Nehéz helyzetben van az a bíró, akinek úgy kell ítélnie egy emberölési ügyben, hogy a legfőbb bizonyíték, a holttest nincs meg, pedig a gyilkos a nyomozás elején beismerte a tettét. Holttest híján, vagy ha a szakértő nem tudta megállapítani a halál pontos okát, a törvényszék könnyen kénytelen felmenteni a vádlottat. Így kerülhette el a börtönt nemrég az a pár, akik beismerék ugyan, hogy fürdőkádjukban daraboltak fel egy hitelügyintézőt, de a bíró ezt önmagában kevésnek találta ahhoz, hogy gyilkosságért elítélje őket. Cikkünkben egyes bűncselekmények naturalisztikus részleteiről is olvashatnak, ezért azt csak erős idegzetű, 18 éven felülieknek ajánljuk.
„A könyv a világ talán legizgalmasabb, legkifinomultabb és legbonyolultabb szerkezetének, az emberi szervezet titkainak és rejtélyeinek megismerésében segíti az olvasót sok-sok színes kép és ábra segítségével” – olvasható a, fogalmazzunk így, népszerű ismeretterjesztő kategóriába tartozó Csodálatos emberi test című könyv ajánlójában. Ez a mű – legalább egy bizonyított esetben – egy darabolós gyilkosság megvalósításában is segítségül szolgált.
Egy büntetőeljárás vádirata szerint ugyanis egy férfi ennek a könyvnek a segítségével darabolta fel 76 éves szomszédját. A 2010-ben elfogott férfi beismerte, hogy megfojtotta az idős nőt, majd a holttestet egy bakon feldarabolta. Az anatómiai segítség ellenére a művelet így is három napig tartott, igaz, R. Zsolt alapos munkát végzett: tízcentis darabokra vágta a holttestet, még fűszeres vizet is öntött rájuk, hogy elvegye a bomlás szagát, majd a maradványokat Debrecen nyilvános kukáiban szórta szét.
Alaposságának köszönhetően a történet egyik legabszurdabb fordulata még hátra volt: R. Zsolt hiába ismerte be ugyanis a gyilkosságot és a darabolást, sőt még egy másik emberölést is, elkerülheti a börtönt. A bíróság ugyanis felmentette a gyanúsítottat, bizonyíték hiányában. Egyik holttest sem került elő, a 76 éves asszony földi maradványai minden bizonnyal a városi szemétégetőben végezték. R. Zsolt így – látva a hatóságok szorult helyzetét – egy idő után tagadásba ment át, és immár azt állítja, fogalma sincs, mi történhetett szomszédjával.
Darabolás félelemből?
Szintén beismert darabolás után mentett fel egy házaspárt a gyilkosság vádja alól a bíróság, pedig itt még a holttest darabjai is előkerültek – csak éppen azt nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az áldozatot megölték. Az esetről a Kékfény is beszámolt nemrég: a vádirat szerint G. Valéria és K. Árpád egy nyúlfarm beindításához szeretett volna százmillió forinthoz jutni. Kapcsolatba is kerültek egy hitelügyintézővel, akiről később azt is megtudták, hogy egyedül él egy házban. Ez lett az áldozat veszte: a házaspár ugyanis azt találta ki, hogy a kölcsönfelvétel helyett inkább megölik az ügyintézőt, és annak lakására vesznek fel jelzáloghitelt. Emiatt az áldozatot otthonukba csalták, majd – a vádirat szerint – G. Valéria megölte őt, férje levágta a holttest fejét a fürdőkádban. Ezt egy Vác melletti szántóföldön ásták el, az áldozat többi darabját pedig a sződligeti vasútállomás közelében.
A férj beismerte a darabolást, de házastársával együtt azt állították, G. Valéria természetes halállal (szívrohamban) halt meg lakásukban, és attól tartottak, hogy ezt úgysem hinné el nekik senki, megpróbálták eltüntetni a holttestet. Az igazságügyi szakértő nem tudta egyértelműen megállapítani a halál okát, így a bíróság első, és másodfokon is azt mondta ki, hogy mivel kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a hitelügyintézőt meggyilkolták, nem zárható ki, hogy a házaspár tényleg ártatlan. Ezért csak okirat-hamisításért ítélték el őket, mert a jelzálogkölcsönt tényleg megpróbálták felvenni az áldozat nevére. Az ügyész szerint ugyanakkor „józan emberi ésszel” nem lehet másra következtetni, csak a gyilkosságra, és a bíró(k) érveléséből az következne, hogy csak dokumentált gyilkosságok esetében lehetne ítéletet kimondani, ami nyilvánvaló abszurditás.
Szintén a holttest hiánya miatt szabadulhatott az előzetes letartóztatásból az a nő, aki bevallotta élettársa megölését és eltüntetését. A hódmezővásárhelyi P. Henriett története szerint, amikor a férfi elkezdte őt fojtogatni, leütötte egy öntöttvas serpenyővel. Ezután a holttestet három nappal később feldarabolta, majd a maradványokat részben elégette, részben a kukába dobta. A nyomozók azonban nem találták meg sem a serpenyőt, sem a holttestet, így a férfit eltűntnek és nem halottnak nyilvánították, a nő ellen az eljárást pedig bizonyíték hiányában meg is szüntették.
