A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházban történt sorozatos koraszülött-elhalálozások mögött a szakmai okok mellett a szülő nő életvitelét és a terhesség előzményeit is vizsgálni kell. Védőnők, illetve lapunk Nyomor széle című blogjának szerzője is azt mondta: a nyomorúságos életkörülmények miatt ma már sok családban az alapvető higiénés szabályokkal sem törődnek.
Gyakran harmadik világbeli körülmények között élnek családok a borsodi térségben, ezt sem lehet kizárni az okok közül, ha a miskolci csecsemőhalálokról beszélünk – ez derült ki az érintett területeken dolgozó szakemberek tapasztalataiból. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház és egyetemi oktató kórház koraszülött-ellátó osztályán augusztus 5-10. között nyolc csecsemő hunyt el, amit augusztus 14-én egy újabb elhalálozás követett.
A rövid idő alatt bekövetkezett haláleset után vizsgálat indult, ami kiterjed az esetleges fertőzésekre, az osztályon pár hónapja átadott új műszerpark felülvizsgálatára, illetve a személyi – orvosok, ápolók - felelősség kérdésére is. A Nemzeti Nyomozó Iroda is bekapcsolódott az okok felderítésébe, Orbán Viktor miniszterelnök pedig utasította az egészségügyi tárcát, hogy a vizsgálat idejére függesszék fel igazgatói állásából Csiba Gábor igazgatót. Utóbbi intézkedés amúgy jókora felháborodást váltott ki az orvostársadalomban, az általunk megkeresett egészségügyi szakemberek szerint ugyanis hasonló esetekben éppenséggel a területet jól ismerő vezetőt szokták megbízni a vizsgálat irányításával, lefolytatásával. Amikor az lezárult, akkor következik a vizsgálat eredményének felülvizsgálata, amit már független szakemberek végeznek el.
Abortusz, fertőzés, korai gyermekvállalás
A terhesség 28. hete alatt az újszülött testsúlya 450-500 gramm körül is lehet, és kimondható, hogy emiatt életképtelen – nyilatkozta a hvg.hu-nak Juhász Antal nyugalmazott főorvos. A szakember évtizedeken át dolgozott az ózdi Almási Balogh Pál Kórházban, vezette a szülész-nőgyógyászati osztályt, és ma is aktívan vesz részt a járóbeteg-szakellátásban.
Sokéves tapasztalata alapján állítja: a koraszülések hátterében a legtöbb esetben a terhességmegszakítások magas száma áll. A beavatkozásnál ugyanis tágítani kell a méhszájat, ami ezáltal sérül, veszít rugalmasságából, illetve méhszájgyengeség alakul ki. Második okként a gyakori hüvelyi fertőzéseket említette. Mint kifejtette, nyilvánvaló szerepe van a koraszülésekben a helytelen táplálkozásnak és a dohányzásnak is, de a két tétel mindenre kihat.
Juhász Antal szerint ugyanilyen fontos tényező a korán elkezdett szexuális élet. Nem ritkán jelennek meg ugyanis a terhességvizsgálaton 14-18 év közötti lányok. „Többnyire elkíséri őket az édesanyjuk, és úgy érkeznek a rendelőbe, mintha csak fagylaltozóba jönnének. A szülő természetesnek veszi, hogy lánya gyermekként esett teherbe” – mondta a főorvos. Ő maga ismer például olyan 18 éves anyát, akinek már három gyermeke van, és mindhármat császármetszéssel kellett világra segíteni. „Sajnos ez nem elszigetelt jelenség, mert egyre több fordul elő. Az érintettek láthatóan belesüppedtek ebbe a létbe” – mondta.
Aggasztó számok
Az ózdi kórház illetékességi területén 2012-ben 7,3 százalék volt a koraszülések aránya, ami a 37. hét alatti koraszülöttek gyakoriságára érvényes adat. A 2500 gramm alatti, kihordott terhességek gyakorisága 10 százalék körüli. Az elmúlt évben levezett 750 szülés 25,6 százalékánál kellett császármetszést alkalmazni veszélyeztetett terhesség miatt. Az ügyben megkerestük az ÁNTSZ-t, hogy országos adatokat is kérjünk tőlük, de ott azt közölték: már semmilyen nyilatkozatra, adatközlésre nem jogosultak, forduljunk az Emmi sajtóosztályához, onnan viszont egyelőre nem érkezett semmilyen válasz. Mindenesetre Velkey György, a Magyar Kórházszövetség főigazgatója a köztévében azt nyilatkozta, hogy Miskolcon 11 százalék a koraszülések aránya. Mindezek után megpróbáltunk adatokat kérni több borsodi kórháztól is, de nem jártunk eredménnyel. Az elért szakemberek semmiféle információt nem adtak ki, mert nem nyilatkozhatnak csak igazgatói engedéllyel, neki pedig ezt a szaktárcánál kell jóváhagyatnia. Ugyanígy jártunk az edelényi családsegítő szolgálatnál, ott Törökné Durst Éva megyei fővédőnőhöz irányítottak, aki szintén csak minisztériumi engedéllyel nyilatkozhatna. Név nélkül ugyanakkor több védőnő arról számolt be, hogy egyre több az olyan elszegényedett család, akik „beletörődnek sorsukba, és már az alapvető higiénés dolgokkal sem törődnek”.
