az elnök, Hegedűs Tamás, aki többször is járt parlamenti küldöttként Törökországban.