A bírótól függ
A bírótól függ, hogy holttest nélkül elítélnek-e valakit, vagy sem – mondta a hvg.hu-nak Kovács Lajos, a gyilkossági ügyek ismert nyomozója. „Még a hetvenes években Miskolcon egy férfi eltartási szerződést kötött egy idős asszonnyal, aki aztán eltűnt. Megvolt a beismerő vallomás, bizonyítékként a megállapodásuk, a holttest azonban nem, a vádlottat mégis elítélték. Egy másik esetben azonban egy nyíregyházi férfinak nem kellett börtönbe mennie. A férfi megölte és feldarabolta a nejét. A nyomozás során ráadásul elmondta, köze volt a bűntetthez, de hozzátette azt is, hogy amíg a fia nem lesz 18 éves, nem árulja el, hol vannak a maradványok. Öt év múlva, amikor a gyerek már nagykorú lett, már semmit nem találtak meg.” Ő azt tapasztalta, "holttest nélkül azért nagyon ritkán születik ítélet".
A volt nyomozó szerint amennyiben megvan a holttest, az elkövető felelősségre vonását nehezítheti az, ha a szakértő nem tudja megállapítani, hogy mi okozta az áldozat halálát. „Például egy fojtogatás a test lágy részeinek lebomlása miatt évekkel később már nem mutatható ki. A csontok azonban árulkodóak, így a törések, lövések nyomai egyértelmű, árulkodó jelek.” Kovács Lajos példaként hozta fel Szlávy Bulcsú ügyét, akinek holttestére hét évvel megölése után leltek rá. Ma sem tudni, ki volt a gyilkos. A férfi meggyilkolásával W. Lászlót és két ismerősét gyanúsították meg, de a bíróság még kilenc évvel a történtek után sem tudott jogerős ítéletet meghozni. Nemrég a harmadik megismételt eljárásban W. Lászlót bűnsegédként elkövetett emberölésért első fokon hét év három hónap szabadságvesztésre ítélték, pont annyira, amennyit eddig ült.
Csak a vádlott beismerése nem elég
Felmentő ítélet született – egyelőre még nem jogerősen – a brutális kókai gyilkosság ügyében, a Budapest Környéki Törvényszéken kevésnek találták a vádlott ellen szóló bizonyítékokat. A vád súlyos volt: aszerint a vádlott, erősen ittasan 2010 novemberében meg akart erőszakolni egy 79 éves asszonyt, majd agyonverte. A brutálisan megvert nő a történtek után három hónapig kómában feküdt, majd 2011 februárjában elhunyt.
Az esetet vizsgáló szakértő szerint a férfi lefoglalt ruházatán voltak olyan elemi szálak, amelyek a megölt nő ruházatából származnak. Azt megállapította, hogy a bántalmazás és a halál között közvetett okozati összefüggés van, az elkövetés pontos ideje, helye és tettese azonban ismeretlen. A bíró pedig arra jutott, hogy kizárólag a vádlotti beismerésre bűnösséget alapozni nem lehet, egyéb bizonyítékra is szükség van. És mivel csak annyit lehetett bizonyítani, hogy a vádlott is elkövethette az emberölést, de nem azt, hogy ő követte el, ezért felmentette őt.
Aki nem úszta meg
Nem ússza meg viszont a börtönt az a férfi, aki három éve végzett egy 69 éves, egyedülálló asszonnyal a Fejér megyei Mezőfalván. Amikor kiderült, hogy a nő nem eltűnt, hanem emberölés áldozata lehetett, egyből a férfira terelődött a gyanú, mert nem csak jól ismerte a nőt, hanem anyagilag szorult helyzetben volt a devizakölcsöne miatt. Nem látva más kiutat, a nőt egy asztallábbal agyonverte, majd a holttestet eltüntette. A nyomozás során annyi derült ki, hogy egy asztallábbal verte agyon a nőt.
Ilyen esetekre mondta azt korábban a hvg.hu-nak Hack Péter büntetőjogász, hogy „lehet értelme annak, hogy a rendőrök a holttest megléte nélkül is emberölés miatt indítanak eljárást”. Szerinte kérdés az, milyen egyéb bizonyítékok – tanúvallomások, tárgyi eszközök – állnak a nyomozó hatóság rendelkezésére a gyanú igazolására. „A bizonyítékokat a bírónak egyenként és összességében is mérlegelnie kell. Amennyiben kételyei vannak az emberölés elkövetését illetően, akkor a vádlottat felmentheti” – említette meg a kockázatot a szakember. A rendőrök nem is érdekeltek abban, hogy egy kétes kimenetelű eljárást indítsanak, hiszen ha elbukják, akkor az rontja munkájuk megítélését. Ráadásul a nyomozó hatóság számára kényelmesebb, ha egy ügyet eltűnésként kezelnek, mert akkor nem kell azzal foglalkozni” – mondta a büntetőjogász.
Szikinger István alkotmányjogász és ügyvéd egy másik esethez kapcsolódóan szintén azt mondta a hvg.hu-nak, nem tartja kizártnak, hogy egy gyilkossági ügy nyomozása során úgy állapítson meg emberölést, hogy a holttest nincs meg. „Ebben az esetben azonban a gyanúsítás alapjául szolgáló bizonyítéknak kétséget kizárónak kell lennie.”
Gyilkosság gyanúja holttest nélkül
Portik-ügy: megölhették a Radics-családot
