Svájcot tekinti példának a trafikmutyi ügyében elindult népszavazási kezdeményezés ötletgazdája. Bíró Zoltán azt szeretné, ha előbb-utóbb mindenről lehetne referendumot tartani, nem lennének tiltott kérdések, és elektronikus úton is lehetne voksolni. A trafikok ügyében arra számít, hogy a hoppon maradt kiskereskedők segítenek összeszedni a kétszer 200 ezer aláírást.
„Amikor Lázár János a trafikpályázatok beadása után ’egyéni indítvánnyal’ módosította az árrést és a termékkört, akkor ezt annyira felháborítónak találtam, hogy azonnal tömegesen népszavazási kezdeményezéseket adtam be ellene” – idézi fel Bíró Zoltán, mi vezetett oda, hogy népszavazást kezdeményezzen a dohánykereskedelem monopolizálása ellen. Több próbálkozás, majd a Kúria eljárása után sikerrel járt, és pénteken meg is kapta az Országos Választási Bizottságtól (OVB) a két kérdés hitelesített aláírásgyűjtő ívét.
„Az OVB kezdetben mindent elutasított, de az OVB-ülések jegyzőkönyveiből rájöttem, hogy mik a trafiktörvény gyenge pontjai, hol lehet megtámadni” – mondta a munkamódszeréről Bíró, aki addig ostromolta kérdéseivel az OVB-t, míg az általa legfontosabbnak tartott két kérdés, az árrést és a termékkört érintő át nem ment a szűrőn. „Az OVB tagjait kötik az előző ülésen elmondott saját szavaik, ezt használtam ki a népszavazás érdekében” – idézi fel módszerét a kezdeményező.
A két, a Kúria által is jóváhagyott kérdés egyike 3,33 százalékra szállíttatná le a jelenleg 10 százalékos garantált kiskereskedelmi árrést, a másik pedig kizárólag dohánytermékre korlátozná a trafikokban forgalmazható áruk körét, vagyis nem lehetne például üdítő és szeszes italt, újságot vagy fagylaltot árusítani.
| A kérdések |
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben meghatározott kiskereskedelmi árrés mértékét, hogy a legnagyobb kereskedelmi árrés mértéke a dohánytermék – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának 3,33%-a legyen?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényt, hogy a dohányboltban csak dohányterméket lehessen forgalmazni?” |
Bíró Zoltánnak péntektől számítva négy hónapja van arra, hogy összeszedje mindkét kérdésre a 200 ezer érvényes aláírást, és ha sikerrel jár, a parlamentnek kötelező lenne kiírni a népszavazást. A Fidesz ugyanakkor nem hivatalosan már megüzente, semmiképpen nem engedik, hogy a 2014-es országgyűlési választás előtt referendumot tartsanak, ezért pedig az időhúzás mellett készek akár törvényt is módosítani. Erre hivatkozva utasította el Bírót az egyik ellenzéki párt, amelytől informális csatornáktól segítséget kért az aláírásgyűjtéshez, más pártok pedig halogató választ adtak.
„Jelenleg a pártok 2014 tavaszáig látnak, tovább már nem” – mondja Bíró Zoltán, aki szerint az ellenzéknek is érdeke jelenleg a trafikmutyi fennmaradása, mert ezzel tudják a Fideszt támadni a kampányban. A kezdeményező szerint az ellenzéki pártok ugyanazt teszik a népszavazással, mint Orbán Viktor kormányfő a fociválogatott Hollandok elleni 1-8-as vereségével, azaz semmit sem mondanak.
Bíró ezért jelenleg egy honlap, illetve egy Facebook-oldal segítségével igyekszik támogatókat szerezni. „A legfontosabb segítség az a több ezer-tízezer kiskereskedő, akik pórul jártak a trafikmutyi miatt” – mondja a kezdeményező, aki azt reméli, a kereskedők boltjaiban folyik majd az aláírásgyűjtés, mert a kiskereskedők tudják, hogy a két népszavazási kérdés „aláássa a trafiktörvényt”, mert alacsonyabb árréssel és szűkített kínálattal a „hozzá nem értő, Fidesz-közeli” trafikosok vissza fogják adni az engedélyüket.
Bíró ugyanakkor bízik benne, hogy a pártok előbb-utóbb segíteni fognak, mert nagyobb tervei vannak, mint a trafiktörvény összedöntése: a svájci példa meghonosítása, vagyis az, hogy lényegében mindenről lehessen népszavazást tartani, ami az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Ehhez persze el kellene törölni a tiltott tárgyköröket és az érvényességi küszöböt, illetve be kellene vezetni az elektronikus szavazás lehetőségét. „Már megfogalmaztam a következő jelentős kérdéskört, amelyet be fogok adni a Nemzeti Választási Bizottságnak. Ha majd megtudják, mi is az, akkor még maguk is össze fognak veszni a saját szerkesztőségükön belül” – fogalmaz talányosan a népszavazás-kezdeményező.
