Közel egymillió forintot kell befizetnie azoknak a cégeknek, amelyek nem alkalmaznak a törvényben előírt számú megváltozott munkaképességű dolgozót. A kormány így akarja rávenni a vállalkozásokat, hogy mozgássérülteket, halláskárosultakat, gyengénlátókat is alkalmazzanak, de pont az állam nem hajlandó erre, még állásinterjúra sem akarja behívni őket.
András születésétől kezdve mozgásszervi sérült, jogi asszisztens végzettsége van. Másfél éve dolgozik egy cégnél operátorként. Nehezen, csak két járóbot segítségével tud járni, így nagy könnyebbség neki, hogy távmunkában, otthonról végezheti a munkát. „Mozgássérültként nagy küzdelem állást találni, sok helyen nem is érdekli a munkáltatókat, mit tudok. A mostani munkahelyem szerencsére ez alól kivétel” – mondta a megváltozott munkaképességű férfi a hvg.hu-nak.
Egyes felmérések szerint az állam nem mutat jó példát a rehabilitálhatóak foglalkoztatásában: az általunk megkérdezett munkaadók és szakértők szerint a közszférában szinte alig alkalmaznak speciális helyzetű embereket. Pedig a kormány egyre több eszközt vet be annak érdekében, hogy a korábban rokkantnak nyilvánított embereket visszaterelje a munka világába. A kormány a Széll Kálmán-tervben írta elő a rokkantak felülvizsgálatát, többeket annak ellenére is munkaképesnek nyilvánítottak, hogy gyakorlatilag képtelenek dolgozni. Emellett ösztönözni próbálják a munkáltatókat és a speciális helyzetű munkavállalókat is: Soltész Miklós szociális államtitkára múlt hét csütörtökön jelentette be, hogy az Új Széchenyi Terv keretében 10 ezer rehabilitációs ellátásban, járadékban részesülő ember munkába állítását segítené az állam.
Létszámstopra hivatkoznak
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) évek óta működtet álláskereső-portált, közvetítenek a mozgáskorlátozott munkavállalók és a munkáltatók között, gyakran a munkahelyre is kimennek a mediátorok, hogy felkészítsék a cégeket a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Hegedüs Lajos, az egyesület elnöke is arról számolt be, hogy sokkal könnyebb „szóba állni” a magáncégekkel. „Az állami helyeken gyakran már az állásinterjúkra sem kerül sor. Amikor kiderül, hogy mozgáskorlátozottról van szó, általában már telefonon azt mondják, eleve nem vesznek fel senkit” – tette hozzá.
A Munka-Kör Alapítvány eddig körülbelül 200 siket embernek segített a munkaszerzésben, ám a hallássérültek elhelyezkedését segítő szervezet szakmai vezetője azt mondta, ezek közül egyik sem állami munkahelyen helyezkedett el. Pedig Soósné Szigetvári Ágnes szerint rengeteg olyan munkakör lenne – például az adóhatóságnál adatrögzítés – amelyeket hallássérültek is el tudnának végezni. "A legtöbb esetben létszámstopra hivatkoznak” – mondta.
Az alapítvány tavaly nyáron készített felmérést, hogy milyen arányban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket a közszférában, ezért önkormányzatokat, kormányhivatalokat, minisztériumokat, állami vállalatokat kérdeztek meg. Számos helyről azonban még választ sem kaptak.
A felmérésből szomorú kép rajzolódik ki. Több helyen is, például a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban vagy a Külügyminisztériumban arról számoltak be, hogy egyáltalán nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozót. A budapesti önkormányzatoknál pedig csupán egy százalékban foglalkoztatnak speciális helyzetű személyeket, ugyanez az arány a kormányhivatalokban is.
A megváltozott munkaképességűek alkalmazásával kapcsolatban a hvg.hu is körkédést küldött a minisztériumoknak. A legtöbb tárcánál arra hivatkoztak, hogy az adataik nem feltétlenül fedik a valóságot, mivel az információszabadságról szóló törvény szerint különleges adatnak minősül a megváltozott munkaképesség, ezért a dolgozók szabadon dönthetnek arról, hogy erről a belépésükkor nyilatkozatot tesznek-e vagy sem. Mindez azért érdekes, mert a speciális helyzetű munkavállalóknak és a foglalkoztatónak is kifejezetten érdekében áll, az állapotukat önként bevallják, mivel többféle adókedvezményre is jogosultak lehetnek. (Erről részletesebben a „Milliós sarcok” című keretes írásunkban olvashat.)
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál például nem tudnak arról, hogy megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaznának, emiatt tavaly 27.875.000 forint rehabilitációs hozzájárulást fizetettek. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál például összesen egy, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál hat speciális helyzetű személyt foglalkoztatnak, de a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, a Belügyminisztériumnál egyáltalán nem alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket. A kormányhivatalokban körülbelül egyszázalékos az arányuk, a Honvédelmi Minisztériumnál pedig a jogszabályok szerint nem kell kifizetni a hozzájárulást, ugyanis ott külön fizikai előírásokat kell teljesíteniük a munkavállalóknak.
A Vidékfejlesztési Minisztériumnak sincs információja megváltozott munkaképességű munkavállalóról, de a 26 háttérintézményüknél összesen 35 főről tudnak. Mivel a szabályoknak nem tesznek eleget, így azok összesen 238.830.000 forintnyi rehabilitációs hozzájárulást fizetnek.
