A hvg.hu-n többször beszámoltunk már a közoktatásból köznevelésre változtatott rendszer anomáliáiról. Szeptemberben a pedagógus-életpályamodell alapján módosították a kinevezéseket, az új szerződések azonban sok tanárnál kiverték a biztosítékot.

Az oktatási államtitkárság továbbra is azt bizonygatja, hogy szeptember 1-jétől 160 ezer pedagógusnak növekszik átlagosan 34 százalékkal, vagyis mintegy 35-80 ezer forinttal a jövedelme, továbbá, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszere átláthatóvá, kiszámíthatóvá és egységessé vált. Ám a lapunknak megküldött levelekből nem ez az idillikus kép bontakozik ki.

Az alapfizetések talán növekednek, de az eddig kapott különböző pótlékok eltörlésével épp a legjobb, legképzettebb, legtöbbet vállaló pedagógusok számlájára kevesebb bér érkezik október 1-jén.

„Borzalmas állapotok”

Bár a legnagyobb felháborodás az államosítás utáni tanári béreket övezi, de számos iskola működése lehetetlenült el az állami fenntartás, az igazgatóktól elvont döntési jogkörök, a mindennapos testnevelés ésszerűtlen bevezetése, és egyéb, a mindennapokat érintő szakmaiatlan döntések miatt.

Egy nyugati kisváros egyik általános iskolájának tanítója lapunknak például „borzalmas állapotokról” írt. Mint állítja, a kaotikus viszonyok miatt már több alkalommal elsősök tűntek el – szerencsére egyelőre csak iskolán belül. Az adott intézményben az új rendszer miatt hárman mondtak fel szeptembertől, és van két tartós beteg pedagógus is. Mivel már az igazgató nem dönthet új munkavállalók felvételéről, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) iránymutatásai alapján kellene megoldani a kialakult helyzetet.

A tankerület vezetője azt találta ki, hogy az alsós tanítóknak kell beállni délután napközizni (ez a fogalom ugyan már nem szerepel a törvényben, de az egész napos felügyeletben a legtöbb helyen gyakorlatilag ma is napköziként értelmezik a délutáni iskolai foglalkozásokat), és esetenként az eddigi napközis nevelőknek kell beállni a délelőtti tanórák megtartásába.

AFP / Martin Bureau

Itt a gyerek, hol a gyerek?

Mindebből iszonyú káosz alakult ki az iskolában, különösen az első osztályokban. Egy az óvodából épp kilépő gyereknek ugyanis a legfontosabb – az iskolába kerülés számára zavaró, feszültséggel teli időszakában –, hogy kötődni tudjon a tanítójához. A tankerület szakszerűtlen és minden neveléselméleti alapvetést semmibe vevő „parancsa” ugyanakkor azt eredményezte ebben az iskolában, hogy mivel nem tudtak a kis elsősök kötődni senkihez, nem tudták, ki is a tanítójuk. Így egyszerűen nem tudták, melyik osztályba kell beülniük egy-egy szünet után.

A felháborodott tanító azt írta: „helyettesítünk orrba-szájba, azt sem tudom, mikor hol kell lennem, szétosztások, összevonások. A pici elsősök állandóan elvesznek, mert naponta 4-5 tanító néni vigyáz rájuk, nem tudják, ki után kell menniük. Nekem van ugyan névsorom, de arcról nem ismerem őket, nem tudom, melyik gyereket keressem a 145 elsős közül. A múltkor az egyik 2-kor elveszett, fél 4-kor találtam meg egy másik csoportban, az ottani tanítónak nem tűnt fel a 32 mellett, hogy 1-gyel több”.

Egyik jobban sír, mint a másik

Az iskolában a tornaterem „fullon” működik, a (mindennapos) testnevelésórákat délután tartják, ezért minden gyerek a menzán eszik. „Végeláthatatlan a sor, mindenki egyszerre megy enni, a picik gyakran 2-kor esznek, aztán máris kezdődik a tanóra a napköziben. Egyik jobban sír, mint a másik a fáradtságtól, na meg attól, hogy nincs kihez kötődniük, annyian vigyázunk rájuk.”

A tankerület vezetője közben állandóan fenyegetőzik, zsarolja az iskolaigazgatót. Ordított is már nem egyszer. A tanárok itt is aláírták a kinevezésük módosítását, „de csak azért, mert megfenyegették a dirit, hogy ha nem, akkor fegyelmit kap”.

Besorolás, leselejtezés

Sok iskolában a kinevezés-módosítással sértették vérig az idősebb, sok végzettséggel rendelkező pedagógusokat. Az állami iskolarendszer – a propaganda szerint minden pedagógusnak kiszámítható előrelépési lehetőséget és jelentős béremelést jelentő – életpályamodelljében ugyanis minden tanárt az úgynevezett Pedagógus I. kategóriába soroltak. Ezzel egységesítették a tanári béreket.

