Alig ad életjeleket magáról az az intézet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. Több órás telefonálás után sem találtuk meg az irodáját, a kormányzati kommunikáció szerint viszont a Miniszterelnökségen székelnek. A kutatóintézet vezetője Kövér László régi barátja, aki havi 997 ezret kap a posztja után.
„Szerepel a névjegyzékben az intézet, de nincs szám hozzárendelve” – közölte a hvg.hu-val a Miniszterelnökség telefonközpontosa, amikor arra kértük, kapcsolja a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet (NSKI). Viszont megadta az intézmény elnökhelyettese, Fráter Olivér mobilszámát, ám amikor tárcsáztuk, akkor egy gépi hang közölte: „a szám átmenetileg ki van kapcsolva a forgalomból”. Kicsengett viszont az elnök, Szász Jenő telefonja – melyen decemberben még elértük –, ám senki nem vette fel, sms-ünkre nem reagált.
A hvg.hu csütörtökön több órás keresgélés után sem tudta kideríteni, hogy lelhető fel a NSKI. A tudakozó szerint nincs is hivatalos elérhetőségük. Mivel a miniszterelnök által személyesen jegyzett, februárban kiadott alapító okirat szerint az intézet székhelye a Kossuth tér 1-3. szám alá van bejegyezve, ezért hívtuk a címen lévő Országházat is, de ott nem is halottak az NSKI-ről, sem a két vezetőjéről. Társadalomkutatói körökből azt az információt kaptuk, hogy Fráternek állítólag irodája van a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat kezelő alap Magyarság Háza nevű épületében, de ott sem tudták kapcsolni az elnökhelyettest, azt mondták, nem dolgozik ott.
Pedig a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet a kormány egyik legfontosabb háttérintézménye, alapító okirata szerint „a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal”, alkalmazottai „fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek”, akiknek a legmagasabb fokú titkosszolgálati átvilágításon kell átesniük. Az NSKI-t létrehozó december 11-i kormányrendelet szerint az intézet létszáma 100 fő, a kormány pedig tavaly az utolsó pillanatban úgy módosította a 2013-as költségvetést, hogy 1,2 milliárd forintot különített el a hivatal számára az idei évre.
Köd előttem, köd utánam
Nem az iroda fellelhetetlensége az egyetlen furcsaság. Szász Jenőt és Fráter Olivért a kormányfő egy 2013. február 12-i miniszterelnöki határozattal nevezte ki, de visszamenőleges hatállyal, egy nappal korábbi időponttól. Ugyanakkor egy december 18-i kormányhatározattal még a 2012-es költségvetés terhére elkülönítettek 100 millió forintot a hivatalra a Miniszterelnökség előirányzatából – azaz 6 munkanap maradt arra, hogy esetleg még abban az évben elköltsék a pénzt.
Tavaly decemberben viszont az intézet lényegében csak papíron létezett: az alapító okirat ugyanis február 11-én kelt. A 100 millió forint 2012-es elkülönítésekor pedig még az elnök sem volt kinevezve, márpedig hivatalosan ő gyakorolja az alkalmazottak felett is a munkáltatói jogokat, tehát februári kinevezéséig nem vehetett fel embereket sem. Szász Jenő kinevezése egyébként elhúzódott: két hónappal az intézetet létrehozó decemberi rendelet után született a kinevező határozat, miközben 2012 októbere óta lehetett tudni, hogy rá szabták a feladatot – akkor kérte fel Orbán Viktor a feladatra.
Információink szerint három hónappal az alapítás után még mindig keresik az intézethez az embereket. A hvg.hu-nak egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató is azt mondta, a Magyar Tudományos Akadémián, a pécsi egyetemen, a romániai Sapientia Egyetemen kerestek meg kutatókat, de többen visszautasították a felkérést. Az egyik szakember azt mondta, az akadémiai világban fenntartással kezelik a NSKI-t, egyfelől azért, mert Szász és Fráter is politikus volt korábban, másrészt a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat, folynak a kutatások, így nem értik, miért van szükség újabb, milliárdos összeget kezelő intézetre.
Államtitkári díjazás
Mivel a 2012-re elkülönített 100 millió forinttal – a kormányhatározat szerint – június 30-ig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felé kell elszámolnia az intézetnek, megkerestük a Kormányzati Információs Központot (KIK): hol lelhető fel a hivatal, hol tart az NSKI szervezése, hányan dolgoznak ott?
A kormányzati kommunikációtól kapott válasz szerint az intézetnek valóban a Miniszterelnökségen van a székhelye, amíg „végleges székhelyét el nem tudja foglalni” – de hogy ez hol lesz, azt nem tudtuk meg. Meg nem erősített értesülések szerint jelenleg a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky úton keresnek irodahelyiséget a hivatalnak. A KIK szerint Szász Jenő államtitkári fizetést kap, ami havi bruttó 997 ezer forintot jelent.
Az NSKI-ban jelenleg 25-en dolgoznak, a kincstár folyamatosan, havi bontásban utalja a költségvetési támogatást, de várhatóan az intézetet is érinteni fogják a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett zárolások – közölték. A kormányzati kommunikáció szerint egyelőre a Székelyudvarhelyre tervezett fiókot sem nyitották meg. Igaz, mint korábban megírtuk, míg a kulturális intézetek, sőt a konzulátusok létrehozásánál rendszerint rutin az adott ország jóváhagyásának megszerzése, egy központi hivatal esetében – mint amilyen az NSKI – a szomszédos állam akár indoklás nélkül is megtagadhatja, hogy területén egy másik állam ilyet nyisson.
