Uszodai rosszullét: "nem lehet kizárni az emberi tényezőt"
A magyarországi fürdőkben igen ritkák a vegyi balesetek, de a vegyszerek kezelésénél nem lehet kizárni az emberi tényezőt - így reagált a Magyar Fürdőszövetség elnöke arra, hogy pénteken tizenhét ember lett rosszul Demjén fürdőjében.
A Magyar Fürdőszövetség szerint biztonságosak a magyar fürdők, a fertőtlenítésre használt vegyszerek kezelésénél azonban nem lehet kizárni az emberi tényezőt - mondta a szervezet ügyvezető elnöke az MTI-nek annak kapcsán, hogy pénteken 17 ember lett rosszul a Heves megyei Demjén fürdőjében, amikor klórgáz került a levegőbe.
Épp az ilyen és ehhez hasonló balesetek elkerülése érdekében született meg a fürdőszövetség kezdeményezése nyomán az a döntés, hogy szeptembertől csak OKJ tanfolyam elvégzése után lehet fürdőgépészi munkakört ellátni - közölte Vancsura Miklós.
Mint elmondta, a magyarországi fürdőkben igen ritkák a vegyi balesetek, mert szigorú szabványok vonatkoznak a fertőtlenítéshez használt vegyszerek tárolására és használatára, illetve rendszeresen ellenőrzik azok betartását. Tavaly csupán egy olyan baleset történt, amikor klórgáz került egy fürdő levegőjébe - tette hozzá.
A magyarországi fürdőkben két eljárás terjedt el. Az egyik, amikor a reakcióba lépő vegyszerek használatával állítják elő a fertőtlenítőszert. A másik, amikor elektrolízis nyomán folyékony formában juttatják a vízbe a klórt. Ez utóbbi biztonságosabb, mert kizárja a gázképződést - magyarázta az ügyvezető elnök. Ugyanakkor az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek arra törekednek, hogy a klórt mint fertőtlenítő anyagot egyre inkább kiszorítsák a fürdőkből - jegyezte meg.
A vegyszerek helyett úgynevezett ultraszűrőket használnak, amelyek a baktériumokat és a vírusokat ki tudják szűrni a vízből. Ez a klór okozta mellékhatásokat, például a szemek bevörösödését is kiküszöböli. Magyarországon Sárváron helyeztek üzembe először ultraszűrős fertőtlenítési technológiával működő fürdőt - mondta Vancsura Miklós.