Csendben, kimondatlanul is egy föderatív politika valósul meg az Európai Unióban a magyar miniszterelnök szerint, a kormány szabadságharca pedig nem az EU ellen zajlik, hanem a közösség és a nemzetállamok jogai közti egyensúlyt védi. Orbán Viktor a magyar nagykövetek előtt arról beszélt, hogy a kormány azért került konfliktusba az EU-s intézményekkel és a külföldi cégekkel, mert a válság terheit nem szétteríti, hanem célzott intézkedéseket hoz, amelyeket meg kell védeni.
Miközben az eurózóna egyre inkább integrálódik, nekünk ki kell bővíteni a gazdaságpolitikai mozgásterünket – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Külügyminisztériumban, a magyar külképviselet-vezetők éves értekezletén. A kormányfő előadásában azt fejtegette, hogy Európa egy belső újratagolódás küszöbén áll, ami elég logikus folyamat, hiszen a közös pénz közös költségvetés nélkül nem működik, ha az eurózóna meg akarja tartani a pénzét, kénytelen egyre mélyebb integrációt bevezetni a gazdaságpolitikában.
"Számolnunk kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése lesz a következő évek meghatározó folyamata" – mondta Orbán, aki szerint még senki nem tudja, hogy sikeres lesz-e ez a folyamat. Magyarországnak viszont érdeke az eurózóna sikere, hiszen sok szálon összefonódtunk velük, ezeket nem lehet elvágni. A kormányfő szerint a sikertelen eurózóna hátráltatná a magyar fejlődést, annak válsága már ma is visszahúzó tényező a számunkra és egész Közép-Európa számára.
Magyarország ezt a folyamatot nem tudja befolyásolni, de semmit nem akadályoz, mindent megszavaz, amire szükség van – mondta Orbán. Van ugyanakkor egy speciális érdekünk, amiért folyamatosan harcolnunk kell Brüsszellel, az ottani bürokratákkal: az eurózónán kívül lévő országok számára nem lehet egységes gazdaságpolitikai feltételeket támasztani. "Miközben az eurózóna integrálódik, nekünk ki kell bővíteni a gazdaságpolitikai mozgásterünket" – mondta a miniszterelnök, aki szerint ez teljesen legitim igény.
"Nem elnyomni akarnak bennünket, hanem ilyen a bürokratikus gondolkodás logikája" – mondta Orbán, aki szerint a Magyarországon szabadságharcnak nevezett vita nem az EU ellen irányul, a magyar kormány csak a közösségi és a nemzeti jogkörök egyensúlyát szeretné megtartani. A miniszterelnök szerint az EU-ban jelenleg egy "lopakodó föderatív politika" tapasztalható, vagyis újabb és újabb javaslatok érkeznek arra, hogyan bontsák meg az egyensúlyt. Orbán úgy fogalmazott: lehet beszélni arról, hogy változzanak az arányok, de nem lopakodva, hanem nyíltan kimondva kellene.
A kormányfő szerint válság idején a normatív, mindenkire egyformán vonatkozó gazdaságpolitikai eszközök általában nem működnek. Bár mindenki vágyik a normatív eszközökre – ezt nevezik szerinte a külföldiek kiszámíthatóságnak –, gazdasági válság idején szelektív, vagy célzott eszköztár szükséges. Példaként a munkahelyvédelmi akciótervet említette, amely járulékcsökkentést jelent, de nem mindenkinek.
A jelenlegi EU-s szerződéses keretek közt – legalábbis Brüsszel szerint – nem biztos, hogy van lehetőségünk ilyen szelektív intézkedésekre, de a miniszterelnök szerint nem tudtunk volna kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, ha egyformán emelték volna mindenkinek az adóját. Ezt kifogásolják a nyugati cégek, amelyek szeretnék szétteríteni a terheket. Orbán szerint ez érthető, de ha a kormánynak nem lett volna kétharmados parlamenti többsége, beletört volna a bicskája ebbe. Arra szólította fel a nagyköveteket is, hogy szerényen, de védjék meg ezeket a célzott eszközöket.
Az egyensúly megőrzéséért vívott küzdelemben Orbán szerint nem vagyunk egyedül, például Hollandia is elkészített egy dokumentumot, amelyben az áll, hogy vége van az „ever closer union” (mindig szorosabb unió) történetnek. Egy, az euroszkeptikusok erősödését firtató kérdésre válaszolva ugyanakkor úgy fogalmazott: az európai integráció előbb-utóbb demokráciakérdés lesz, hiszen ki kell derülnie, mi van akkor, ha az emberek olyat támogatnak, ami nem releváns a probléma megoldása szempontjából.
Egy másik kérdésre válaszolva Orbán azt fejtegette, hogy Európának a tartós gazdasági kilábaláshoz mindenekelőtt az oroszokkal kell megegyeznie. Ez persze nagyon nehéz – mondta a kormányfő –, mert meg kell érteni például, hogy Oroszországban nem a demokrácia a legfontosabb kérdés, hanem az, hogyan lehet egybetartani a hatalmas országot.
Ugyanakkor nem állhatunk egyetlen lábon, Orbán szerint a másik irányba, az amerikaiakkal is mély gazdasági együttműködést kell kialakítani, szabadkereskedelmi alapon. Kovács László szocialista képviselő, volt külügyyminiszter kérdésére azt mondta: jelenleg leginkább ideologikus viták terhelik az amerikai kapcsolatot, ő például nem érti, hogy az amerikai nagykövet miért akarja megmondani, mi kerüljön a magyar alaptörvénybe.
