A Forma-1 csillogásából nem sok jut a pálya környékén lakóknak, ellenben tavasztól őszig hallgathatják a Hungaroringen köröző járművek zaját. A környezetvédelmi hatóság évek óta csak az aktákat tologatja, valódi megoldás nem született a zajterhelés csökkentésére. A jogi hercehurcát a minisztérium most úgy zárná le, hogy a gombhoz varrja a kabátot, vagyis a Hungaroringhez igazítja a jogszabályt, amitől természetesen még nem lesz csend.
Kerepes-Szilasliget és Mogyoród lakói minden évben nagyon várják a Forma-1 Magyar Nagydíjat. Nem mintha nagy rajongói lennének a motorsportnak, hanem azért, mert a verseny előtt két-három hétig nincs egyéb rendezvény, ami a Hungaroring szomszédságában élők számára azt jelenti, hogy végre csönd van. A pálya ugyanis legalább egy évtizede kora tavasztól késő őszig megkeseríti a környékbeli települések mindennapjait.
A Hungaroringen megrendezett versenyek közül valószínűleg a Forma-1 Magyar Nagydíj a leghangosabb – az időjárástól függően még Gödöllőn és Budapest külső kerületeiben is hallani a futamot –, mégis ezzel van a legkevesebb gondja a helybelieknek. „Nem a Forma-1 ellen vagyunk. Az csak három nap egy évben, lehet tudni előre, mikor lesz, el is lehet utazni” – mondta a hvg.hu-nak Sümegi István, aki feleségével, a Szilas Tér Egyesületet vezető Antal Évával együtt küzd az állandósult zaj ellen.
Éjjel-nappal
Az 1986-ban megépült, a Mogyoród és Kerepes közötti völgyben fekvő Hungaroringen sokáig csak a Forma-1 Magyar Nagydíjat, illetve évente egy-két más versenyt rendeztek. Körülbelül egy évtizede azonban megszaporodtak a programok: a különféle versenysorozatok magyar futamai mellett megjelentek a naptárban a gyorsulási versenyek, a nyílt napok, illetve „zártkörű rendezvények” címén bérbe adják a pályát gyakorlatilag bárkinek, aki tesztelni vagy edzeni akar, és kifizeti a bérleti díjat. A Hungaroring Sport Zrt. honlapján található naptár márciustól októberig szinte teljesen tele van.
Ezt hallgatják a szilasligetiek – a felvétel tavaly áprilisban, este 8-kor készült
„Van úgy, hogy egyetlen autó vagy motor köröz a pályán, amit több ezer ember kénytelen hallgatni” – mondta Sümegi István, aki szerint időnként annyira erős a zaj, hogy fel kell emelniük a hangjukat, ha a pályától nagyjából egy kilométerre lévő házuk teraszán beszélgetni akarnak. A probléma ráadásul nem új keletű: Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (ezt a posztot az új alaptörvény azóta megszüntette) 2010-ben készült jelentésében azt írta: a fellelhető adatok szerint az első panasz 2005 októberében érkezett a környezetvédelmi hatósághoz.
A 2005-ös panaszra a zöldombudsmani jelentés szerint csak 2008-ban reagált a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Közben persze érkeztek más panaszok is, így a felügyelőség már 2006 nyarán – húsz évvel a pálya megnyitása után – megállapította, hogy a Hungaroringnek nincs környezetvédelmi engedélye. Azóta tart a hatósági eljárások szinte követhetetlenül kusza sorozata, amelyek csak egy dolgot értek el: 2008-tól megszűntek az éjszakai gyorsulási versenyek, de nappal semmivel sem lett csendesebb a pálya környéke.
Lassan őröl
A hivatalos eljárások száma és bonyolultsága miatt az nem biztos, hogy jelenleg van érvényes környezetvédelmi engedélye a pályának: bár kerestük a felügyelőséget és a Hungaroring Sport Zrt.-t is, hogy tisztán lássunk a rendkívül kusza hatósági eljárások közt, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A Szilas Tér Egyesületet és az őket segítő EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület segítségével, illetve a más említett zöldombudsmani állásfoglalás alapján nagy vonalakban lehet rekonstruálni, mi történt az elmúlt években.
A regionális felügyelőség 2009. március 2-án adott ki először környezetvédelmi működési engedélyt a Hungaroring Sport Zrt. számára, de azt Kerepes önkormányzata, a Szilas Tér Egyesület és maga a cég is megfellebbezte. Másodfokon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség ezt két ponton megváltoztatta: 2009. július 31. helyett 2010. június 30-ig kellett volna megvalósítani a zajcsökkentési intézkedéseket, illetve 2012. január 1-jéig kellett volna benyújtani az ezt bizonyító dokumentációt.
