Államilag ellenőrzött, felülről irányított érdekvédelem – ezt jelenti a Pedagógus Kar felállítása a szegedi Pedagógus Szakszervezet elnöke szerint. A tanárok többségének fogalma sincs arról, hogy mit hoz számukra a napokkal ezelőtt bejelentett szervezet, néhányan a „kézivezérlés” bevezetésétől, illetve tovább fokozásától tartanak. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a Kar tervezetének parlamenti vitája után foglal majd állást.
Szegeden még mindig a múlt héten történt iskolai fenyítési história korbácsolja a kedélyeket. A napokban testnevelő tanárok határoztak úgy, kiállnak a vétkes kollégájuk mellett megmutatva a nyilvánosságnak is a tanárnő eddigi érdemeit. A levelet, amit a helyi lapban közöltek volna, végül csupán egy tanár merte aláírni, szerinte már a Klik működése is megfélemlíti a pedagógusokat, a Kar felállításának híre pedig csak fokozza ezt a félelmet.
Az ügyben Cui prodest? címmel sajtótájékoztatót pénteken tartott Budapesten Arató László (Magyartanárok Egyesülete), Miklósi László (Történelemtanárok Egylete) és Mendrey László (PDSZ), amelyen elutasították a kormánynak tetsző pedagógusszervezet, a Magyar Pedagógus Kar létrehozását lehetővé tevő törvényjavaslatot.
Nem önmagában a kamarákkal van a baj, hanem hogy a tervezett pedagógus kart az állam hozza létre, ez pedig nem demokratikus, hiszen az állam lényegében önmagával fog tárgyalni – mondta Miklósi László, aki szerint lépésével a kormány ellehetetleníti a többi szakmai szervezet tevékenységét, amelyet szeptember 1-től ezáltal nem számítanak majd tárgyalópartnernek az állam szemében.
A "szakszervezet államosítása"
A szegedi szakszervezeti vezető is attól tart, kihúzzák a szőnyeget az érdekképviseletek lába alól a Kar megalakításával. Azzal, hogy abban kötelező lesz a tagság, jóval szervezettebbé válik a szakszervezeteknél, így könnyedén lesöprik majd az azokkal való egyeztetési kényszert. Egy felülről irányított, államosított szakszervezet jöhet létre – vélte Papp Jánosné. A legaggályosabbnak az etikai bizottság majdani működését és az etikai kódex lehetséges tartalmát tartotta, illetve azt, hogy „központi döntések születnek majd arról, kit kell elbocsátani, ki maradhat, ki felel meg az elvárásoknak”.
A Klik később
A szegedi tankerület igazgatóhelyettese a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetőjéhez irányított a Pedagógus Kar majdani tevékenységével kapcsolatos kérdéseink kézhezvétele után. A szegedi szakszervezeti vezető, s maguk a pedagógusok bizonytalanságának oka, hogy nincsenek tisztában azzal, kik lesznek az etikai bizottság tagjai, milyen értékek mentén hozzák létre az etikai kódexet, s milyen hatáskörrel bír majd a bizottság. Ezeket a kérdéseket szerettük volna feltenni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetőjének, Lövei Tünde, a Klik sajtóügyekkel megbízott munkatársa azonban először a Kar felállításról döntő minisztériumhoz irányított, majd a válaszadást a Pedagógus Kar tervezetének parlamenti vitája utánra halasztotta.
A tervezet szerint a Kar a későbbiekben megalakítja a tagozatait, amelyeknek javaslattételi, véleményezési joga lesz. Az bizonytalan, hogy mi lesz a sorsuk, milyen beleszólásuk lesz szakmai kérdésekbe a már régóta működő, független szakmai egyesületeknek, mint a Magyartanárok Egyesülete, illetve a hasonló civil szervezetet alakító történelem tanárok egylete: véleményezhetik-e majd a későbbiekben a szaktárgyukat érintő döntéseket. Fazekas Zoltán szegedi történelemtanár – több szakmai szervezet munkájában is részt vesz – úgy látja, hogy egyelőre képlékeny, hogy mi is a célja a Kar megalakításának. A szakmai szervezetek eddig bírálhatták a tankönyvek tartalmát, javaslatokat tehettek az érettségivel kapcsolatban. Mint mondta, „az utóbbi években kitapintható a szándék, mely az elsorvasztásukra irányul: egyre kevesebb állami támogatást kapnak és egyre kevesebb pályázati pénzhez tudnak hozzájutni”. Fazekas Zoltán szerint sok múlik az elkövetkező hónapokban azon, hogyan tudnak fellépni a szakszervezetek, s azon is, hogy a Pedagógus Kar megalakulása után hogyan találják meg a civilek saját identitásukat.
A szegedi Pedagógus Szakszervezet vezetője attól tart, akárcsak a hétfőn a diákja megverése miatt elbocsátott testnevelő tanár mellett kiálló nyílt levelet megfogalmazó és végül egyedül aláíró Barok István, hogy az a tanár, aki az etikai kódexben foglaltakat megsérti, elbocsátással nézhet szembe. „Ez önmagában talán nem baj, de kérdéses, hogy mit tartalmaz majd a kódex, milyen és kik által megfogalmazott elvárásoknak kell megfelelniük a tanároknak. S milyen példát mutatnak majd a katedrán reszkető lábakkal álló tanárok a gyereknek?” – mondta lapunknak.
