Botrányos fordulatot vett pénteken a parlamentben az új földforgalmi törvény szavazása, de a Jobbik-frakció hazaárulózása közben is elfogadták a javaslatot. Az őrséget végül nem hívták be a terembe, a hangzavarban is megszavazták, amit kellett, majd berekesztették az ülést.
A Jobbik frakciója a szavazás előtt felvonult az elnöki emelvényre egy „Hazaárulás!” feliratú transzparenssel. Mivel az elnöklő Latorcai János felszólítására nem távoztak, az Országgyűlés 227 igen szavazattal 19 ellenében, egy tartózkodás mellett kizárta őket az ülésről. Ezután az elnök felszólította őket, hogy távozzanak, ellenkező esetben az Országgyűlési Őrséggel távolíttatja el őket. Hiába, a jobbikos képviselők a pulpituson maradtak.
A Jobbik képviselői a közvetítés szünetében percekig azt skandálták a fideszesek felé, hogy „Hazaárulók! Hazaárulók!”, majd megfordították a transzparenst, most az a felirat olvasható, hogy „A magyar föld nem eladó!”
A tízperces szünet után a Jobbik nem tette lehetővé, hogy az ülést vezető Latorcai elfoglalja helyét az elnöki poszton, ezért a szónoki pulpitusról folytatta az ülés vezetését. A Fidesz-frakció eközben tanácstalanul várakozott. A parlament.hu-n az online közvetítés a szünet után későn kapcsolódott be, majd akadozni kezdett, gyakorlatilag használhatatlanná vált.
A Jobbik Latorcai szerint azt sem tette lehetővé, hogy név szerint szavazzanak, bár ők kezdeményezték a név szerinti szavazást a földtörvényről. A képviselőknek így szavaznia kellene arról, hogy legyen-e név szerinti szavazás helyett gombnyomásos. A jobbikos képviselők – akik szerint a szavazás házszabály-ellenes volt – azt kezdték kiabálni: "Hazaárulók! Hazaárulók!" Latorcai megkérte a műszaki szolgálatot, tegye lehetővé a szavazást.
A Magyar Rádió parlamenti közvetítésében hallatszott, amikor Latorcai János valakinek azt mondta: „nem tudok szavaztatni”. Ezután azt is mondta: akadályozva van abban, hogy a saját szavazókártyáját magához vegye. A KDNP-s alelnök Lengyel Szilvia LMP-s képviselőt arra szólította fel a káoszban, hogy hagyja abba a megafonos felszólalást, mert a Házszabály előírásai alapján „a módszere megengedhetetlen”.
Úgy tudjuk, időközben az LMP is megejtette a maga performanszát, egy talicska földet vittek Orbán Viktor miniszterelnök helyéhez, a kormányfő mosolygott az akción. Felkészült a Párbeszéd Magyarországért Párt is, információink szerint ők is egy molinót akartak kiteregetni.
Latorcai végül határozatképesnek nyilvánította az Országgyűlést, és a "Hazaáruló!" skandálás közben megszavaztatta a törvényjavaslatot: az új földforgalmi törvényt 252 igen 17 nem szavazattal elfogadták. Az elnök bejelentése szerint Orbán Viktor miniszterelnök kért szót, de végül nem szólalt fel. Megpróbálják folytatni az ülést, miközben a Jobbik-frakció továbbra is skandált ("Csak a nemzet!"), valaki az elnöki csengőt rázta, mások az asztalt verték ütemesen.
Latorcai nem zavartatja magát, megszavaztatta a következő törvényjavaslatokat is, majd berekesztette az ülést. A parlament jövő héten szerdán ül össze legközelebb. A Fidesz frakcióvezető-helyettese, Gulyás Gergely a hvg.hu-nak a történtek után azt mondta: ő a legsúlyosabb szankciót javasolná a Jobbikkal szemben. Így három ülésnapra zárják ki őket, ne fogadhassanak többet vendégeket ebben a ciklusban. A szankciók elfogadásához kétharmados támogatás szükséges.
| Ki hogy szavazott? |
| A botrányos körülmények közt 253 képviselő szavazott igennel a földtörvényre, a kormánypártiak mellett a független Balogh József (korábban fideszes) és Pősze Lajos (korábban jobbikos). A Fideszből nemmel szavazott Ángyán József és Bencsik János, a két korábbi államtitkár már régóta belső ellenzékként bírálta a javaslatot. Ángyán már korábban jelezte, az új földtörvény elfogadása esetén kilép a Fidesz-frakcióból, és ezt pénteken meg is tette. Nemmel voksolt hat szocialista és kilenc független képviselő, a többi ellenzéki képviselő nem szavazott. Bár jelen volt, nem szavazott Orbán Viktor, Kövér László házelnök, illetve Wittner Mária fideszes képviselő sem. |
Mi ez az egész földtörvény?
Az új földtörvényre azért van szükség, mert 2014. május 1-jén lejár a moratórium, amelyet Magyarország a 2004-es EU-csatlakozáskor kapott, majd 2010-ben meghosszabbított. Az uniós alapelv ugyan az, hogy tagállamok nem korlátozhatják a tőke szabad mozgását, de persze mindenre vannak kivételek, és lehet olyan részletszabályokat alkotni, amelyek a gyakorlatban korlátozzák a földvásárlást. Ennek legfontosabb eszköze, hogy az új törvény szerint csak a földművesnek minősített személyek vásárolhatnak egy hektárnál több földet vagy erdőt.
A délelőtti záróvitában a jobbikos képviselők épp azt kifogásolták – jó előre hazaárulónak minősítve a jogszabályt megszavazókat –, hogy a törvény elvben lehetőséget ad arra, hogy uniós államok polgárai is földet vegyenek, ha egyébként megfelelnek a földműves definíciójának, vagyis Magyarországon élnek és gazdálkodnak. A fideszes Font Sándor a záróvitában azt mondta: nem lehet megtagadni a lehetőséget attól a kevés külfölditől, aki megfelel a feltételeknek, de szerinte nem is tőlük kell félteni a magyar földet.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a törvény mögött másfél évi munka és számtalan egyeztetés során született, „az első betűtől az utolsóig, töviről hegyire át lett gondolva”, az ellenzéki kritikák már a választási kampány részei. A törvény érdekessége, hogy ahhoz több mint kétszáz módosító indítványt nyújtottak be, de kormány május végén egy vezércsellel kidobta az összes ilyen javaslatot, és módosítónak álcázva benyújtott egy teljesen új törvényt.
Ellenzéki képviselők korábban és a záróvitában is azt kifogásolták, hogy a földtörvény szerintük túlságosan nagy, 1200 hektáros, sőt, bizonyos esetekben 1800 hektáros birtokméreteket engedélyez. Kritikaként fogalmazódott meg az is, hogy a helyi földbizottságok nem szólhatnak bele a haszonbérleti szerződésekbe, vagyis abba, hogy ki béreli a településükön a földeket. Erről Fazekas azt mondta: alkotmányossági aggályok merülnének fel, hiszen a tulajdonosoknak is vannak jogaik.
