Az alapvető jogok biztosa szerint március 14–15-én, a rendkívüli időjárási helyzetben a kezelésben részt vevő szervek a személyi- és eszközállományukat maximálisan kihasználva végezték a mentést, ugyanakkor az ombudsman számos hiányosságot lát a lakosság felkészítésében, riasztásában és tájékoztatásában, valamint a kommunikáció során is.
Az alapvető jogok biztosa hivatalból folytatott vizsgálatot a március 14–15-i rendkívüli hóhelyzet kezelésével kapcsolatban. Szabó Máté közleménye szerint elégtelen volt a hivatásos szervek előzetes figyelemfelhívása és a lakosság tájékoztatása az események közben. A hagyományos médiafelületeken sem volt elég gyors az információáramlás, nem jutott el a szükséges módon a lakossághoz.
Az alapvető jogok biztosa írásos tájékoztatást kért és kapott az illetékes intézményektől a vizsgálat lefolytatása előtt. Szabó Máté arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi oldalak – pl. Facebook, Twitter, blogok, okostelefonra letölthető alkalmazások – ugrásszerű fejlődése és elterjedése következtében a katasztrófavédelmi szervek sem a lakosságfelkészítés, sem pedig a kríziskommunikáció esetében nem támaszkodhatnak csupán a hagyományos médiára és kommunikációs eszközök használatára.
Az új kommunikációs csatornák megfelelő használata alkalmas lett volna a lakosság teljesebb tájékoztatására, legalábbis részben segített volna a krízis megelőzésében, illetve következményeinek mérséklésében, végső soron az állampolgárok nagyobb csoportjának alapvető jogaival összefüggő visszásságok megelőzésében – írja véleményében az ombudsman.
A biztos felhívta a hivatásos állományú szervek (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Rendőr-főkapitányság) figyelmét arra, hogy a belső kommunikációjukban számos fennakadás volt érzékelhető, ami megnehezítette a mentés összehangolt irányítását.
Az ombudsman a közlekedési fennakadások vizsgálata kapcsán megállapította, hogy az autópályákon a mentési munkálatokat – a hófúvás, illetve a sorozatos balesetek mellett – nagymértékben megnehezítette, hogy az autósok nem alakították ki a KRESZ-ben ilyen helyzetekre előírt mentősávokat. Az ombudsman jelentésében kiemelte azt is, hogy az M1-es autópályán a fennakadások mérsékelhetőek lettek volna, ha az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a felhajtóknál illetve a pálya mentén lévő táblákon megfelelően tájékoztatta volna az autósokat az út járhatatlanságáról.
A közösségi közlekedés zavarai elsősorban a vonatközlekedést érintették. Ennek kapcsán az ombudsman kiemelte, hogy a MÁV a hóhelyzet napjaiban nem megfelelően tett eleget az utastájékoztatás kötelezettségének, nem volt felkészülve a fennakadások miatti késésekre, és arra, hogy ilyen helyzetben gondoskodni kell az utasok ivóvíz- és élelmiszerellátásáról, valamint a jegyek visszaváltásáról.
Az alapvető jogok biztosa felkérte a belügyminisztert, hogy tekintse át az egyes beavatkozó szervek kárhelyi, és bevetésirányítási kommunikációjának tapasztalatait, továbbá vizsgálja meg annak jogszabályi lehetőségét, hogy az alárendeltségében működő szervezetek a kríziskommunikációs tevékenységükbe miként tudnak bevonni közösségi médiakommunikációban jártas önkéntes szervezeteket és személyeket.
Szabó Máté azzal is megkereste a belügyminisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel együtt vizsgálja meg a gyorsforgalmi úthálózat mellett védelmi rendeltetésű erdők telepítését, valamint a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy dolgozza ki kombinált (vasúti és közúti) áruszállítás lehetőségét.
Az ombudsman kezdeményezte továbbá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójánál, hogy tekintse át a lakosság riasztási rendszer hatékonyságát, illetve fektessen nagyobb hangsúlyt arra, hogy felkészítsék a lakosságot a rendkívüli időjárási körülmények miatt kialakuló katasztrófahelyzetekre.