A megyei kórház neonatológiai intenzív centrumában amúgy az északkelet-magyarországi régió koraszülötteit kezelik. Sokszor ezer gramm alatti, nem ritkán 450-500 grammos újszülött életben tartásáért küzdenek az orvosok. Ilyen esetekben viszont a leggondosabb ellátás, a legmodernebb technika és a legkorszerűbb gyógyszerek mellett is előfordulhatnak szakmailag megindokolható halmozott esetek. „Én azt sajnálom, hogy a sajtó idáig ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, most viszont tele van a média a halálokok ismerete nélkül a szakmától idegen zavaros okoskodásokkal” – mondta dr. Juhász Antal.
A nyomor közepe
Az Igazgyöngy Alapítvány a halmozottan hátrányos helyzetű berettyóújfalui kistérség (járás) 13, zömében ezerfős és az alatti lélekszámú településen végzi a mélyszegénységben élőkre irányuló segítő tevékenységét, főként a szegregátumokban. Folyamatos kapcsolatban állnak körülbelül 350 többgyermekes családdal, de ennél sokszor több alkalommal segítenek eseti jelleggel. Az alapítvány vezetője, lapunk Nyomor széle című blogjának szerzője L. Ritók Nóra tapasztalatai szintén azt mutatják, hogy alapítvány működési területén igen gyakori a koraszülés, ami feltétlenül összefüggésben van az egészségügyi szempontból elégtelen körülményekkel is. „A kismamák táplálkozása egyoldalú, nincs benne elég fehérje és vitamin, terhesvitaminokat nem szednek. A terhesség alatt gyakori, hogy végig dohányoznak, a védőnői kérés ellenére halogatják a szakorvosi rendelő felkeresését. A védőnői hálózat sem sokat tud hozzáadni a szegénység okozta problémákhoz. A megszületett kicsiket rendszeresen szakorvoshoz kerülnek, ami néha külön szervezést igényel, hiszen nincs pénz az útiköltség megelőlegezésére” – mondta L. Ritók Nóra.
És az Igazgyöngy működési területén feltűnően sok a szakorvosi ellátást igénylő gyermek. A koraszülöttek nagy része kisnövésű, rövidlátó és figyelemkoncentrációjuk is gyenge. Az SNI (sajátos nevelési igény) aránya is nagyobb az átlagnál. „A szülőknek a gyerekgyógyszerek kiváltására sincs pénzük, a rendszer erről nem rendelkezik, csak a recept felírásáig” – mondta L. Ritók Nóra. A kórházba bekerülőknél nagy gondot jelent az egészségügyiek számára az ápolatlan, néha tetves gyerek ellátása. Ezért gyakran teszik őket külön kórterembe.
Az Igazgyöngy munkatársainak tapasztalatai szerint is gyakori a térségben, hogy a lányok 18 év alatt szülnek, volt már közöttük 14 éves általános iskolás anyuka is. Abortuszt nála fiatalabb lányon is hajtottak már végre. Gyakran azért fordulnak az Igazgyöngyhöz, mert nem akarják a terhességet megtartani, de nem tudják befizetni a közel 10 ezer Ft-ot. „Az alapítvány segít a fogamzásgátlás biztosításában, tablettát, spirált vagy óvszereket adunk, hogy a tudatos családtervezést elősegítsék. A fogamzásgátlók a jövedelmükhöz képest sokba kerülnek, így azokat sem tudják kiváltani” – mondta az alapítvány vezetője.
L. Ritók Nóra kifogásolja a hatósági rendszer működését. MInt mondja, „ha egy 14 éves lány végigmegy a terhesgondozáson, bekerül a rendszerbe, csak a szülés után jelenik meg a rendőrség, és kezdi keresni az apát: ebből is látszik, hogy a hatóságok nem hangolják össze a működésüket”. Aztán hozzáteszi: „Nálunk, mióta dolgozunk, csecsemőhalál szerencsére még nem volt, de több tartósan beteg koraszülött babánk van, akiknél a körülmények nem adottak az egészséges fejlődéshez. Epilepszia, szívbetegségek, dongaláb, gerincferdülés, nagyothallás, rövidlátás, értelmi fogyatékosság...hosszú a lista.”
