Az MSZP és az Együtt közötti tárgyalások utolsó fejezetét megnyitó szivárogtatás-ügy hozzájárulhatott az egyeztetések gyors befejezéséhez. A hvg.hu az érintettektől úgy tudja: Bajnai Gordon stábja a volt miniszterelnök megkerülésével döntött a közös kormányfő-jelöltre vonatkozó utolsó javaslatuk kiszivárogtatásáról, hogy ezzel bírja ambícióik feladására a Mesterházyt és Bajnait.
„Már amikor leültünk tárgyalni, tudtuk, hogy az egész olyan lesz, mint egy kanócos bomba. Pár hét alatt leég a kanóc, és jön a robbanás. Csak az volt a kérdés, hogy mikor és hogyan fog robbanni a dinamit” – így jellemezte az MSZP és az Együtt 2014 közötti nyári egyeztetéseket az utóbbi tárgyalódelegációjának egyik neve elhallgatását kérő tagja, aki ezzel a bomba-hasonlattal írta le a miniszterelnök-jelölt kiválasztásának kérdését. A két pártból származó információink szerint a Mesterházy és a Bajnai mögött álló politikusok – attól félve, hogy a vita a kampánytól veszi el az időt – végül maguk robbantották be a „dinamitot”.
A két szervezet között múlt hét pénteken szakadtak meg a tárgyalások, amikor Bajnai azt javasolta, közvélemény-kutatásokra alapozott „előválasztással” döntésék el, ki legyen a közös lista vezetője. Erre reagált azzal Mesterházy, hogy akkor már tartsanak inkább valódi előválasztást, és nemcsak a kormányfő-jelöltről, hanem mind a 106 képviselő-jelöltről is. Végül a konfliktust csütörtökön zárták le azzal, hogy a képviselő-jelöltek közösek lesznek, de közös lista és közös miniszterelnök-jelölt nem lesz.
A megállapodás értelmében választási győzelem esetén az lehet a kormányfő, akinek a listájára a legtöbben szavaznak, és ezt a másik fél feltétel nélkül elfogadja. Ám a kiegyezésig, hosszú út vezetett, a felek nem kímélték egymást – sőt a két stábon belül is nagy játszmák mentek.
Vészesen fogyott az idő
Az Együtt 2014-ben akkor vették észre, hogy „elfogyott a kanóc”, amikor azt tapasztalták, hogy a szocialista tárgyalók folyamatosan visszavettek korábbi ajánlataikból, illetve egyre gyakrabban jelezték: ragaszkodnak Mesterházy miniszterelnök-jelöltségéhez. „Egy adott pillanatban rákérdeztünk, hány egyéni választókerületet kapunk, ha Gordon a kormányfő-jelölt, mire azt válaszolták, hogy nullát. Aztán finomítottak: bemondták a hetet” – mondta az egyik Együtt 2014-es tárgyaló, milyen elfogadhatatlan ajánlatot kaptak az utolsó napokban.
Pedig a szocialisták korábban nyitottak voltak arra, hogy minimum 27 kerületet átengedjenek, igaz, ez az ajánlat arra az esetre vonatkozott, ha koordinált indulás lesz közös miniszterelnök-jelölt nélkül. Ugyanis a tárgyalófelek egy titkos záradékban a tárgyalássorozat elején leszögezték, háromféle megegyezési lehetőség van, és mind a három megoldásra kiszámolják, ki mennyi választókerületet kap. Az első kettő a közös lista volt Mesterházyval, illetve Bajnaival az élén, a harmadik a koordinált indulás volt – amely mellett végül csütörtökön döntöttek.
A két szervezet vezetője viszont az utolsó percig a közös listát preferálta. Mind szocialista, mind E14-es források azt mondták, valóban meghatározóak voltak a személyi ambíciók, de ezen felül is „érdemi érvek merültek fel” a közös lista mellett. Mint korábban megírtuk, az MSZP-s tárgyalók arra hivatkoztak, a koordinált indulást nem lehet jól elmagyarázni a választóknak, hiszen „milyen közös indulás az, ahol a felek külön kampányolnak”. E14-es forrásaink szerint Bajnai úgy vélte, kell egy olyan személy, ami mögé be tudnak állni a pártok, akiről el tudják hinni a kormányváltást akaró választók, hogy képes legyőzni Orbán Viktort.
