Hat napja nem találják a pécsi polgármester lányára támadó Nyerges Zoltánt a rendőrök: hogy Pécsett, Baranya megyében, vagy esetleg az országhatáron túl van-e, egyelőre nem tudni. Bűnügyi szakértők szerint a bujkálás egy darabig lehet csak sikeres, sok pénz és jó kapcsolatok is kellenek hozzá, márpedig ezekből a pécsi támadónak valószínűleg nincs.
Az ágyneműtartóban találtak meg a szentesi rendőrök egy férfit április 8-án, akit másfél éve kerestek többek között lopásért, csalásért, garázdaságért és kábítószerrel való visszaélésért. Akadt olyan körözött személy, aki a padlásról vagy a pincéből került elő, de előfordult már az is, hogy a külföldi bujkálásból hazalátogató férfit, akit erőszakos bűncselekmények miatt tíz év fegyházbüntetésre ítéltek, a családja körében fogták el a rendőrök. Az, hogy az 1998-ban üzlettársát megölő Hamvas Gábor kezén tizennégy év bujkálás után kattant a bilincs Bridgewaterben, jelzi, hogy milyen sokáig húzódhat a menekülés és a bujkálás.
A magyar rendőrség most a legnagyobb erőkkel azt a 23 éves Nyerges Zoltánt keresi, aki Pécsett április 5-én hajnalban rátámadt Páva Zsolt polgármester lányára, megpróbálta megerőszakolni, majd amikor ő ellenállt, súlyosan bántalmazta áldozatát. Az ő helyzete azonban nem feltétlenül hasonlítható a gondos tervezés után, komolyabb vagyonnal megpattanó bűnözőkéhez, hiszen pénze nincs, kapcsolatait lenyomozták, és érvényesülni sem feltétlenül szervezőkészségével, hanem testi erejével tud.
A bujkáló előbb-utóbb lebukik
Akármilyen messzire jut egy elkövető, mindenhol lebukhat. Erre példa a Thaiföldön elfogott Németh Gábor esete, akiről Chilkó Ferenc magánnyomozó, a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának egykori vezetője beszélt, aki felkutatta az itthon csalás, közokirat-hamisítás és önbíráskodás miatt elítélt Németh Gábort, aki odakint megölte korábbi üzlettársát. Mivel Thaifölddel tavalyig nem volt kiadatási egyezménye Magyarországnak, így számos bűnöző "üdülőhelyeként" is funkcionált. Németh annyira biztonságban érezte magát, hogy saját nevén működtetett egy panziót.
A szakember szerint a keresett Nyerges Zoltán legnagyobb ellenfelei éppen a hazai alvilág nehézfiúi lesznek, akikhez segítségért fordul, és akik – ismerve szorult helyzetét – komoly árat számítanak fel, ha a szökött bűnöző esetleg hamis személyigazolványt vagy útlevelet szeretne beszerezni a meneküléshez. „A rendőrök valószínűleg az összes családi, baráti és munkahelyi kapcsolatait felderítették, a telefonjaikat is biztosan hallgatják, így Nyerges Zoltán tőlük biztosan nem kérhet segítséget a bujkáláshoz, mert különben azonnal lebukik” – mondta az egykori életvédelmi alosztályvezető. Nyerges jelenlegi anyagi helyzetében nem csak egy hamis útlevél elérhetetlen, de a napi többszöri étkezés is, ezért tartanak a rendőrök attól, hogy újabb bűncselekmény árán szerez pénzt és ennivalót.
Jobb itthon figyelemmel követni az eseményeket?
Abban azért a magánnyomozó egyáltalán nem biztos, hogy Nyerges külföldre menekült, és nem csak a pénzhiány miatt. Úgy vélte, hogy a magyar bűnözőkre nagyrészt az jellemző, hogy nem mennek el az országból, mert itthonról könnyebben tudják követni, hogy hol tart a nyomozás. Példaként az egyik legismertebb esetet hozta fel, a Viszkis rablóként ismertté vált Ambrus Attiláét, aki miután meg tudott szökni a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdából, Budapesten maradt. Néhány hét bujkálás után Ambrus Attilát egy Nagy Lajos úti lakásban fogták el. Igaz, Ambrus tudatossága és szervezőkészsége nem hasonlítható az ismerői szerint leginkább ösztönlényként lefestett pécsi támadóhoz. Ambrusnak, volt ügyvédje – Magyar György szerint – annyira fegyelmezett volt, hogy még szökése közben, Zuglóban lakva is több bankrablást eltervezett és végrehajtott, hogy pénze legyen a külföldre utazáshoz. Ambrust egyik segítője buktatta le akaratlanul, őt szúrták ki a rendőrök, mivel rendszeresen élelmet vitt neki, és útlevelet akart szerezni számára.
Magyar György a pécsi támadóról beszélve úgy vélte, „egy időnek el kell telnie ahhoz, hogy az illető szembenézzen önmagával. Addig elbújik a szőlőskert pincéjében, vagy meghúzza magát a Bács-Kiskun megyei tanyavilágban", de magányos farkasként, pénz és segítők nélkül nem tud sokáig meglenni, ezért szerint egy idő után vagy hagyja magát elfogni, vagy önszántából feladja magát.
Chilkó Ferenc szerint a tettes személyisége nagyban meghatározza, hogy ki mennyi ideig tud a hatóságok szeme elől rejtve maradni. Persze nem árt, ha a menekülőnek pénze is van, mert ha anyagi gondok nyomasztják, újabb bűncselekményeket fog elkövetni. „Bár a csak pénzszerzést szolgáló, kisebb súlyú bűntetteket nem nehéz végrehajtani, a lebukás veszélyét természetesen ezek is növelik.”
Aki bujkál, annak minden drágább, véli egy másik szakértő, aki rámutatott, hogy elrejtőzni pedig csak az tud, aki előre megtervezi, márpedig a Nyergeshez hasonló, indulatból cselekvő elkövetők nem a gondos tervezésről ismertek. Akár külföldön, akár itthon bujkáljon valaki, azt biztosan nem tudja megállni, hogy ne vegye fel a kapcsolatot a hozzátartozóival és a barátaival – véli forrásunk, aki szerint viselkedése akkor is lebuktathatja Nyergest, ha borostát növeszt, és elvegyül, hiszen minden arcára pillantó járókelőről azt hiheti, hogy felismerte, emiatt idegessé válik, s éppen ez teszi végül gyanússá.
Nyergesnél fajsúlyosabb, a bűnözői ranglétra magasabb szintjén álló, külföldre menekülő elkövetők sem tudtak örökre felszívódni. Tavaly hozták haza például Spanyolországból a maffiavezérnek tartott, állítólag korábban komoly vagyonnal meglépő Magyar Róbertet, akiről ugyan híre ment, hogy lecsúszott figura lett külföldön, és egy péksütemény ellopása miatt figyeltek fel rá, de ő maga később azt mondta, hogy egy közúti ellenőrzés során bukott le, és kapták el. Egy 300 milliós sikkasztási ügy Jimmyként ismert elkövetője egy spanyol üdülőfaluban gazdag nyugdíjasként élt, és amiatt jelentették fel szomszédai, mert karján horogkeresztes tetoválásokat láttak. Az Andorráig szökő egykori birkozó olimpiai bajnok Farkas Péter pedig részben azzal buktatta le magát, hogy szállodai szobájából e-mailezgetett barátnőjével.