Magyarország aláírta a fegyverkereskedelmet korlátozó szerződést
Aláírta Magyarország képviselője New Yorkban a fegyverkereskedelmet korlátozó szerződést - közölte a Külügyminisztérium.
A dokumentumot, amely mérföldkő a hagyományos fegyverek kereskedelmének szabályozásában, hétfőn írta alá Magyarország - közölte a külügy.
Mivel a szerződésben foglalt kötelezettségek végrehajtásával, az illegális fegyverkereskedelem visszaszorításával emberek millióinak élete menthető meg és válhat biztonságosabbá, fontos, hogy mielőbb és minél több ország ratifikálja, illetve a gyakorlatban alkalmazza az előírásait - olvasható a közleményben.
A szerződés hatálybalépéséhez ötven ország ratifikációja szükséges. Magyarország szorgalmazza a dokumentum mielőbbi hatálybalépését, és bízik abban, hogy az ahhoz szükséges törvénybe iktatás rövid idő alatt megtörténhet. A kormány megkezdte a szerződés hazai ratifikációs folyamatát.
Deák László, a Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nonproliferációs főosztályának helyettes vezetője azt mondta, hogy a fegyverkereskedelmet korlátozó szerződést, amelyet az ENSZ Közgyűlése áprilisi határozatával fogadott el, június 3-án nyitották meg aláírásra, és máris 24 európai uniós ország aláírta.
Az ENSZ Közgyűlése április 2-án fogadta el a világ első olyan fegyverkereskedelmi szerződését (Arms Trade Treaty, ATT) , amely szabályozza a hagyományos fegyverek szinte teljes készletét, beleértve a lőszereket és a robbanószereket is, és az emberi jogi szerződésekben meghatározott alapelveket megszegő államoknak megtiltja a fegyverszállításokat.
A 193 tagú testületben a szerződés, amelynek célja a hagyományos fegyverek évi 70 milliárd dolláros forgalmú piacának a szabályozása, 154 támogató és 3 elutasító szavazatot kapott, 23 ország pedig tartózkodott.
A közgyűlés az után döntött a szavazás megtartása mellett, hogy Irán, Szíria és Észak-Korea néhány nappal korábban megakadályozta, hogy a szerződést konszenzussal fogadják el. Ez a három ország a közgyűlésben nemmel szavazott. A legjelentősebb fegyverexportőrök közé tartozó Oroszország és Kína tartózkodott a voksolásnál.