Egy háromdiplomás, doktori címmel és két szakmai végzettséggel rendelkező pedagógus, aki tankönyvszerzőként, tantárgyi szakértőként, érettségi elnökként is dolgozik, azt írta, „engem személy szerint évtizedes eredményeimmel egyértelműen leselejteztek. Ezzel a kinevezéssel csupán az életkorom és a pályán eltöltött éveim szerint különbözök a pályája elején dolgozó – mellesleg valószínűleg – igen tisztességes kollégáimtól. Teszem hozzá gyorsan: nem vagyok a tantestületben ezzel egyedül”.

Fazekas István

„Nem kaptam államtitkári fizetést”

Egy másik tanár olvasónk 20 éve dolgozik pedagógusként. Mint megjegyezte, nem kapott eddig sem államtitkári fizetést, nem volt kiemelkedően sok túlórája, a végzettsége szerint megadható kategóriában az eltelt évek szerint járó bért kapta. Az eddigi fizetési jegyzékekben szereplő összegnél a megemelt fizetés alapján várható (számlára kerülő) bére 3000 forinttal lesz kevesebb, mint az első hat hónap legkevesebb bére.

„Kérdés, mi ennek az üzenete? Próbáljam ott ellógni a munkát, ahol csak tudom? Ha kevesebbet kapok, legalább több szabad időm legyen? Vannak ötleteim. 'Kis pénz kis foci.' Keressek más munkát? Egyre gyakrabban fordul meg a fejemben. Persze az én koromban már lehet, hogy késő. Menjek külföldre? Nem elég még a kivándorló? Angliában targoncázni kifizetődőbb?”

A vidéki város háromszakos (mindhárom reál, ami manapság kifejezetten hiányszak), idegen nyelvet beszélő tanárának szintén most vették el a minőségi bérpótlékát, a kiemelt munkavégzésért járó pótlékát, az informatikai pótlékát, a szakvizsgáért járó kiegészítését, valamint a többszakos pótlékát. Pár napja szünetben tolták az orruk alá a kinevezési papírt. Elolvasni nem volt idő, azonnal alá kellett írni. A fizetésemelés hoffmanni hatása körülbelül 15-20 ezer forint fizetéscsökkenés lett. „Aláírtam, mert túl sok éve vagyok tanár és imádom a hivatásomat. De ez, amit az országos vezetés művel, felháborító!!!”

Név nélkül

A lapunknak elküldött levelekre egyébként jellemző, hogy a beszámolókat nem merik névvel vállalni a pedagógusok. „Kérem, a nevemet ne közöljék, kevés bér is jobb, mint a semmi” – írta egyikük. „Amennyiben publikálják levelemet, azt név nélkül kérem szépen” – így egy másik. „Aláírás nélkül (fenyegetettség érzése miatt)” – zárta sorait egy harmadik tanár.

A hvg.hu-ba érkező számos levélből akadt egy olyan is (nyilván nem reprezentatív a minta, de az igazsághoz tartozik), aki meg van elégedve az új besorolási renddel. „Mivel az elmúlt 30 évben mindig olyan iskolában tanítottam, ahol a törvény által előírt fizetést és osztályfőnöki, illetve vezetői pótlékot kaptam, túlóráim pedig csak elvétve voltak, esetenként helyettesítés szerepelt a maga ezer néhány száz forintos óradíjával, elmondhatom, hogy bruttó több mint 100 ezer forint béremelést kapok reményeim szerint a jövő heti fizetésemmel.”

Elszámolták a munkaidőt

Az egyik fővárosi iskolában tanító pedagógus arról írt, hogy az intézményvezető bejelentette a tantestületnek: a heti 32 óra felett is elrendelhet munkát. „A levelében meg is fenyegeti az érintetteket, hogy akinek nem tetszik, az majd viselheti a következményeit.”

Sőt, később a 32 óra kötött munkaidő elszámolásához az igazgató összeállított egy olyan táblázatot, „amelyben a kormányrendeletben meghatározott 21 elszámolni lehetséges feladatból csak 6 jogcímen enged elszámolni munkaidőt (a kötött 32 órán felül), de azt is csak az általa maximált mértékben, pl. szaktanári adminisztrációra heti 1 órát, vagy pl. órai felkészülésre 0 (azaz nulla!) órát. Emiatt a ténylegesen 32-36 órát bent töltő pedagógusok (ezt a munkaidő nyilvántartás szerencsére bizonyítja) csak 28-30 órát tudnak elszámolni”.

Az oktatási anomáliák miatt – mint írtuk – miniszteri biztost kap a Klik, sztrájkot szervez a PDSZ. Október 5-én, a pedagógusok világnapján pedig „Őszi nagytakarítás az oktatásban” címmel szerte az országban demonstrációkat tartanak civil szervezetek.