"Szétesett a társadalom" a helyiek szerint a Miskolc melletti Alsózsolcán, a településen élő romák nagy része azóta nem kapott munkát, hogy a 90-es évek elején bezártak a környékbeli gyárak, a közmunka pedig csak rontott a helyzeten. A legfiatalabb generáció körében felütötte a fejét a "bandázás", útonállás, mire válaszul a polgármester az érpatakihoz hasonló megoldásokat alkalmazna, de munkahelyteremtés nélkül ő sem vágna bele ebbe.
A Miskolc melletti Alsózsolca augusztusban a romló közbiztonság, a – városvezetés szerint – borsodi térségben is kimagasló bűnözési statisztikák miatt került a figyelem középpontjába. A helyiek szerint a városban felütötte a fejét a főleg fiatalkorúak által elkövetett útonállás-szerű bűnözés, de rendszeresek a kis értékű lopások és betörések. A probléma megoldására a polgármester egy rendőrőrs létesítését kérte a döntéshozóktól, valamit a segélyezési rendszer átalakítását, többek között a családi pótlék megszüntetését javasolta. Mint a hvg.hu Alsózsolcán járt munkatársa tapasztalta, utóbbi nem aratott osztatlan sikert, többen attól tartanak, a segélyezés mérséklése csak bátorítaná a megélhetési jellegű bűnözést. Azt a polgármester is elismeri, hogy munkahelyteremtés nélkül a segélyezést nem lehetne csökkenteni, mivel a település alig pár embert tud csak alkalmazni közmunkában.
A romló közbiztonság csak tünete az Alsózsolcára, és az egész borsodi térségre jellemző problémáknak. A rendőrség statisztikái szerint a városban nagyjából hasonló mértékű a bűnözés, mint a térség többi kisebb településén. A megyei rendőrkapitányság tájékoztatása szerint „mind a megye, mind a Miskolci Rendőrkapitányság illetékességi területéhez viszonyítva Alsózsolca város bűnügyi-, közbiztonsági helyzete átlagosnak mondható”. Az elmúlt három évben évente átlagosan 160-180 bűncselekményt regisztráltak, ezek több mint fele vagyon elleni cselekmény volt, a személy elleni erőszakos bűncselekmények az elmúlt évben az összbűnözés mintegy 20 százalékát tették ki.
A hvg.hu-nak küldött adatoknak ellentmond a rendőrség weboldalán közzétett hivatalos bünözési térkép: eszerint az elmúlt hónapokban a szomszédos településekhez képest kiugróan magas volt a lopások száma Alsózsolcán, és megjelent egy új bűncselekmény-típus, a fiatalkorú bandák által elkövetett rablás, útonállás. Zsíros Sándorné polgármester szerint a rendőrség számai „nem tükrözik a valóságot”, szerinte sokan már be sem jelentik a kisebb lopásokat, mert „a rendőrség úgysem tud velük mit kezdeni”.
Meg lehet élni havi 22 ezerből?
Emellett jelen van a városban az összes, Északkelet-Magyarországra jellemző probléma: tömeges, generációk óta tartó munkanélküliség, a közmunkaprogram kudarca, spontán szegregáció. A helyi „cigány iskolaként” ismert intézmény volt igazgatója, Ráki István szerint a városban „szétesett a társadalom”, ezért érzik úgy sokan, hogy ők senkire nem számíthatnak, senkitől sem függnek és így „gátlástalanná válnak”. Ráki szerinte egyébként elsősorban „5-6 problémás családdal van gond”, akik nagyrészt nem is tősgyökeres alsózsolcaiak, hanem a 2010-es árvíz idején költöztek a városba. Közülük kerültek ki egy augusztusi, nagy vihart kiváltó verekedés elkövetői is.
