A fiatalok túlnyomó többsége (67 százaléka) máig leginkább a televízióból értesül hazánk és a világ dolgairól. A második legfontosabb hírforrásnak az internet számít, ahol átlagosan tízből hat fiatal tájékozódik a hírekről, 9 százalékuk pedig okostelefonon is követi az eseményeket. A nyomtatott sajtó (10 százalék) háttérbe szorulását mutatja, hogy a hírforrások tekintetében még a rádióhallgatás (17 százalék) is megelőzi – derült ki az Ipsos felméréséből, amelynek eredményeiről hétfőn számoltak be. A fiataloknak közel 13 százaléka egyáltalán nem tájékozódik a világban történtekről: ez a jelenség leginkább a fiatalabb korosztályra, a 15-19 évesekre jellemző.

A kutatást az elmúlt 3 hónapban készítette az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 550 fő személyes megkérdezésével.

Híreket hetente több alkalommal olvas a fiatal felnőttek harmada, további egyharmaduk viszont minden nap szán rá időt. A budapesti fiatalok közül minden második naponta, vagy naponta többször tájékozódik, ők a legaktívabbak az országban.

A korral és a végzettséggel együtt növekszik a híréhség

Általánosságban a vizsgált korcsoporton belül az idősebb korosztály mondható érdeklődőnek: a 20-25 évesek (42 százalék) kétszer annyian olvasnak naponta híreket, mint a 15-19 év közöttiek (22 százalék). Az iskolai végzettség emelkedésével arányosan növekszik a naponta híreket olvasók száma is: a 8 általános iskolai osztályt végzettek 28 százaléka, a szakmunkásképzőbe járók 33 százaléka, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 36 százaléka, a felsőfokú tanulmányokat folytatóknak pedig a 38 százaléka olvas a frissen történtekről.

A hírekkel töltött idő leginkább az esti órákra esik, a fiatalok 70 százaléka ekkor olvas a napi eseményekről. A 15-19 évesek, valamint a vidéki fiatalok esténként aktívabbak, míg a 20-25 évesek és a budapestiek gyakrabban olvasnak reggelente.

A bulvár a nyerő

A fiatalokat a bulvárhírek érdeklik a leginkább, és a politikai-gazdasági kérdésekkel foglalkoznak a legkevesebbet. A 15-25 éveseken belül főleg a 15-19 évesekre igaz ez, közel kétharmaduk rendszeresen tájékozódik a bulvárvilág eseményeiről, és alig 16 százalékuk olvas vagy hallgat politikai híreket.

A 20-25 évesek – a bulvárt leszámítva – minden más témában érdeklődőbbek: többet olvasnak sportról, kultúráról, életmódról és a tudományos hírekről egyaránt. Míg átlagosan tízből hat fiatal olvas vagy hallgat bulvárhíreket, négy fiatal olvas sport-, kulturális- és tudományos híreket, csupán három olvas a gazdaságról, és kettő a politikáról.

A budapesti fiatalokra jellemzőbb a politikai érdeklődés mellett a kulturális és a tudományos cikkek, hírek olvasása, míg vidéken nagyobb a sportrajongók tábora. A férfiak és nők közötti különbségek is jól megfigyelhetők. A nők kiélezettebben figyelnek a bulvárvilágban és kultúrában történtekre, míg a férfiakat a sport köti le jobban: háromnegyedük néz-olvas rendszeresen sporthíreket, míg a nőknek alig egyharmada.

Vezet az Origo és az Index

A leggyakrabban látogatott hírportálok közé sorolható az Origo és az Index. Az előbbit a fiatalok 63 százaléka látogatja, az utóbbit 43 százalékuk.

Míg az Origo a nők körében, addig az Index a férfiak között örvend nagyobb népszerűségnek. Korcsoport tekintetében az Index inkább az idősebb (20-25 éves) korosztályt tudhatja magáénak. Bár viszonylag sokan tájékozódnak hírportálokon keresztül, csak a magyar oldalak népszerűek. Idegen nyelvű hírportált a fiatal lakosság alig 3 százaléka olvas.

Az online híreket olvasó fiatalok közel fele felkeresi valamelyik hírportál oldalát, és azon keresztül tájékozódik. A Facebooknak – alapvető népszerűsége mellett – a hírolvasásban is nagy szerep jut a netező fiatalok körében: jelentős részük – tízből négy fiatal – a híreket is a Facebookon olvassa. Az online hírolvasó fiatalok körében a passzív tájékozódás aránya is magas: egyharmaduk a barátaik által belinkelt, lájkolt híreket olvassa el. Hírolvasásra minden második online hírolvasó fiatal az interneten töltött idejének 20-30 százalékát szánja, e tábor másik fele pedig internetes idejének kb. 10 százalékát tölti ezzel. A kezdőoldalak között a kereső-, illetve gyűjtőportálok a népszerűek: a fiatal lakosság egynegyedének a Google a kezdőoldala, de mérhető arányban említették a Startlap (8 százalék) és a Facebook (6 százalék) mellett az Origót (5 százalék) is.