Kevés ambiciózus célt sikerült teljesítenie Magyarországnak az elmúlt időkben; a kivételek egyike a kerékpárutak hosszának egy évtized alatti megduplázása.
Igaz, a siker nagyrészt annak köszönhető, hogy a bázis meglehetősen alacsony volt: a kétezres évek elején még az ezer kilométert sem érte el a kifejezetten a pedálosoknak kialakított utak hossza. S még ha ehhez hozzá is vesszük a bicikliseknek külön sávot nem adó, közös autós-kerékpáros úttá kinevezett kis forgalmú útszakaszokat, akkor is csak jóindulattal lehetett 2 ezer kilométeres hálózatról beszélni. Ezt bővítette még egyszer ennyivel az a program, amelynek a 2007-től e célra elkülönített 51 milliárd forintnyi EU-támogatás adott igazi lendületet. A magyarországi kerékpárutak hálózata így átlépte a korábban elképzelhetetlennek tűnő 4 ezer kilométeres határt.
A TNS-Hoffmann Hungary piackutató a Magyar Kerékpárosklub megrendelésére készülő rendszeres felméréseinek tanúsága szerint csaknem 400 ezren naponta, 2,5 millióan legalább kéthetenként biciklire ülnek. A kerékpárt használók táborának a korábbi években tapasztalt látványos növekedése ugyan mára valamelyest lassult, de például Budapesten így is minden évben 50-60 százalékkal többen tekernek.
A biciklizés rohamos terjedéséről és az ezzel kapcsolatos gondokról a HVG e heti számában olvashatnak.