A hatezer fős településen körülbelül kétezer fős roma kisebbség él, legnagyobb részük Alsózsolca alvégén: a „cigánytanyaként” ismert településrészen. A „tanyába” érve, jobb módú utcák szomszédságában hirtelen váltással vezetékes víz, kerítés, sőt gyakran rendes ajtó és ablak nélküli házakat láthatunk, a még épülő metodista templomon kívül alig látni jó állapotban lévő épületet. A helyiek azt mondták, télen több házban a bútorokat és az ágyakat is eltüzelték, mert nem volt pénzük tüzelőre, fát lopni pedig nem mertek, mert féltek a börtöntől. A „tanya” lakói közül szinte mindenki azt mondta, ha kapnának munkát, ki tudnának mászni a gödörből, azonban jelenleg nemhogy rendes munkahely, de még közmunka is csak elvétve jut egy-egy embernek, az év nagy részében a legtöbben havi 22 ezer forintos szociális segélyből próbálnak megélni.
"Cigány csak közmunkára kell"
A romák helyzete a falu más részein is mindennapos téma, bár ott elsősorban a bűnözésről és a többségi lakossággal való konfliktusokról esik szó. Több helyi lakos szerint viszont az ellentétek nem tisztán etnikai jellegűek, hanem „kívülről gerjesztik” a cigány-nem cigány feszültségeket. Sokak szerint a városvezetés nem tesz meg mindent a romák felzárkóztatásáért, mások az országos döntéshozókat hibáztatják. Van, aki nyíltan bevallja, nem szeretnének „még nem beilleszkedett” romákkal érintkezni. „Örülnék, ha segélyért nem lehetne italt venni” – fogalmazott az egyik alsózsolcai, főleg nem romák által látogatott kocsma tulajdonosa a polgármester egyik javaslatáról. „Akkor is innának, mert a tanyán is vannak zugkocsmák, de legalább nem jönnének be ide.” A férfi szerint egyébként „túl van dimenzionálva, hogy itt cigány-magyar konfliktus van, tíz éve egyáltalán nem volt téma a származás”, szerinte „valakik össze akarják ugrasztani” a két csoportot. Ott jártunkkor a kocsmában békésen iszogatott egy, főleg idősekből, romákból és nem romákból álló társaság – mint kiderült, többen közülük együtt dolgoztak az egyik közeli, azóta bezárt gyárban.
Hasonló múltról számoltak be a tanya lakói is: míg az idősebbek nagy részének évtizedekig volt munkája a környékbeli gyárak egyikében, addig a későbbi generációk már hiába tanultak szakmát, a legfiatalabbak közül pedig úgy érzik, „fölöslegesen tanulnak”, ha „a cigány csak közmunkára kell”. A 14 év alatti korosztályból néhányan bandázással és kisebb súlyú bűncselekmények elkövetésével töltik az idejüket, aminek néha a cigánysor lakói is áldozatul esnek, több helyi lakoshoz is betörtek és ellopták a biciklijüket. A rendőrség sokak szerint nem tud mit kezdeni a kiskorú elkövetőkkel, akik ma már a faluban elkövetett bűnesetek jelentős részéért felelősek.
Letörné a „felelőtlen gyermekvállalást” a polgármester
A borsodi településen uralkodó állapotok augusztus elején, egy verekedés nyomán kaptak nagyobb nyilvánosságot: augusztus 1-én egy négyfős csoport – akik nem sokkal korábban költöztek Alsózsolcára a szomszédos Felsőzsolcáról – hazafelé ment a kocsmából, és egyikük levizelte egy 70 éves férfi kapuját, amit ő szóvá tett, ezért az egyik ittas férfi a saját udvarán verte meg. Az eset után Zsíros Sándorné polgármester lakossági fórumot hívott össze, majd levélben fordult a belügyminiszter, az országos, megyei és városi rendőri vezetők és a parlamenti frakciók vezetői felé, arra kérve őket, tegyenek valamit a település közbiztonságáért.
A polgármester egyben javaslatokat is tett a helyzet rendezésére, többek között azt kérte, a segélyekért ne lehessen italt venni, a segélyezés ne ösztönözze – ahogy levelében fogalmazott – a „felelőtlen” gyerekvállalást. Azt javasolta, a nevelésére szánt támogatásokat a szülők helyett inkább az oktatási intézmények kapják, és kérte, hogy állítsák vissza a helyi rendőrőrsöt. A hvg.hu értesülése szerint Boldogkőváralja és Sajókaza polgármestere már aláírta, de több borsodi polgármester is támogatásáról biztosította az alsózsolcai kezdeményezést.