Az MSZP vezetői közül többen hónapok óta számoltak ezzel a koordinált indulás lehetőségével, bár a nyilvánosság előtt végig a közös lista mellett érveltek a szerintük elvesző töredékszavazatokra hivatkozva. A kérdésről Mesterházy Attila az utolsó pillanatig, egész pontosan a múlt szerdai MSZP-elnökségi ülésig (legalábbis nyilvánosan) hallgatott, ahogy az Együtt vezetői is igyekeztek elkenni azt a problémát, ami abból adódott, hogy a Haza és Haladáshoz tartozó politikusok (az MSZP-hez és Gyurcsány Ferenchez hasonlóan) közös listát (és így, természetesen Bajnai Gordon személyében) közös miniszterelnök-jelöltet szerettek volna, a PM és a Milla viszont a koordinált indulásért kardoskodott, értelemszerűen közös kormányfőjelölt nélkül.
Útelágazódás
Abban mindkét szervezetből való forrásaink egyetértettek, hogy a végén mindkét politikus teljesen belemerevedett abba a pozícióba, hogy közös lista kell, ám egyik sem akart asztalt borítani, hiszen ezzel magára húzta volna az összefogás elbuktatásának a felelősségét. Igaz, helyzetük közben ellentétesen alakult: a 2012 őszén nagy várakozással fogadott Bajnait felőrölte a Fidesz negatív kampánya és az Együttet ernyőszervezetként, majd pártként meghatározó stratégiai hibasorozat, miközben Mesterházy a nyár elején első ízben a legnépszerűbb politikussá vált az ellenzéki oldalon. Ám ezzel párhuzamosan a nyomás is nőtt a szocialista pártelnökön a megegyezés érdekében, míg Bajnai Gordonnak alig maradt vesztenivalója.
„Gordon visszatérését komoly várakozás fogadta az ősszel, ezért a nyomás is óriási volt rajta. Rá haragudtak a szétvert LMP-ben maradtak, a Milla bázisdemokrata múltját siratók, de a tőle saját múltjuk igazolását váró Gyurcsány-árvák is. Aztán ahogyan a Fidesz negatív kampánya erodálta őt és pártja még a PM-mel sem hozta a várt eredményeket, egyre kevesebb vesztenivalója volt, és az összefogással kapcsolatos elvárások egyre inkább Attilára nehezedtek” – mondta egy MSZP-s vezető az elmúlt hónapokról.
A hvg.hu több olyan politikussal beszélt az elmúlt napokban, akik a delegációk tagjai voltak. Az elbeszélések több ponton eltértek egymástól, az viszont közös volt bennük, hogy a végén a Mesterházy, illetve a Bajnai mögött álló stábok egyre frusztráltabban figyelték a tárgyalások megrekedését.
Ahogy akadoztak a tárgyalások, mindkét szervezetben felerősödtek azon a hangok, hogy ha nem tudnak a közös jelöltben megegyezni, akkor válasszák a harmadik megoldást, a koordinált indulást. Ez az ötlet szerepelt a Haza és Haladás választási rendszerről szóló tanulmányában is, igaz, mint kockázatos megoldás. A szerzők kockázatnak tartották, hogy valamelyik ellenzéki szervezet nem ugorja meg az 5 százalékos küszöböt lehetetlenné téve így, hogy a kormányváltó erők többséget szerezzenek a parlamentben. Kérdésként szerepel az írásban, hogy miként akarnak azok a szervezetek közösen kormányozni, akik még a közös indulásban sem tudtak megegyezni. Ironikus módon most ebbe a csapdahelyzetbe kerülhet az Együtt-PM, amely jelenleg nem érik el a pártszövetségként a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt.
Az ötletet a nyár folyamán nem is a tanulmányt kidolgozó Bajnai-stáb, hanem az LMP-ből kiszakadt Párbeszéd Magyarországért politikusai szorgalmazták. Az MSZP-ben tudomásunk szerint nem rajongtak az ötletért, de kezdettől számoltak ezzel a megoldással.
A hvg.hu információi szerint a múlt héten – látva, hogy a két vezető közül egyik sem szándékozik elrántani a kormányt – előkerült egy újabb felvetés is, az előválasztás gondolata. Mint korábban megírtuk, ez sem volt teljesen új. Az MSZP-ben akkor merült fel először, amikor a Fidesz regisztrációhoz akarta kötni a választójog gyakorlását (ezt végül az Alkotmánybíróság elmeszelte – a szerk.), majd az ellenzéki egyeztetések megkezdése előtt a frakcióvezető-helyettes, Tóbiás József ismét felvetette a pártelnöknél. Az Együtt-PM-ben Karácsony Gergely számolta ki, hogyan lehetne megszervezni az előválasztásokat (erről nyilvánosan is beszélt az ATV-ben). Információink szerint a tárgyalások megszakadásának hetén puhatolózó tárgyalások indultak a két fél között, hogy belemenne-e a másik az előválasztásba. Igaz, mindkét ötletadó politikus attól tartott, már késő megszervezni, nem maradna idő a valódi választási kampányra.
