A Médiatanács 250 ezer forintra büntette a Magyar Hírlapot a januári lapszámban és az internetes kiadásban megjelent „Ki ne legyen?” című Bayer Zsolt-írás törvénysértő állításai miatt. A döntésről közleményt kell közölnie a lapnak. A Médiatanács első alkalommal szabott ki pénzbírságot nyomtatott lappal szemben.
Első alkalommal indult hatósági eljárás nyomtatott sajtótermékkel, illetve annak internetes kiadásával kapcsolatban a médiatörvény, illetve a médiaalkotmány életbe lépése óta. A vizsgálat azért került a Médiatanács hatáskörébe, mert a Magyar Hírlap nem tagja egyik társszabályozó szervezetnek sem. Az eljárást a panaszt tevő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodára (NEKI) hivatkozva indították meg.
A Magyar Hírlap nyomtatott lapszámában és annak internetes kiadásában január 5-én megjelent, Bayer Zsolt által írt "Ki ne legyen?" című cikkel kapcsolatban a hatósági eljárás megállapította, hogy a cikk nem volt összhangban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, vagyis a médiaalkotmány 17. paragrafusával, amely a gyűlöletbeszéd és a kirekesztő tartalom közzétételének tilalmát rögzíti – olvasható a közleményben.
A Médiatanács döntésében jelezte, hogy bár az újsággal szemben első alkalommal hoztak elmarasztaló határozatot az alapjogok megsértése miatt, a jogsértés súlya, valamint az internetes cikk hozzáférhetőségének időtartama és folyamatossága azonban indokolja a pénzbírság megállapítását. Emellett a tanács kötelezte a lapot, hogy a határozatban megszövegezett, a jogkövetkezmény kiszabásáról szóló rövid közleményt szó szerint tegye közzé.
A napilap honlapján, a www.magyarhirlap.hu webcímen a hírt a határozat jogerőre emelkedése után három napon belül úgy kell közreadni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ olvasható legyen a közzétételtől számított hét napig folyamatosan. A tanács emellett eltiltotta a lapot a további jogsértésektől is. A médiatanácsi határozattal szemben az érintettek bíróság előtt jogorvoslati kérelemmel élhetnek.
A médiatörvény alapján a Médiatanáccsal megkötött szerződés értelmében önállóan eljáró szakmai társszabályozó szervezetek az új médiaszabályozás életbe lépése óta minden a nyomtatott és internetes sajtótermékekkel kapcsolatos vitás ügyet – hatósági beavatkozás nélkül – sikerrel kezeltek, ezért ilyen típusú hatósági vizsgálatra eddig egyetlen esetben sem volt szükség.
Bayer Zsolt szóban forgó cikkében – melyre a Népszabadság hívta fel a figyelmet – az év eleji, szigethalmi késelésre utalva úgy fogalmazott: akiket megkéseltek "a gyáva, undorító, kártékony állatok". Hozzátette: "a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (...) Állatok meg ne legyenek. (...) Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!" – zárta írását Bayer. Az írást pártok és civil szervezetek is élesen bírálták.
A publicista ezekre úgy válaszolt, hogy szándékosan félreértették a mondatait. "Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból" – fogalmazott második írásában Bayer Zsolt.