„Mindenki tudja, hogy a gyerekek nagy része itt jövedelemforrásként születik” – mondta a hvg.hu-nak Zsíros Sándorné polgármester, aki ezért a családi pótlék intézményének teljes megszüntetését javasolta. „Hároméves kor alatt egyáltalán nem adnék családi pótlékot, afelett pedig az óvodáknak, iskoláknak kéne adni az erre fordított pénzt, akik ebből látnák el a gyerekeket élelemmel, ingyentankönyvekkel, iskolaszerekkel.” Szerinte sokan nem megfelelően élnek a segélyezési rendszerrel, ami miatt egyes napokon élhetetlenné válik a település. „Segélyosztás után sokaknak egyből a kocsmába vezet az első útja, majd részegen gyakran kötekednek az emberekkel.” Zsírosné szerint jelenleg sokan „jobban élnek segélyből, mint mások munkából”, de legalábbis egy, minimálbérrel fenntartható életszínvonalon „vegetálnak”, ezért nincs is motivációjuk arra, hogy elmenjenek dolgozni – igaz, a közelben nem is nagyon van munkalehetőség, és a közmunkaprogram nem képes tömegeket foglalkoztatni.
"A közmunka a feketemunka melegágya"
A „cigánytanyán” ezzel szemben sokan cáfolták, hogy a segélyből meg lehetne élni. „Tegnap volt a segélyosztás, látnak, hallanak bárhol mulatozást?” – kérdezte ottjártunkkor Horváth Henrik, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Az általunk megkérdezettek nagy része azt mondta, a segély általában szűkösen elég napi élelemre, ritkán marad pénz szórakozásra. Horváth szerint ezt jól mutatja, hogy a „tanya” mellett álló kocsma is kénytelen volt bezárni, mert „nem volt elég vendég”. A helyiek közül legtöbben a gyerekek beiskolázásának költségei miatt aggódtak, ami az ingyentankönyvek mellett is sokaknak tízezres költséget jelentett.
A polgármester által javasoltak közül azonban úgy tűnik, megvalósulhat az állandó rendőri jelenlét: bár Alsózsolca 2007-ben városi címet kapott, nem rendelkezik saját rendőrőrssel, csupán a szomszédos Felsőzsolca rendőrei teljesítenek járőrszolgálatot. Idén azonban az önkormányzat külön épületet jelölt ki a rendőrség számára, ahova Zsírosné szerint az informatikai rendszer kiépítése után hamarosan beköltözhet a rendőrség körzeti megbízottja.
Alsózsolcán egy rövid ideig működött egy őrs, de csak átmeneti jelleggel: miután a szomszédos Felsőzsolcát elöntötte a 2010-es árvíz, ide telepítették át a rendőröket. Megkérdeztük az ORFK-t, hogy tervezik-e az őrs újranyitását, de azt a választ kaptuk, érdemi választ csak szeptemberben tudnak adni, mert akkor lesz Alsózsolcán rendőrségi beszámoló és ott egyeztetnek a kérelemről. A térség fideszes országgyűlési képviselője, Csöbör Katalin – aki egyben a város alpolgármestere – szerint a rendőrségi statisztikák alapján a bűncselekmények száma épphogy csökkent a településen. Kérdésünkre, hogy lobbizik-e a településen korábban megszüntetett rendőrőrs újranyitásán, a hvg.hu-nak küldött levelében nem válaszolt, ahogy arra sem, hogy alpolgármesterként miért nem vett részt a közbiztonságról szóló, augusztus 1-i lakossági fórumon. A képviselő – aki néhány hete maga is betörés áldozata lett – munkájával a polgármester és sok általunk megkérdezett helyi lakos sem elégedett: szerintük a várost az országos politika magára hagyta a problémákkal.
