Két év négy hónapos fegyházbüntetésre ítélték azt a fertődi férfit, aki az árvízi védekezés idején lopott és csalt Dunaszentpálon. A közveszély helyén, így árvíz sújtotta területen elkövetett lopásért sokkalta szigorúbb büntetés jár, akár tíz év börtönt is kaphatnak az elkövetők egy májusban hatályba lépett szigorításnak köszönhetően. A rendőrség tájékoztatása szerint az árvízi védekezés idején 8 ügyben indult eljárás többek között csalás, lopás, garázdaság vagy rémhírterjesztés miatt.
Alighogy a dunai árhullám megérkezett Magyarországra, Tatabányán négy hónap börtönbüntetésre ítéltek közveszély helyszínén elkövetett lopás miatt két nőt, akik június 7-én 55 darab üres, töltésre váró homokzsákot loptak el az árvízi munkálatok egyik almásfüzitői helyszínéről. A két ácsi asszony az eljárás során azt vallotta, hogy a zsákokban diót és takarmányt akart tárolni.
Június 6-án, az árvízi védekezés kezdetén Polt Péter legfőbb ügyész személyesen rendelkezett arról, hogy a vádhatóság a rendőrséggel együttműködve a mentési munkákat akadályozó bűncselekmény esetén soron kívül járjon el, és a bűncselekmény elkövetőjét állítsa azonnal bíróság elé. Az ügyészségnek kapóra jött, hogy a Btk.-t közvetlenül az árvíz előtt, áprilisban szigorították. A Büntető törvénykönyv módosítását két fideszes képviselő kezdeményezte a parlamentben: a szigorítás révén akár egy csavar ellopásáért vagy egy traktorkerék kiszúrásáért is három év börtönt lehet kivetni. Összegyűjtöttük, milyen bűnesetek történtek a gátakon és az elkövetőket milyen büntetéssel sújtották.
Ingyen iszogatott
Az ácsi elkövetőknél sokkal súlyosabb büntetést mértek a fertődi B. Istvánra, aki június 11-én, Dunaszentpálon, az árvízi védekezés idején lopott és csalást követett el. A férfi egy tűzoltózubbonyt és egy zseblámpát orzott el, illetve számlát nyittatott az egyik panzióban az árvízi védekezésben való részvételre hivatkozva, s ott ingyen iszogatott. A Győri Járásbíróságon gyorsított eljárásban két év négy hónapos fegyházbüntetésre ítélték a többszörös visszaesőnek számító B. Istvánt június 13-án. A bírói döntés még nem jogerős.
Nemcsak a katasztrófavédelem, hanem bűnözői csoportok is készültek az árvízre, az ilyenkor adódó lehetőségek kihasználására. Még csak nőtt a vízszint, amikor már több olyan bejelentés is érkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ügyeletére, hogy magukat katasztrófavédelmiseknek kiadó személyek az V. és a III. kerületben felmérést készítenek az ott lakók számáról, illetve vagyontárgyairól. Ezeknek az ügyeknek kivizsgálására nyomozócsoportot hozott létre a BRFK, a vizsgálat még tart.
Emellett a Komárom-Esztergom megyei Neszmély közelében péntekre virradóra elloptak egy – igaz, éppen üzemképtelen állapotban lévő, javításra váró – aggregátort az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól. Sződligeten pedig szerdán este az árvízvédelmi munkálatok közben egy erősen ittas férfi zavarta a munkásokat. A férfi ellen közveszélyokozás miatt indított eljárást a Váci Rendőrkapitányság.
