2013. május. 16. 09:24 MTI Utolsó frissítés: 2013. május. 16. 09:20 Itthon

GPS-szel követik a garázda vaddisznókat

A szakemberek szertnének magyarázatot találni arra, miért szoktak be a vaddisznók a lakott területekre a Balaton-felvidéken, ezért a befogott állatokra GPS-el felszerelt nyakörvet szereltek.

Műholdas helymeghatározó rendszerrel (GPS) ellátott nyakörvet tesznek a befogott vaddisznókra a Balaton-felvidéken a szakemberek, hogy rájöjjenek, miért szoktak be az állatok a lakott területre - tájékoztatta a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézete munkatársa az MTI-t.

Tari Tamás elmondta, hogy a projektet a Bakonyerdő Zrt. és az intézet 2012 októberében indította: ekkor jelölték ki a befogóhelyeket, ahová a befogó udvarokat telepítették. Az erdészet munkatársai folyamatosan ellenőrizték a befogókat, így pontos információk álltak rendelkezésre az esélyekről: így sikerült kedden éjjel Örvényesnél két kocát befogni és GPS-nyakörvvel ellátni.

A nyakörvekkel óránként meghatározható a vaddisznó tartózkodási helye, akkumulátoruk két évig biztonsággal működtethető. Az eszköz, a vizsgálati periódus lejárta után automatikusan vagy rádiójel segítségével leoldódik és leesik az állatról - magyarázta a szakember.

Évente körülbelül 8000-9000 pozíció áll majd a rendelkezésünkre, amelyeket kiegészítenek a területről gyűjtött - például mezőgazdasági-, erdei- és lakott területi - adatokkal, a táplálék kínálatával, a kerítések helyeivel és típusaival, illetve az ott jellemző emberi tevékenységről szóló turisztikai, vadászati és közlekedési információkkal - tette hozzá. Az így megszerzett információk segítségével meghatározható lesz a vaddisznók mozgáskörzete, aktivitása és élőhely-használata, s elemezhetők lesznek a különböző hatásokra adott viselkedési válaszok.

A vizsgálat eredményei várhatóan választ adhatnak több olyan kérdésre, amelyek jelenleg még nem tisztázottak: például melyek a lakott területen történő megjelenés okai, milyen tényezők és hogyan befolyásolják a vaddisznó jelenlétét és a károkozását, illetve milyen védekezési megoldások lehetnek hatékonyak - sorolta Tari Tamás.

Az intézet és a Bakonyerdő Zrt. a tervek szerint a kutatás alapján olyan technológiai fejlesztési javaslatokat és élőhely-kezelési eljárásokat dolgoz ki, amelyek ajánlásával és alkalmazásával csökkenthető a vaddisznók lakott területi károkozása és az ezzel együtt járó konfliktusok is mérsékelhetők - emelte ki.

Az intézet közel tíz éve végez GPS-telemetriás vizsgálatokat az ország több területén, a kutatások során elsőként gímszarvasra kerültek GPS-jeladók, ezt követte időben a dámszarvasok viselkedésének vizsgálata.

Magyarországon a vaddisznókkal első ízben a Balaton-felvidéken elindult ilyen típusú kutatás - tájékoztatott Tari Tamás.

Hirdetés
Címkék
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.