Nem kellett az érpataki modell
Bár az Alsózsolcához hasonló településeken általában igen erős a Jobbik jelenléte, a „cigánybűnözéssel” kampányoló párt gyakorlatilag nincs jelen a városban: mint a hvg.hu is megírta, a borsodi szervezeten belüli ellentétek miatt 10 másik mellett a városi alapszervezet is feloszlott tavaly júliusban, köztük az alsózsolcai is, amely azóta sem alakult újra. Bár Jakab Péter, a párt megyei és miskolci alelnöke augusztusban megjelent a településen és felajánlotta a polgármesternek az „érpataki modell” bevezetését, a város vezetője ezt elutasította.
Ennek ellenére sokan attól tartanak, a jelenlegi városvezetés jövőre a cigányellenes érzelmeket is fel fogja használni, hogy növelje újraválasztási esélyeit. Horváth Henrik szerint „a városvezetés politikai játszmát folytat”, amelynek célja „a szavazatszerzés a cigányellenes érzelmeket kihasználva”. Szerinte erre utal az augusztusi verekedés után összehívott lakossági fórum. Mint mondta, az eredetileg a bűnözés miatt szervezett esemény „hamar cigányozásba fulladt, sokan azt kérdezték, miért kapnak a cigányok segélyt?” Ráki István szerint „a közmeghallgatáson nem igazán hangzott el konkrétum. Az eseményen 40 fő vett részt, közülük néhányan beszéltek lopásokról, de csak általánosságban, volt viszont cigányozás bőven”. Az eset után a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a romákból álló metodista gyülekezet tüntetést tartott a városban, ahol bocsánatot kértek a lakóktól a verekedés elkövetői helyett.
„Politikai játszma”
Horváth Henrik szerint rossz előjel volt a részben általa is szervezett polgárőrség megszüntetése, amely a romagyilkosságok tettesei által elkövetett, 2008-as alsózsolcai támadás nyomán kezdett szerveződni. A főleg romákból álló polgárőrség Horváth Henrik és Ráky István szerint is rendkívül hatékonyan működött, ennek ellenére nem kapott anyagi támogatást az önkormányzattól, így rövidesen feloszlott. Zsírosné szerint a „cigány polgárőrség csak a pénzszerzésről szólt”, és egyébként sem volt rá szükség, hiszen már működik a városban polgárőrség, közel 50 fővel. Ennek a polgárőrségnek szintén vannak roma tagjai, akikről a polgármester is elismerően nyilatkozott, mivel „ismerik a terepet és a tanyán élők inkább hallgatnak rájuk”. Ennek ellenére az önkormányzat nem indított kampányt a romák körében a polgárőrség népszerűsítésére, Zsírosné indoklása szerint „ez egy civil szervezet, nem a mi feladatunk, hogy embereket toborozzunk nekik”. A roma polgárőrséghez hasonló sorsra jutott a kisebbségi önkormányzatnak a falopások megelőzését célzó javaslata: az elutasított javaslat szerint télen az önkormányzatnak tűzifát kellene osztania, amely árát később levonhatná az érintettek segélyéből.
Bár a rövid ideig működő cigány polgárőrségről kevés általunk megkérdezett helyi lakos tudott, a jelenlegi polgárőrség munkájával kevesen voltak elégedettek. „Ahelyett, hogy fellépnének a lopások, verekedések ellen, inkább az autósokat, kerékpárosokat szokták vegzálni különböző indokokkal, a durvább környékeken csak átszaladnak” – mondta egy helyi férfi.
Spontán szegregált oktatás
Mind a polgármester, mind a helyiek nagy része pozitív fejleményként beszélt a helyi metodista, cigánypasztorációt folytató gyülekezet munkájáról. A néhány éve működő, szinte teljesen romákból álló közösségnek jelenleg háromszáz tagja van. A gyülekezet két, az önkormányzat által megpályázott állami és EU-s pályázatnak is támogatottja. Kevesebb támogatással működik a speciálisan roma gyerekeket tanító Dr. Ámbédkar középiskola.