Az Országos Rendőr-főkapitányság a hvg.hu-val azt közölte, hogy a kihirdetett veszélyhelyzet idején, június 5. és 13. között Almásfüzítőn, Bátán, Budapesten, Dunaszentpálon, Esztergomban, Leányfalun, Neszmélyen, Százhalombattán, Sződligeten, Verőcén és Tatán 14 esetben merült fel, hogy bűncselekmény történhetett, de végül 8 eljárás indult csalás, lopás és annak kísérlete, magánokirattal visszaélés, közveszélyokozás, garázdaság, illetve rémhírterjesztés miatt. Megemlítették, hogy az elkövetők közül bírósági ítélettel még csak az ácsi asszonyok kerültek börtönbe.
| Néhány nap a nyomozástól az ítéletig |
A gyorsított eljárás lényege, hogy az egyszerűbb megítélésű, nyolcévnyi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő ügyek hamar befejeződhetnek – mondta a hvg.hu-nak Kertész Gusztáv ügyvéd, hogyan zajlik ilyen esetekben a bírósági eljárás. A közveszély színhelyén elkövetett bűncselekmény korábban is külön kategória volt a Btk.-ban, az áprilisi törvénymódosítás a súlyosabbnak minősülő bűntett kategóriájába sorolta át ezeket az eseteket sokkal súlyosabb büntetést is lehetővé téve.
Gyorsított eljárásra nemcsak katasztrófahelyzetben van lehetőség: ha a tettes beismeri a bűnét, vagy tetten érik őt, akkor azonnal bíróság elé kerülhet. Katasztrófahelyzetben viszont még a legkisebb bűncselekmény is minősített esetnek számít, nagyobb a szigor, amit a fideszes képviselők áprilisban csak fokoztak. A gyorsított eljárásnak köszönhetően az elkövetőt rövid időn – akár néhány napon – belül is elítélhetik, a törvényben előírtak szerint a tettest az első kihallgatását követően harminc napon belül mindenképpen bíróság elé kell állítani. Idén tavasszal egy Miskolcon megtartott összbírói értekezleten elhangzott, hogy az ilyen eljárásokban elbírálandó ügyek száma időszakonként jelentős eltéréseket mutat. A Sátoraljaújhelyi Járásbíróságon 2012-ben volt olyan hónap, amikor 16, de olyan is, amikor 40 ilyen ügy érkezett. |
Szabadon lévő préda
A két fideszes képviselő azzal indokolta a törvény szigorítását, hogy „megszaporodott a katasztrófa-helyszíneken elkövetett lopások száma", ami miatt "egyes létfontosságú szolgáltatások akár több napig sem voltak elérhetőek”, ezért az ilyen bűncselekmények „társadalomra veszélyessége különösen jelentős”. Az ilyen bűncselekmények sokkal nagyobb médiafigyelmet kapnak – az árvíz idején Orbán Viktor is rendszeresen beszámolt róla, hogy milyen tettenérések voltak a gátakon –, de a katasztrófa- és veszélyhelyzetben elkövetett bűnesetek száma nem kiugróan magas. Legutóbb a Komárom-Esztergom megyei rendőrségtől pedig azt a választ kaptuk, hogy a márciusi „hóhelyzet” miatt „magára hagyott gépjármű-feltöréssel kapcsolatos esemény” nem jutott a főkapitányság tudomására.
Ennek ellenére korábban is előfordultak ilyen esetek – különösen árvíz idején. Nagyobb a kockázat is, hiszen a védekezés során az önkéntesek és a katasztrófavédelmisek nem mindig tudnak figyelni az értékekre, ráadásul a gépeket, eszközöket gyakran magukra hagyják a gáton. Három évvel ezelőtt, az árvíz idején Vizsolyban tetten értek fiatalembert, aki a homokzsákok tetejéről a megerősítésként szolgáló gerendát akarta elvinni. A 24 éves férfit közveszély helyszínén elkövetett lopás miatt azonnal bíróság elé állították.
A március 14-16-i hóhelyzet idején Borsod, illetve Szabolcs-Szatmár Bereg megyében két helyen ellopták a viharos szélben leszakadt villanyvezetékeket, ezzel is hátráltatva az áramszolgáltatás helyreállítását. Az egyik helyszínen polgárőrök kapták rajta a tetteseket, de a másik helyen sem örülhettek sokáig a zsákmánynak, mert a rendőrök néhány nappal később elkapták a tolvajokat és az alumíniumot átvevő orgazdát is.
