Kreatív házszabály-értelmezéssel oldja meg a kormánytöbbség, hogy időben megszavazhassa a költségvetés módosítását: egy ülésből kettőt csinálnak. Ugyancsak kreatív jogalkotással oldják meg, hogy az alaptörvényből törölt különadószabály visszakerüljön a stabilitási törvénybe. A főváros és a kerületek már megint konkurálnak, ezúttal azon, hogy ki tilthassa ki a hajléktalanokat, de a kormány ezúttal a főváros pártján áll.
Szokatlan megoldást választott az Országgyűlés vezetése arra, hogy kicselezze az egyik, a jelenlegi többség által megalkotott eljárási szabályt: hétfőn a szokásoktól eltérően nem egy kétnapos ülés kezdődik, hanem hétfőre és keddre is egynapos ülést hívott össze Kövér László házelnök. Bár ezt elfelejtették leírni, a házszabályból kikövetkeztethető, hogy a trükközésre azért van szükség, mert módosítják az idei költségvetést, aminek különleges eljárási szabályai vannak.
A szeptember 7-én benyújtott törvényjavaslat 171 milliárd forinttal, 1050 milliárd forintra növeli az idei büdzsé hiányát, egyebek mellett az E.ON gázüzletágának megvásárlásához szükséges fedezet biztosítása, a takarékszövetkezetek államosításához kapcsolódó költségek miatt. A javaslathoz várhatóan benyújtanak majd zárószavazás előtti módosító indítványokat is, ezekről hétfőn vitáznak és szavaznak a képviselők, de a zárószavazás kedden lesz, ami hivatalosan nem a hétfőn kezdődő ülés második napja, hanem egy önálló ülés.
Erre azért van szükség, mert a stabilitási törvény szerint a zárószavazás előtti módosítók elfogadása után hagyni kell egy napot a Költségvetési Tanácsnak (KT), hogy megvizsgálja, megfelel-e a törvényjavaslat az államadásságot korlátozó rendelkezéseknek. A házszabály pedig azt írja elő, hogy a zárószavazást csak a KT-nak megszabott határidő után következő ülés napirendjére lehet felvenni. Ez normál esetben egyhetes csúszást jelentene, de most kicselezik azzal, hogy két egynapos ülésre bontják szét a szokásos kétnapos ülést.
Nagy számok kampánya
Bármit is kért Áder János köztársasági elnök a pártoktól, a kampány visszavonhatatlanul megkezdődött. A rezsicsökkentéses lakossági fórumok mellett ezt abból is láthatjuk, hogy az ellenzék a parlamenti interpellációkban is elkezdett nagy számokkal dobálózni. A szocialista Nemény András például azt kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztertől: „Mekkora siker a 75 milliárdos bukás?” Ezzel valószínűleg az elektronikus útdíj bevezetésének nehézségeire utal, ugyanis eredetileg ennyi bevételt vártak a nehéz teherautók úthasználata után.
„Háromszázötven milliárd Forint a szabadságharc ára?” – mond be még nagyobb számot a jobbikos Kepli Lajos, valószínűleg az E.ON gázüzletágának megvásárlására utalva, ami nagyságrendileg ennyibe kerül majd, és végső soron a magyar energiafogyasztók fogják kifizetni. Az LMP-s Ertsey Katalin jóval kisebb számmal is beér, mikor azt kérdezi: „Hova lett a 11 pontból 10 és fél?” A kissé rejtélyes kérdés utalás lehet a 2006-os kampányra, mikor a Fidesz 11 pontban foglalta össze ígéreteit, többek közt a 14. havi nyugdíjat, vagy az állami autók elárverezését.
A kormánypárti öninterpellációk műfajában ezúttal a fideszes Pócs János (a képviselőség mellett polgármester és dinnyetermelő) érdeklődik arról, hogy „mit tesz a Vidékfejlesztési Minisztérium azok ellen, akik kijátsszák a földtörvényt?”. A törvény kijátszása valószínűleg azt jelenti a képviselő számára, hogy olyanok is igyekeznek földet vásárolni, akiknek nem lehetne (külföldiek), vagy akiknek 2014. május 1. után nem lesz szabad (földművesnek nem minősülő magyarok és külföldiek). A KDNP-s Spaller Endre interpellációjának címe talányos: „Régi problémák, új trükök” (az utolsó szót nem mi írtuk hibásan, így szerepel az Országgyűlés honlapján – a szerk.)