A település három állami iskolájából kettőbe szintén főként roma gyerekek járnak, a harmadik, a „tanyától” legtávolabbi iskolában azonban nagy többségben vannak a nem romák: helyiek szerint a szülők inkább átvitték a gyereküket a város másik végéből, mert nem szeretnék, hogy „sok cigánnyal járjon egy iskolába”, így egy spontán szegregáció alakul ki. Az iskola egyébként jelenleg azt reméli, elérheti, hogy átvegye őket az egyház, mert akkor különböző szempontok alapján eldönthetik, melyik gyerekeket veszik fel, így reményeik szerint „marad magyar iskola Alsózsolcán”. Szintén nem segítik a felzárkóztatást az önkormányzat által is támogatott, a miskolci munkaközvetítő által indított szakképzést nyújtó tanfolyamok: helyiek elmondása szerint hiába indultak ezeken alsózsolcai romák is, az alacsony létszámkeret miatt szinte senkit sem vettek fel.
| Mást mutat a bűnözési térkép |
A bűncselekmények elterjedtségét mutató rendőrségi térkép szerint Alsózsolcán május közepétől július közepéig 26 lopást és két betörést, továbbá egy garázdaságot regisztrált a hatósági adatbázis. Az elmúlt egy évre 24 személy elleni erőszakos bűncselekményt mutat a térkép. Ezzel szemben a 800 fővel nagyobb – rendőrőrssel is rendelkező – Felsőzsolcán 15 lopást és egy betörést, illetve 12 személy elleni bűncselekményt regisztráltak.
„Tény, hogy gyakoriságuk miatt az állampolgárok biztonságérzetére leginkább rombolóan ható vagyon elleni bűncselekmények száma összességében 23 százalékkal nőtt” – jegyezi meg az Alsózsolcát is magába foglaló Miskolci Rendőrkapitányság 2012-es beszámolója. A dokumentum szerzője szerint a növekedést a "gazdasági válság generálta”. A miskolci járás a rendőrségi térkép szerint nem tartozik a legfertőzöttebbek közé az országban, több fővárosi kerület fertőzöttebb.
A jelentés 2011-ről 2012-re a vagyon elleni bűncselekmények drasztikus növekedéséről számol be a miskolci járásban, igaz, külön az alsózsolcai helyzetet nem elemzi. A térségben 10-10 százalékkal nőtt a lopások és a betöréses lopások száma, a rablások száma pedig durván, 40 százalékkal ugrott meg Miskolcon és környékén. A jelentés az utóbbit arra vezette vissza, hogy „fiatalkorúvá, illetve fiatal felnőtté cseperedett egy olyan elkövetői réteg, amely nem riad vissza az útonállás-szerűen elkövetett rablások elkövetésétől, személyiségükből adódóan gyakran fel sem fogják, hogy tettüknek milyen súlyos következményei lehetnek”. A személy elleni erőszakos esetek száma 19 százalékkal növekedett.
Az ötéves statisztikákból látható, hogy a legtöbb bűncselekményfajta elkövetési gyakorisága 2009-2010-ig csökkent, majd újból növekedésnek indult, de a vagyon elleni bűncselekmények száma Miskolcon és környékén még mindig nem éri el a 2008-as szintet – még a rablások száma sem. Ugyanez nem mondható el a személy elleni bűncselekményekről, ahol évek óta folyamatos emelkedés tapasztalható. Különösen veszélyeztetettek a 60 évnél öregebbek, az időskorú sértettek száma egy év alatt több mint 400-zal növekedett a járásban. A jelentés szerint ez a bűncselekménytípus főleg a járás kertvárosias részeiben jellemző. A jelentés a bűncselekmények ilyen mérvű növekedését a gazdasági-társadalmi válság mellett azzal is magyarázza, hogy a hatékonyabb rendőrségi jelenlét miatt egyre több esetre derül fény, ami rontja a statisztikákat is. Az esetszám-növekedésre megoldásnak „a még agresszívebb bűnüldözői fellépést” tartja a rendőrség. |
