Felsőoktatási reform: csak az ösztöndíjasok számát határozná meg az állam
Egyetemi-főiskolai keretszámok nem lesznek, de azt továbbra is központilag határoznák meg, hány bölcsész vagy jogász tanulhat az állam pénzén – derül ki a felsőoktatási stratégia legújabb változatából, amely az állami támogatás hetven százalékát az ösztöndíjas hallgatók, harminc százalékát a tudományos teljesítmény alapján osztaná szét az intézmények között – írja az Eduline.
Azt a jövőben is központilag határoznák meg, hogy az egyes képzési területeken hányan kezdhetik meg tanulmányaikat állami ösztöndíjasként, de intézményekre és szakokra lebontott keretszámok a felsőoktatási államtitkár irányításával készített tervezet szerint nem lennének.
„Nincs helye semmiféle bújtatott, a magyar nyelv hajlékonyságával visszaélő és más néven elnevezett de facto intézményi szintű keretszám-szabályozásnak, például kapacitás meghatározásának” – utal a dokumentum a 2013-as felvételin központi szerepet játszó, valójában a korábbi keretszámok funkcióját átvevő „kapacitás-szabályozásra”.
Ehelyett azt ajánlja, hogy az állam ne az intézményi férőhelyeket, hanem a hallgatók oktatását finanszírozza, vagyis a legtöbb pénzt azok az egyetemek és főiskolák kapnák, ahova a legtöbben felvételiznek. Így könnyen előállhat olyan helyzet, hogy az adott képzési területre felvehető létszám egészét a legnépszerűbb egy-két egyetem "viszi el". Az egyetlen korlát az intézmények "tényleges oktatási, infrastrukturális kapacitása" lenne, vagyis attól továbbra sem kell tartani, hogy ötvenfős szemináriumokat szerveznek az egyetemek, de egy-két gólyával sem indulnak majd szakok, ilyen esetben más egyetem vagy főiskola azonos képzésére terelnék át a jelentkezőket.
A cikk folytatását az Eduline oktatási oldalon olvashatja el.
