Nem vizsgálja a rendőrség az ároktői banda két tagja szökésének körülményeit – közölték a hvg.hu-val. Három évvel ezelőtt, amikor a a fekete sereg vezetőjeként ismert Magyar Róbert tűnt el házi őrizetből, hét embert, köztük az angyalföldi rendőrkapitányt vonták felelősségre. A szakértők szerint alighanem külföldre szöktek, vagy oda próbálnak eljutni, azt azonban, hogy sikerül hosszasan bujkálniuk, kevesen gondolják valószínűnek.
Három napja nem találják a házi őrizetből megszökött ároktői banda két tagját. A rendőrség elrendelte körözésüket, de szakértők szerint az, hogy meglesznek-e leginkább a két Rostástól függ. Attól ugyanis, hogy mennyire készítették elő a távozásukat, Magyarországon vagy külföldön próbálnak elrejtőzni, s ha átlépték a határt, másik országban mennyire tudják meghúzni magukat. (Egy, még egy évtizeddel ezelőtt Kanadába szökött Pest megyei rablót például azért találtak meg a hatóságok, mert a férfi kint nagyon jól dolgozott szobafestőként, jól keresett, ami miatt irigyei lettek, akik feldobták őt a bevándorlási hivatalnál.)
Az ároktői bűnbanda ügyéről egy hónappal ezelőtt, a Fővárosi Törvényszéken folyó eljárás legutóbbi tárgyalási napja alkalmával írt a hvg.hu. Akkor a hat vádlott közül ötre tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kért az ügyész, mint idős emberek sérelmére elkövetett tucatnyi súlyos rablás, köztük két rablógyilkosság vélt végrehajtóira. A vádhatóság irata szerint verték, rugdosták, bottal ütötték, fojtogatták áldozataikat, mellkasukat taposták, fejükre nejlonzacskót húztak, hogy értékeiket megszerezzék. A többek között rablógyilkosságokkal vádolt 51 éves Rostás Elemér a büntetőeljárás elsőrendű, 26 éves fia, Rostás Henrik pedig az ügy harmadrendű vádlottja. A tárgyaláson a vádlottak közül többen azt hozták fel védekezésül, hogy más ügyekben segítették a rendőrség munkáját. Egyikük időskorúak sérelmére elkövetett bűntett felderítéséhez járult hozzá a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon, és két további vádlott is kapcsolatban állt a rendőrökkel.
Menekülés külföldre
Rostás Elemérnek és fiának nincs vagyona, és nem tudni külföldi kapcsolataikról, így – mint az egyik védő a hvg.hu-nak megjegyezte – nem valószínű, hogy sokáig tudnak bujkálni. Az ügyvéd megemlítette, a két Rostás azért nem viselt a házi őrizet alatt elektronikus jeladót, mert amikor kikerültek, az még nem volt "kötelező viselet". "Egyik társuk viszont már lábpereccel üldögélhet otthonában" – közölte a védő.
Az ároktőiek idén tavasszal azért kerülhettek házi őrizetbe, mert több vádlott esetében letelt az előzetes letartóztatás törvényben megszabott négyéves felső határa, emiatt meg kellett szüntetni fogva tartásukat. Egy volt rendőr a hvg.hu-nak elmondta, a bíró dönt arról, hogy egy gyanúsított vagy egy vádlott házi őrizetbe kerülhet-e, és ha igen, annak milyen fokozatúnak kell lennie, egy nap többször kell-e a rendőrségnek a házi őrizetest ellenőriznie, vagy elég-e egyszer kimenni hozzá, esetleg elfogadható az is, ha a terhelt időnként maga jelentkezik a rendőrségen. Amennyiben az illető megszegi a házi őrizet szabályait, akkor azt a rendőröknek jelezniük kell a bírónak, s ő dönt arról, hogy az embert őrizetbe vegyék-e.
| A Fővárosi Törvényszék közleménye |
| "A bíróság a házi őrizet elrendelésekor még nem alkalmazhatta automatikusan a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközt, mert az akkor hatályos jogszabály még a vádlott hozzájárulásától tette függővé a használatát. A jelenleg szökésben lévő vádlottak ehhez nem járultak hozzá" – írta közleményében a Fővárosi Törvényszék szóvivője a két ároktői bandatag eltűnésével kapcsolatban. A szeptember 1-jétől hatályos jogszabály-módosítás után már nincs szükség a terhelt hozzájárulására a nyomkövető alkalmazásához, ha a házi őrizetet azért rendelte el a bíróság, mert a terhelt előzetes letartóztatása a törvényben maximalizált időtartam lejárta miatt szűnik meg. A terheltek mozgását nyomon követő technikai eszköz utólagos alkalmazására pedig nem érkezett indítvány. |
A védő elmondása szerint Rostásék esetében a rendőrségi figyelem nem volt túl szoros, nem álltak állandó operatív lesben a kint lévő négy ember házainál, hanem naponta egyszer ellenőrizték, hogy otthonukban tartózkodnak-e. Azt, hogy miként ellenőrizték a házi őrizetes ároktőieket, a hvg.hu megkérdezte az Országos Rendőr-főkapitányságtól is, de erre nem adtak választ. Azt viszont közölték, hogy nem vizsgálják, mi módon szökhettek meg Rostásék.