Az ezzel párhuzamos eljárásban a Hungaroring Sport Zrt. maga kérte, hogy állapítsanak meg számára zajhatárértéket. A felügyelőség előírta: 2009. október 31-ig el kell érni, hogy Mogyoródon és Szilasligeten a lakóházaknál nappal 50, éjjel 40 decibel alatt legyen az átlagos zajterhelés (mérések szerint ezt jóval meghaladja a zaj, ha használják a pályát, egy Forma–1-es futam hangereje Szilasligeten elérheti a 80 decibelt is). A Hungaroring fellebbezett, mire a Főfelügyelőség a teljesítési határidőt 2012. január 1-ig tolta ki.
A hatóság eljárása a zöldombudsman szerint jogszabálysértő volt, és fölöslegesen halogatta azt a lépést, ami indokolt és jogos lett volna: elrendelni a versenypálya tevékenységének korlátozását, sőt, akár teljes felfüggesztését is. A meghosszabbított határidők lejárta után sem történt azonban semmi, és amennyire megállapítható, az eljárások ma is tartanak: időnként a felügyelőség szólította fel hiánypótlásra a Hungaroringot, máskor a cég kért új határidőt. Az utolsó elérhető dokumentum szerint a hatóság tavaly decemberben felfüggesztette azt az eljárást, ami a zajvédelmi előírások teljesítésének határidő-módosításáért indult.
A jövő nemzedékek biztosa már a 2009-es engedélyben kifogásolta, hogy a hatóság külön szabályokat alkotott a Forma–1, illetve a Renault World Series versenyekre, „évenként egy-egy alkalommal, évente összesen legfeljebb 12 nap időtartamban”. Az ombudsman szerint a hatóság hibás jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy elkülönítheti a két rendezvényt a többi pályahasználattól, pedig „a zajforrásnak a maga egységében kell megfelelnie határértéknek”.
"Ezzel együtt kell élni"?
Most azonban úgy tűnik, a kormány hivatalossá teszi a felügyelőség értelmezését, ugyanakkor jogalkotási eszközökkel oldja meg az évek óta húzódó zajproblémát. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) idén június 14-én tett közzé egy tervezetet, amely módosítaná a zajkibocsátás határértékéről szóló rendeletet: bevezetné a „nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya” fogalmát, amelyre nem a szokásos, kertvárosban és nappal 50 decibeles határérték vonatkozna, hanem 62 decibel. Lehetővé tenné ugyanakkor, hogy évente 12 napra e fölé, 77 decibelre menjen fel a zaj mértéke.
A rendelettervezethez csatolt, úgynevezett hatásvizsgálati lapon az előterjesztők egyértelműen bevallják, hogy a módosítás eredménye a „környezet védettségi szintjének csökkenése”, ami miatt a „civil ellenállás erősödése” várható. Ennek ellenére úgy vélik, hogy a zaj határértékének megemelése nélkül beszűkülnének az autósport lehetőségei, csökkenne a turisták száma, csökkennének a bevételek, szűkülnének „az országimázs építési lehetőségei” és csökkenne az ország versenyképessége.
A VM fenti indoklása azért furcsa, mert még a szilasligeti lakók sem kívánják betiltani a versenypályát, csupán a rendezvények számának csökkentését, illetve zajvédelmi beruházásokat szeretnének. Utóbbiakat a Hungaroring által készíttetett szakvélemény is felsorolja: hétméteres zajvédő falat kellene építeni a Silver tribün mögött, illetve annak meghosszabbításaként; fel kellene tölteni földdel egy mélyedést; erdősávot kellene telepíteni a pálya és Szilasliget közé, illetve a település határában is építeni kellene egy kisebb zajvédő falat.
Ezek a beruházások persze csak tervként léteznek, és ha megjelenik a rendeletmódosítás, nem is lesz sürgető a megvalósításuk. Gyulay Zsolt, a Hungaroring Zrt. vezérigazgatója már 2011-ben azt mondta az m1 Híradójának, hogy ha ezeket meg kellene valósítani, akkor akár be is zárhatnák a versenypályát. Egy mások tévéműsorban pedig arról beszélt, hogy a pályahasználati napok számát sem lehet csökkenteni, mert az ebből származó bevételből lehet fenntartani a Hungaroringet. „Ez a pálya már 25 éve ott van, és ezzel sajnos együtt kell élni” – fogalmazott őszintén a vezérigazgató.