Halovány életjelek
A határon túli kisebbségek kutatásával foglalkozó szakemberek azért is tartanak a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől, mert annak az alapító okirat szerint egyik feladata és célja „a nemzetstratégiai műhelyek, nemzeti kutatások és kiemelt trendkutatások koordinációja”, azaz ráhatása lehet a már folyó munkákra is. Nemcsak a Külügyi Intézeten belül, az MTA Kisebbségkutató Intézetében, illetve a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben folynak évek óta hasonló, államilag finanszírozott kutatások, hanem a kormány 2011-ben már létrehozott egy, az NSKI-hoz hasonló intézményt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is. Sőt, az utóbbi jelenleg is szervezi a július 8-ra tervezett nyári egyetemét.
A Szász Jenő vezette, 1,2 milliárdból gazdálkodó intézet viszont hónapok óta alig ad életjelet magáról. Konkrétan: április 25-én jelent meg a Csabai Mérleg című lapban, hogy Molnár György fogja kialakítani a hivatal Kárpát-medencei hálózatfejlesztési tevékenységét. Molnár vezette a kormány felnőttképzési háttérintézetének békéscsabai központját, és a lapnak azt nyilatkozta, a Kárpát-medencei hálózat központja Békéscsabán lesz.
Az MTI hírarchívumában Szász Jenő neve egy április 13-i hírben tűnt fel, amikor az NSKI elnökeként köszöntötte az új szerbiai református püspököt. Előtte februárban robbantott ki egy vitát a határon túli politikusok között, amikor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a kutatóintézet nevében felvetette, hogy a nem egy tömbben élő kisebbségi magyarok esetében el kéne gondolkodni a „kontrollált visszavonulás”, a „területfeladás” lehetőségén. Bár később ő cáfolta, hogy erre gondolt volna, mondatait a határon túli politikusok azért bírálták, mert szerintük hiba lenne áttelepíteni Magyarországra a kisebbségben élőket.
Orbán–Kövér vita a háttérben
A Fidesz vezető politikusai egyhangúan állítják, Szász kinevezése és az intézet létrehozása egy Orbán és Kövér László házelnök közötti egyezség része.
Szász évek óta jó viszonyt ápol Kövérrel, egymás gyerekeit keresztelték. A kutatóintézet vezetője korábban az erdélyi Magyar Polgári Pártot (MPP) irányította, amely 2004 óta van jelen a romániai politika színterén és deklaráltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellensúlyozására hozták létre. A Fidesz, illetve a vezető kormánypárton belül Kövér volt a szervezet fő támogatója.
Szász 1996 és 2008 között Székelyudvarhely független polgármestere volt, aki nagyon jó kapcsolatot ápolt Traian Basescu román államfővel. Az MPP azonban így sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mind a 2008-as, mind a 2012-es önkormányzati választásokon rosszul szerepelt: míg tavaly nyáron az RMDSZ jelöltjeire 393 ezren szavaztak, az MPP jelöltjeire csak 39 ezren. Több ilyen sikertelen választás után tavaly nyáron a párt nagyon rossz állapotba került, sokan az elnököt bírálták az eredmények elmaradásáért, ő viszont a miniszterelnöki felkérésig ragaszkodott a posztjához. Úgy tudjuk, a székelyudvarhelyi fiók létrehozásán Orbán Balázs dolgozik, annak a romániai magyar pártnak az ügyvezetője, melynek Szász Jenő korábban az elnöke volt.
Látva a párt sikertelenségét, Orbán már 2010-ben úgy döntött, hogy Szász helyett a Tőkés László nevével fémjelzett, frissen alapított Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) kell támogatni. Egy magas rangú, a Fidesz elnökségében zajló munkára rálátó forrás szerint Kövér ezt sérelmezte, végül Szászt az NSKI létrehozásával akarták kiemelni az erdélyi közéletből. Ám ez sem sikerült maradéktalanul: az intézet elnöke december elején felszólította ez erdélyi magyarokat, hogy az RMDSZ-re szavazzanak a romániai választásokon, mert az EMNP nem fog bejutni a parlamentbe. Tőkés februárban vágott vissza, amikor azt mondta, jó ha az intézetet létrehozó Orbán is tudja, hogy a határon túliak körében az NSKI, különösen az elnök megítélése nem kedvező.
A titkosszolgálatok szakértője |
Szintén Kövérhez köthető az elnökhelyettes, Fráter Olivér is. Ő akkor vált országosan ismerté, amikor az Országgyűlés Hivatalának megbízottjaként szervezte Nyirő József hamvainak hazaszállítását Székelyudvarhelyre. A történész végzettségű Fráter egyébként a Fidesz egyik meghatározó nemzetbiztonsági szakértője. Sokáig a volt titokminiszter, Demeter Ervin – aki a poszton egyébként Kövér Lászlót váltotta – mellett dolgozott. Részt vett a 2006-ban megnyílt hódmezővásárhelyi Emlékpont létrehozásában, ennek keretében pedig szerepet vállalt az állampárti szigorúan titkos tisztek listájának összeállításában. Tavaly novemberben jelen volt Laborc Sándor volt nemzetbiztonsági főigazgató meghallgatásán, amikor a Portik Tamással való találkozókról kérdezték. A jegyzőkönyv szerint a Miniszterelnökség nemzetbiztonsági Irodájának főosztályvezetőjeként volt jelen. |
Még idén százmilliót kap Orbántól Kövér cimborája
