Szegregáció vagy felzárkóztatás a cigány gyerekek elkülönítése? Van-e joga a parlamentnek elítélni egy EU-s biztost? Valószínűleg ez lesz a két leggyakrabban emlegetett kérdés ezen a héten a parlamentben. Emellett persze szigorítják a Btk-t, jóváhagyják a magyar katonák Maliba küldését, és lesz emléknapja Gárdonyi Gézának is.
A magyar parlamentben úgy szokás, hogy a hétfői ülésnap elején rövid, néma felállással emlékeznek meg arról, ha egy korábbi – 1990 után bármikor megválasztott – képviselő elhunyt a legutóbbi ülés óta. Ilyenkor a házelnök röviden felsorolja, az elhunyt képviselőt hol választották meg, illetve melyik bizottságban dolgozott. Ezen a héten Szalai Annamáriára, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság pénteken elhunyt elnökére emlékeznek majd, aki 1998-tól 2004-ig volt a Fidesz képviselője.
A megemlékezés után aztán minden visszatér a régi kerékvágásba: a Jobbik megpróbálja napirendre vetetni kedvenc javaslatát a kommunista vezetők nyugdíjának megvonásáról, majd az ellenzéki képviselők aktuálpolitikai tárgyú interpellációkkal bombázzák a kormánytagokat. A szocialista Hiller István például biztosan az elsős kisiskolások beíratása körül kialakult helyzetre reagál, amikor elmondja "Meggondolatlanság és kényszer a közoktatásban" című interpellációját.
Párttársa, Tukacs István némi fáziskéséssel teszi szóvá az egyéni nyugdíjszámlák ügyét, amikor "Lenullázott nyugdíjszámlák, avagy miként csapták be ismét az embereket!" címmel interpellálja Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. A múlt héten ugyanis már elfogadták azt a törvénymódosítást, amely alapján egyelőre nem kell jóváírni a számlákon az államhoz visszakerült korábbi magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat. Varga múlt vasárnap egy tévéműsorban egyenesen azt állította, ők soha nem is ígértek ilyet, pedig még kormányhatározat is van róla.
"Törvénytelen titkosszolgálati módszerek a nemzeti szervezetek ellen?" – kérdezi majd a belügyminisztertől a jobbikos Zagyva György Gyula, az egyetlen képviselő, aki – a parlamenti honlapon elérhető életrajza szerint – ki van tiltva egy szomszédos országból, Szerbiából. Párttársa, Gyenes Géza – a Magyar Orvosi Kamara korábbi főtitkára – a dohányzás elleni harc vadhajtásai miatt aggódik, legalábbis azt kérdezi, hogy "miért nemtelen eszközöket kíván alkalmazni az egészségügyi tárca a dohányzók számának tervezett csökkentése érdekében?"
A kormánypárti öninterpellációk közt arról értesülhetünk, hogy valakik rémhíreket terjesztenek a nők kedvezményes nyugdíjazásának megszüntetéséről. Legalábbis a KDNP-s Lanczendorfer Erzsébet azt kérdezi: "rémhírterjesztés-e a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének megszűntetése?" A fideszes Révész Máriusz egy jó hír bejelentésére teremt alkalmat a "16 évvel a Tüskecsarnok építésének szocialista-liberális felfüggesztése után van remény arra, hogy végre befejeződik ennek a budapesti tornacsarnoknak az építése?" című interpellációval.
Egertől Bamakóig
Az Országgyűlés a szavazások közt utólag jóváhagyja a kormány korábbi döntését, amely szerint a Magyar Honvédség legfeljebb 15 fővel részt vesz az EU mali kiképzőprogramjában. Ennek célja, hogy harcképes állapotba hozza az afrikai ország fegyveres erőit, így azok francia segítség nélkül is fel tudják venni a harcot az iszlamista lázadókkal. A magyar katonák mandátuma legfeljebb 15 hónapra szól.
Várhatóan elfogadják a fideszes Gulyás Gergely és Kocsis Máté által benyújtott javaslatot, amely szigorítaná a közveszély színhelyén elkövetett lopások büntetését. Ez alapján akár tíz év szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki árvíz vagy más katasztrófahelyzet idején valamilyen nagy értékű dolgot lop el, de már egy csavar ellopásáért is három év járhat. A szigor közvetlen kiváltó oka, hogy a márciusi nagy vihar idején többen is megpróbálták ellopni a leszakadt elektromos vezetékeket, de az árvízi védekezést is nehezítik a fémtolvajok.
A kormánypártok továbbra sem tudnak leszokni arról, hogy oda nem illő, teljesen más témájú törvénymódosításokat illesszenek egy-egy törvényjavaslatba. Hétfőn szavaznak például a devizahitelesek megsegítésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvény módosításához benyújtott indítványokról. Ezek közt van egy bizottsági módosító, amely az államháztartási törvénybe illeszt rendelkezéseket arról, mi legyen a megszüntetett közalapítványok vagyonával, jogaival és kötelezettségeivel.
Újabb emléknappal bővül a naptár, ha hétfőn a parlament elfogadja az erről szóló fideszes javaslatot. E szerint az író születésének 150. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2013. október 17-ét — az egri vár védőinek a török seregek felett aratott győzelmének napját — Gárdonyi Géza emléknappá nyilvánítja, és felkéri az oktatásért felelős minisztert, javasolja a köznevelési intézményeknek, hogy ezen a napon az Egri csillagok című regénnyel emlékezzenek meg íróról és "a magyar történelem e kiemelkedő eseményéről".
Szimbolikus szélmalomharc
Kedden kezdődik meg az alaptörvény negyedik módosítása miatt szükséges törvénymódosítások általános vitája. Az indoklással együtt 27 oldalas csomagban sokféle kisebb-nagyobb módosítás található, de nem tartalmazza a legnagyobb vitát kiváltó ügyeket, mint például az egyházak státusza, a hajléktalanok büntethetősége, a Nemzeti Emlékezet Bizottsággal, vagy a politikai reklámok tilalma a kereskedelmi médiában, mert ezeket külön törvényekben. Politikai vita valószínűleg leginkább az oktatási szegregációt a "társadalmi felzárkózás" címén lehetővé tevő módosításról lesz.
Szintén kedden tárgyalják azt a jelentést, amelyben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter számol be a Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének az úgynevezett "Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdésekről". A 2000-ben két gyereket halálra gázoló ír férfi ügyében elhangzott, valóban szerencsétlen mondat valószínűleg csak apropó arra, hogy a kormány elítéltesse a parlamenttel Redinget, akivel egyebek mellett az alaptörvény módosítása, illetve a bíróságok függetlensége ügyében is szópárbajba keveredett a magyar kormány.
A jelentésben az áll: "Magyarország Kormánya teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja", hogy az alapjogi biztos "párhuzamot vonjon egy egyedi esetben hozott ítélet végrehajtása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése között." A kormány szerint az is elfogadhatatlan, hogy a biztos, "azon túlmenően, hogy nem tudott hatékonyan közreműködni annak elérésében, hogy egy tagállam bírósága által hozott jogerős határozatot egy másik tagállamban végrehajtsanak, érthetőnek tartja a végrehajtás megtagadását, ezzel mintegy bátorítva az Európai Unió alapértékeinek semmibevételét."
