A reálkamat még mindig magas, és ez ellehetetleníti a vállalkozásokat - mondta Róna Péter közgazdász egy vasárnapi konferencián, ahol beszélt arról is, hogy a külföldi tőke már nem jön, hanem inkább megy Magyarországról.
„A rendszerváltás gazdasági célja, a Nyugathoz való felzárkózás nem sikerült” – mondta a hazai folyamatokat elemző Róna Péter közgazdász az Ökopolisz Alapítvány, az LMP pártalapítványa által szervezett vasárnapi konferencián.
Róna szerint a magyarországi beruházások alacsony szintje jelzi, hogy leszakadó pályán vagyunk. A felzárkózáshoz évente 8 milliárd euróval több beruházásra lenne szükség, de ennyi tőke nincs Magyarországon. Ennek oka nem lehet az általános tőkehiány, hiszen a világban általában likviditási bőség van.
"A gond az – mondta Róna –, hogy a külföldi tőke már nem jön Magyarországra, ami pedig itt keletkezik, az inkább elmegy."Kialakult ugyanis egy olyan jogi állapot és politikai helyzet, ami nem bizalomgerjesztő, vagyis nincs bizalom Magyarország felé." A közgazdász szerint egy felzárkózó gazdaságnak „enyhén laza” monetáris politikára lenne szükségre, vagyis viszonylag gyenge valutaárfolyamra, de fiskális szigorra, hogy ne szabaduljon el az infláció. Ehelyett Magyarországon a „fiskális alkoholizmus és monetáris szadizmus” uralkodott el.
Ekkora kamat mellett nem lehet vállalkozni
Az egyik alapvető probléma Róna szerint, hogy még mindig 8 százalék a reálkamat, vagyis az összeadódó jegybanki alapkamat, a bankok haszna és az infláció. Ez azt jelenti, hogy legalább ennyit kellene egy vállalkozásnak kitermelni, hogy hitelhez jusson, de ez a mai helyzetben szinte lehetetlen, és hiú ábránd növekedésről beszélni, amíg a reálkamatot 4,5 százalékra le nem szorítjuk. Az elmaradt beruházások munkanélküliséghez vezetnek, így alapvetően határozzák meg Magyarország helyzetét. - mondta Róna.
A közgazdász szerint a magyar gazdaság sikertelensége alapvetően történelmi hagyományokra vezethető vissza, a magyar elitek végzetes megosztottságára, és hogy a szemben álló felek egymás megsemmisítésére törekednek. „Miféle nemzet az, amelyik még nemzeti ünnepeit sem képes együtt ünnepelni, és aminek utolsó nagy élménye az 1953-as londoni 6:3 volt?” – kérdezte a közgazdász, aki szerint történelmi kibékülésre lenne szükség, és meg kellene büntetni azokat a politikusokat, akik az alantas indulatok felkorbácsolásával próbálnak politikai tőkét kovácsolni.
Rendbe kell tenni a banki mérlegeket
A közgazdász szerint ugyanakkor az EU is elkövette azt a hibát, hogy erőből próbálta megteremteni az egyesült Európát. Homogenizálni próbáltak, a maastrichti kritériumok mindenkire kötelezők lettek, ami hatalmas előnyt biztosított a nagyoknak a kicsik rovására, amit előbbiek ki is használtak, és az olló ma is nyílik. „Mi nagyon is szeretnénk felzárkózni, de a számunkra kijelölt paradigma ezt nem teszi lehetővé” – mondta Róna, aki szerint Magyarország nem tud versenyezni az olcsó tőkével, és nem tudja előteremteni a kellő hatékonyságot, ha elveszíti belső piacaink kétharmadát.
„Fel kell nőnünk, hogy egyenrangúak lehessünk” – mondta a közgazdász, aki szerint „a tudás mindent visz”, vagyis továbbra is az olló szerény oldalán sodródunk majd, ha a munka nem társul tudással. Róna szerint tisztázni kell, hogy a magyar társadalom tudásigénye hogyan áll össze, és azt hogyan fogjuk előteremteni. Ezen kívül köszönőviszonyba kell hozni a kamatokat a nemzetgazdaság teljesítőképességével, amihez sok minden szükséges, a banki mérlegek rendbetételétől a devizahitelek problémájának megoldásán keresztül az adórendszer reformjáig. Meg kell oldani az alulfoglalkoztatás problémáját is, amit Róna szerint az energiahatékonysági beruházásokkal lehetne elérni.