Ki tiltsa ki a hajléktalanokat?
A szabálysértési törvény módosítása ismét alkalmat adott a budapesti kerületi polgármester-képviselőknek, hogy kedvenc tevékenységüket űzzék: a fővárosi önkormányzat jogköreit igyekezzenek megnyirbálni. A törvényjavaslat – amelynek módosító indítványairól szavaznak hétfőn – lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok hajléktalanmentes zónákat jelöljenek ki, és a mégis ott tartózkodó hontalanokat aztán a közterület-felügyelők megbírságolják (aki pedig nem fizet, annak büntetését végső soron elzárásra változtatják a büntetését).
A törvényjavaslat eredetileg a fővárosi önkormányzatot hatalmazta fel arra, hogy Budapesten kijelölje a hajléktalan-mentes zónákat. Papcsák Ferenc, Riz Levente, Wintermantel Zsolt, Kovács Péter és Ughy Attila és Vas Imre (előbbiek kerületi polgármesterek, utóbbi alpolgármester) azt javasolják, hogy kerüljön ki a szövegből az a kitétel, hogy „a főváros tekintetében a fővárosi önkormányzat” jogosult a kijelölésre, amivel gyakorlatilag a kerületi önkormányzatokhoz kerülne ez a jog. Valódi indoklás helyett csak azt írják: „semmi nem indokolja”, hogy a főváros hatáskörébe tartozzon a „tiltott közterület” kijelölése.
A javaslat valószínűleg meglepte a kormánypártokat. Az előterjesztő Belügyminisztérium nem értett vele egyet, a bizottságok pedig össze-vissza szavaztak: az alkotmányügyi és az önkormányzati bizottság támogatta, míg a honvédelmi, az emberi jogi és az ifjúsági bizottság elvetette. A kormány nevében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes végül nem támogatja az elfogadását, de történt már olyan ebben a ciklusban, hogy a fideszes képviselők a kabinet akaratával szemben is megszavaztak valamit.
A Normafa, stabilitás és a kábítószerek
Szavaznak a képviselők az úgynevezett Normafa-törvényhez benyújtott módosító indítványokról is. A kormány összesen kér módosítót támogat: az egyik azért szükséges, mert a sport és turizmus bizottság rájött, hogy nem kell kétharmados többség az állami területek átadásához, a másik, Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester által jegyzett indítvány pedig visszavesz a kabinet nagyszabású terveiből. A sífelvonók mellé tervezett úgynevezett engesztelő kápolna méretét bruttó 800 négyzetméter helyett 300 négyzetméterben határozná meg, illetve nem adna felmentést a kivágott erdő pótlásának kötelezettsége alól.
Hétfőn fogadják el a gazdasági stabilitási törvény módosítását. Ez burkoltan, de hatályban tartja azt, az alaptörvény ötödik módosításával eltörölt szabályt, amely szerint különadót kell kivetni, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése nyomán az államnak hirtelen fizetési kötelezettsége támadna. Az új szöveg szerint addig, amíg az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, és bekövetkezik a váratlan, „közvetlen kiadás”, a kormánynak joga lesz megtenni a szükséges intézkedéseket, beleértve, hogy „fizetési kötelezettség” megállapítására tesz javaslatot a parlamentnek.
Kedden kezdi meg tárgyalni az Országgyűlés az új kábítószerstratégiát, amelynek címe: „Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020 – Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen” A tiszta tudat többször is visszatér a szövegben, mint a stratégia „gyújtópontja". A kormány deklarált célja ugyanis a teljes drogmentesség elérése, úgy az egyén, mint a társadalom szintjén. A szerzők úgy képzelik, ezt a célt a "szerhasználat nélküli életmodell terjesztésével érik el, de persze fontos cél a rendőrségi fellépés hatáékonyságának javítása is.
Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról.