Milliós sarcok |
A hatályos jogszabályok szerint minden munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles abban az esetben, ha az általa foglalkoztatottak száma a 25 főt meghaladja, és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az összlétszám öt százalékát. A Bajnai-kormány 2009-ben majdnem a hatszorosára – az évi 177 ezerről 964 ezerre – emelte az összeget. A rendelkezést a jelenlegi kormány is átvette, ugyanis a 2011-ben hatályba lépett, megváltozott munkaképességű személyekről szóló törvénybe beemelte a korábban meghatározott kötelező foglalkoztatottsági arányszámot és a bírság mértékét. Valamint minden személy után – aki súlyosan fogyatékos vagy rokkantsági járadékban részesül – igénybe vehető a fogyatékossági adókedvezmény, ami a mindenkori minimálbér 5 százaléka, azaz idén havi 4900 forint. Emellett, 2012-ben a kormány bevezette a rehabilitációs kártyát, ez alapján adókedvezményt vehet a munkáltató igénybe – legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékában. Kártyát az kaphat, aki tartós rehabilitációt igényel, illetve foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható. A megváltozott munkaképességűek helyzetét az is nehezíti, hogy még mindig nem történt meg a közintézmények és a közösségi közlekedés teljes körű akadálymentesítése – pedig már a Gyurcsány-kormány idején határidőt szabtak erre vonatkozóan, azonban az akadálymentesítés teljesítése azóta is húzódik. Egy áprilisi tervezetben a kormány jelezte, nem szabályozná tovább a határidőket, mert azok már lejártak, és újabb határidőket nem célszerű törvényben rögzíteni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata szerint ugyanis egy Országos Fogyatékosságügyi Programot fognak megalkotni, és a határidők is abban szerepelnek majd. |
A multiknak megéri
Több magánvállalatnál azonban ennél nagyobb arányban alkalmaznak speciális helyzetű személyeket. Az Auchan hipermarket például jelenleg 7500 emberből 80 megváltozott munkaképességűt foglalkoztat, és a cég úgy tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy növelni szeretnék ezt a számot. A jövőben 19 áruházukban nyílik lehetőség arra, hogy súlyosan hallássérült, siket pénztárosokat alkalmazzanak, a tervek szerint minden áruházba öt hallássérült dolgozik majd a pénztároknál. „Több speciális helyzetű munkatárs is dolgozik nálunk, például alkalmazottak az önkiszolgáló osztályokon, hentes, pék, cukrász, csomagoló és a lakásfelszerelésen eladó pozícióban is vannak kollégák” – fejtette ki Kiss Virág, az Auchan Magyarország Kft. munkatársa.
A Tescóban 22 ezerből 1200 siket, mozgássérült, tartós megbetegedéssel élő, értelmi fogyatékos vagy vak dolgozó van. „Számos munkakörben például, pénztáros, árufeltöltő vagy szavatosságiidő-kontrollert is alkalmaznak az áruházakban” – mondta Varró Balázs, a Tesco kommunikációs vezetője.
Az egészségügyi műszereket gyártó cég, a Nolato Protec Kft. logisztikai igazgatója azt nyilatkozta, a vállalat sokat költött az akadálymenetesítésre: a gyengénlátók miatt például élénkszínű vezetőcsíkokat festettek a padlóra, több helyen van teherlift a mozgáskorlátozottak részére. „Emellett érzékenyítő tanfolyamot tartunk az együttdolgozó kollégáknak” – mondta Meleg Norbert.
Egyik zsebből a másikba
Úgy tűnik, a fent említett példák még mindig ritkák. A Rehabjob – megváltozott munkaképességűeket segítő álláskereső-portál – kutatásai azt igazolják, hogy nem változott a speciális helyzetű személyek foglalkoztatásának mértéke az elmúlt években. A 2012-es népszámlálás adatai szerint 15–64 év között a megváltozott munkaképességűeknek csupán a 18 százaléka foglalkoztatott, szemben az átlaggal, ami évek óta 60 százalék körül mozog. A felmérések szerint több mint 60 ezer olyan munkahely van, ahol inkább kifizetik a rehabilitációs hozzájárulást, mintsem megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazzanak.
Mint a Rehabjob esélyegyenlőségi szakértője mondta, a köszférában még inkább igaz, hogy kifizetik a milliós összegeket. A rehabilitációs hozzájárulást – ha meg is jelenik egy cég elszámolásában – valójában saját magának fizeti ki az állam. Szerinte tulajdonképpen gazdaságilag nem veszítenek semmit, az állam egyik zsebéből a másikba vándorol a pénz. "Az intézményvezetők feladata lenne, hogy ezt megakadályozzák, és felvegyenek speciális helyzetűeket is ” - tette hozzá.
Tapasztalata szerint egyébként Magyarországon egyelőre még nincs megfelelő társadalmi érzékenység a fogyatékkal élők, mozgáskorlátozottak vagy más speciális igényűek helyzetére. Azonban az a tendencia figyelhető meg, hogy a magáncégek egyre inkább nyitottak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában, elsősorban azért, mert nem akarják kifizetni a magas költségeket. Többeknek pedig jó tapasztalataik vannak, valószínű, hogy ha már egyszer alkalmaznak speciális helyzetű személyeket, akkor a későbbiekben is fognak.
Balogék rágyorsítanak a rokkant-felülvizsgálatokra
Vizsgálat nélkül minősítettek át egy rokkantnyugdíjast