Három évvel ezelőtt, 2010 májusában, Rakacaszenden egy másik elkövető az egyik vízben álló ház ablakát betörve kétszázezer forintot lopott el a lakásból, de a rendőrök elfogták. Ilyenkor a legnagyobb veszélyt a magukra hagyott épületek, házak jelentik, a hatósági parancsra kitelepített lakosok képtelenek védeni a hátrahagyott értékeiket. A hvg.hu tudósítói a mostani árvíz helyszínein többször is motorcsónakkal, kenuval járőröző rendőröket, illetve lakosokat láttak a vízben álló házak körül. Pilismaróton például a hadsereg szolnoki felderítői járták motorcsónakkal az elárasztott területeket.
| Suttogó propaganda |
Van egy negatív jelenség, méghozzá a rémhírterjesztés, amelyre az Országos Műszaki Irányító Törzs külön felhívja a figyelmet – jelentette be a miniszterelnök az árvízi védekezés idején június 7-én Győrben. A szervezet közleményében hangsúlyozta, hogy védművet, gátat fel nem adnak az árvízi védekezésben részt vevők, védvonalat más település védelme érdekében át nem vágnak, a terjedő pletykákkal ellentétben akkor gátszakadás nem történt. A kormányfő ez alapján azt kérte, hogy senki ne üljön fel semmilyen rémhírnek, „ne riogassuk egymást”. Ekkor terjedt el az a hamisnak bizonyult hír, hogy Vácon gátszakadás történt. Orbán akkor arról beszélt, hogy a rémhírek terjesztői valószínűleg "elmebetegek", akiket elfogattak. A hvg.hu szerette volna megtudni, hogy a rémhírterjesztőkkel szemben a rendőrség miként lépett fel, milyen büntetést kaptak, de az ORFK Kommunikációs Szolgálatától kapott válaszban erre nem tértek ki. |
Vasszigor
A Büntető törvénykönyv idei szigorítás révén a közveszély helyszínén elkövetett lopás a súlyosabbnak minősülő bűntett kategóriájába került, amiért már kisebb értékű kár esetén is legalább három év szabadságvesztést lehetne kiszabni (ráadásul a bűntett miatt elítélt személynek nem fogházban, hanem a szigorúbb börtön vagy fegyház fokozatban kell letöltenie a büntetését). Tehát elég egy olyan csavart ellopni, amely miatt leállnak a szivattyúk, a tettes máris börtönbe kerülhetne. A kár értékének növekedésével nőnének a büntetési tételek is, különösen nagy érték (50 és 500 millió forint közt) esetén öttől tíz évig terjed a büntetés.
A közveszély fogalma a törvényben nincs pontosan meghatározva, vagyis nem szükséges például hivatalosan kihirdetni a veszélyhelyzetet ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a szigorúbb szabályokat (a hókáosz idején például sem katasztrófa- sem veszélyhelyzetet nem hirdetett a kabinet). A Btk. kommentárja szerint azonban „a közveszély megvalósulásához az szükséges, hogy meg nem határozott személy életének, testi épségének vagy nagy értékű vagyontárgy megsemmisülésének, megrongálódásának a veszélyeztetettsége ténylegesen bekövetkezzék”.
A közvetlen veszély követelménye ugyanakkor korlátozottan használható az ilyen bűntetteket elkövetők ellen. A képviselők által megkívánt büntetőjogi szigor ugyanis csak akkor sújthat le a károkozókra, ha épp fennáll a veszély, amikor lopni indulnak. Ha nyáron, aszály idején verik szét a szivattyúházat, akkor valószínűleg nem lehet alkalmazni a „közveszély helyszínén” minősítést, így a szigorúbb büntetést sem.