„Nem túl jó színész”
Végül a Bajnai mögött álló stáb szánta rá magát a „bomba felrobbantására”, méghozzá a volt miniszterelnök háta mögött. Ezekben a napokban forrásaink szerint már teljesen elfogyott a szocialisták, de részben a Bajnai politikusi, taktikusi képességeibe vetett bizalom is a volt miniszterelnök stábjában.
„Gordon ez elmúlt hónapokban többször figyelmeztetett, ne szivárogtassunk, ne romboljuk a bizalmat” – mondta egy E14-es forrásunk, aki szerint Bajnait kifejezetten zavarta, ha „belső információk” jelentek meg a tárgyalásokról, kellemetlennek érezte, ha ezek miatt kellett magyarázkodnia. Ám a stáb megelégelte, hogy Bajnai "úriemberi" viselkedésével "kiszolgáltatja magát a szocialisták machinációinak", és úgy döntött, maga veszi a kezébe az ügyeket.
Információink szerint a múlt pénteki bejelentés előtt éles vita alakult ki a Bajnai tárgyalódelegációjában, hogyan lehetne kimozdítani a holtpontról a tárgyalást. Hiába voltak viszont a koordinált indulásnak hívei, a Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor által preferált közös listás forgatókönyv, illetve a listavezető személyéről döntő előválasztásos megoldás győzött, ám ennek is egy felpuhított változata: döntsenek a közvélemény-kutatások.
Itt a stábból való források elbeszélése kettéágazik. Volt olyan forrásunk, aki szerint ez nem volt blöff, hiszen több mérésben ekkor már népszerűbb volt Mesterházy, ezért azt gondolták, a szocialisták rábólintanak – persze Bajnaiék bíztak benne, hogy egy tévévitával fordítani lehet, ráadásul a mérések szerint a válaszadók „kormányképesebbnek” tartották a volt kormányfőt. Egy másik forrás szerint a húzással kockáztattak, hiszen nem tudták, hogyan reagál Mesterházy, viszont abban biztosak voltak, hogy a tárgyalások a régi mederben nem folytathatók, így bármilyen másik megoldás jobb. Ugyanakkor a stáb több tagja – igaz, egy hét elteltével, már a megállapodás megkötése után idézték fel az eseményeket – azt mondta a hvg.hu-nak, nem akartak teljesen szakítani az MSZP-vel, hiszen tudták, koordinált indulás nélkül esélye sincs az ellenzéknek a győzelemre.
Ekkor a stábból egyes politikusok még kockázatosabb lépésre szánták el magukat. Még a pénteki Bajnai-Mesterházy négyszemközti egyezetése közben – amire az E14 vezetője bevitte az új javaslatot – kiszivárogtatták az atv.hu-hoz, hogy miről zajlik a beszélgetés a teremben. Ezt a cikket még a tárgyalóasztalnál megkapta Mesterházy, és (legalábbis látszólag) annyira felhúzta magát, hogy „hadüzenetnek” nevezte a szivárogtatást. Az incidens mindenesetre alkalmat adott a szocialista pártelnöknek, hogy a felelősséget az Együttre hárítva a tárgyalások megszakadásával és az addig elosztott egyéni körzetekről született döntések felülvizsgálatával fenyegethesse meg partnereit.
Két, E14-ből való forrásunk is azt mondta, a „szivárogtatásról” Bajnai nem tudott. „Amikor kijött a teremből, láttam, rettenetesen feldúlt, és nem túl jó színész” – mondta az delegáció egyik tagja. Bár ezt több forrásunk valószerűtlennek nevezte - hangsúlyozva, semmi mást ne akartak, csak nyomás helyezni a nyilvánosságon keresztül az MSZP-re –, volt olyan E14-es politikus, aki úgy vélte, a szivárogtatás nemcsak a szocialistákat, hanem Bajnait is célozta, aki hosszú hónapok után a koordinált indulás elfogadásával végül letett arról, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje legyen. Forrásunk szerint cél volt az is, hogy a konfliktus kiélezésével rádöbbentsék a volt miniszterelnököt, nincs visszaút, Mesterházyval lehetetlen megállapodni egy olyan közös listáról, melynek élén nem MSZP-s politikus áll.
Végig rosszhiszeműen tárgyalt egymással Bajnai és az MSZP