"Egy autóval hat óra alatt külföldre szökhetett a két férfi, ahol – ha nem keltenek feltűnést – még dolgozni is tudnak és eléldegélhetnek. De ez nem nagyon szokott sikerülni a bűnözőknek, mert a bujkáláshoz nagyon sok pénz kell" – a hvg.hu által megkérdezett rendőrök és volt nyomozók úgy vélték, hogy inkább külföldön, Ausztriában vagy attól nyugatabbra próbálják meghúzni magukat a szökésben lévők. Egyetértettek viszont abban is, hogy Rostás Elemér és Rostás Henrik előbb vagy utóbb előkerül, és nem ússzák meg a felelősségre vonást.
| A túlzsúfoltság és az elmarasztaló ítéletek miatt jött a lábperec |
A büntetés-végrehajtási intézetekben mintegy száznegyven százalékos a túlzsúfoltság – közölte a hvg.hu-val a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP). Tavaly év végén a BVOP adatai alapján 17 179 volt a bv-intézetekben fogva tartottak száma, ugyanakkor 12 573 volt a férőhelyek száma. Egy rab napi nyolcezer forintjába kerül az államnak. Ez a túltelítettség indokolta az elektronikus jeladó, vagyis az egyszerűen csak lábperecnek nevezett eszköz "bevetését", hogy minél több ember az otthonában, és ne az állam pénzén, szinte egymás hegyén-hátán várja a vele szemben folyó büntetőeljárás végét. Főleg, hogy a strasbourgi bíróság is több esetben büntetést szabott ki a magyar börtönökben meglévő embertelen fogva tartási körülmények miatt. Lábpereccel lehet lakásában a tavaly kirobbant korrupciós ügy négy volt rendőre és az elsőrendű gyanúsított, V. László is. Az elektronikus jeladók beszerzése – mint korábban a hvg.hu-val az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata közölte – 1 milliárd 22 millió forintba kerül. A rendszert idén májusban kezdték kiépíteni. Első körben 652 darab készüléket kellett a pályázaton nyertes cégnek leszállítania. |
Mások is éltek a lehetőséggel
A házi őrizetet szökésre kihasználók egyik legismertebb alakja Magyar Róbert volt. A férfi a fekete sereg bűnszervezet vezetőjeként vált ismertté és állt a bíróság elé. Magyar Róbert 2010. január 16-án lépett le angyalföldi lakásából, és ment Spanyolországba. A fekete sereg vezetőjét első fokon tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, mert a bíróság úgy látta, hogy az ő utasítására gyilkolták meg az alvilágban Ragyás Tóniként ismert férfit 2003-ban. Emellett bűnszervezet létrehozása, egy a fővárosban lövöldözésbe torkolló bandaháború és egy vidéki vállalkozó megfenyegetése miatt állt a Fővárosi Törvényszék előtt. Miután kint Magyar Róbertet elfogták és hazahozták, idén, a perújítási eljárás során ismételten élete végéig való rácsok mögötti tartózkodásra ítélték.
Magyar szökése miatt hét rendőrt hibáztattak, többek között a XIII. kerületi kapitány felelősségét is megállapították. A belső vizsgálat adatai szerint a gyanúsított január 16-án reggel szökött el, de ezt csak másnap 8.45-kor észlelték a rendőrök. Nem jelentették rögtön Magyar Róbert eltűnését, pedig azonnal értesíteniük kellett volna a bíróságot. Ehelyett aznap még háromszor visszamentek a lakáshoz, és csak ezután jeleztek.
Szintén az előzetesből szabadulást kihasználva szökött Szlovákiába a zálogházi rablóként ismert Varga László, akit négy évvel ezelőtt egy pozsonyi edzőteremből kilépve fogtak el. Varga – akit tizenkilenc rablás miatt kerestek egész Európában – oszlopos tagja volt annak a csoportnak, amely tizennégy zálogházat fosztott ki fegyverrel fenyegetőzve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2000 novembere és 2001 augusztusa között. Összesen több százmillió forintnyi értéket – ékszereket és pénzt – eltulajdonítottak. A csapat – amelyben a móri rablógyilkossággal is meggyanúsított, azóta eltűnt Farkas Róbert is részt vett – egy miskolci zálogház elleni támadás után bukott le.
Varga Lászlót 2006-ban kiengedték az előzetes letartóztatásból, mivel úgy volt bent három évet (akkor még ez volt az időhatár), hogy a rablássorozat ügyében nem született ítélet. A férfival szemben csak lakhelyelhagyási tilalom állt fenn, ennek ellenére végrehajtott egy pénzszállító elleni rablást a MOM parknál. Varga Lászlót az akcióban meglőtték, de még így is el tudott menekülni és három éven át nem leltek rá a rendőrök.
Terhes barátnőjével rabolt a Pozsonyban elfogott magyar
