Milyen lehet az élet, amikor nincs áram, teljes a bizonytalanság, járhatatlanok az utak és nem működnek a kommunikációs eszközök sem? A bodrogköziek a hosszú hétvégén kipróbálták. Volt aggódás, dühöngés, összefogás, széthúzás és bár nem szerették volna, gyertyafényes vacsora is.
Négy napra visszaléptek az időben néhány évtizedet a Bodrogköz 17 településének lakói. Konkrétan, amikor még nem volt áram a Bodrog, a Tisza és a szlovák határ által körbefogott északkeleti térségben. Március 14., csütörtök déltől vasárnap estig sem a televízióból, sem a rádióból nem tudtak tájékozódni az emberek, nem működtek a vezetékes telefonok és a mobilok sem. A száz kilométeres széllel kísért hóvihar villanypóznák és távvezeték tartóoszlopok tucatjait döntötte ki. Ezzel kezdetét vette a négynapos kálvária.
A bodroghalmiaknak ráadásul egy hónapon belül másodszor okozott komoly problémát a villamos áram. Először túl sok volt belőle, másodszor túl kevés. Néhány hete ugyanis fakitermelés közben egy nagyfeszültségű vezeték elszakadt és rázuhant a lakossági hálózatra. Pillanatok alatt húszezer volt zúdult a helyi lakásokra, ami több mint negyven háztartásban tette tönkre a háztartási berendezések nagy részét. „Akkor a tévém vált használhatatlanná, most a fagyasztóban tárolt hús volt veszélyben” – pityereg egy idős asszony háza ajtajában. „Ide hordtunk ki mindent a hóba, hogy ki ne olvadjon” – mutatja a fagyasztott hús helyét az udvaron, egy még mindig vaskos hóbuckában. „Vasárnap délután ötkor mindent visszapakoltunk a hűtőbe, erre hatkor megint elment az áram. Meg is ijedtünk, a lányom ekkor már ingerülten hívta fel a szolgáltatót, de egy óra múlva ismét kigyulladtak a lámpák” – meséli.
Perre mennek
Bodroghalom azon bodrogközi települések közé tartozik, ahol az ÉMÁSZ illetékességi területén az utolsók között, vagyis vasárnap este gyúltak fel újra a fények. Varga János Lajos polgármester bosszús is emiatt. „Egy napot még kibírtunk volna áram nélkül. Kettőt is, de akkor már sírtunk. A harmadik és negyedik nap viszont már túl sok volt nekünk” – kesereg. De legalább „régen volt ennyi gyertyafényes vacsora a faluban”. Nem titkolja, vannak, akik megpróbálnak a helyzetből hasznot húzni, és azzal az indokkal kérnek segítséget az önkormányzattól, hogy megromlott a hús a hűtőben. Ez persze néhány esetben nem igaz. „Mások viszont a pár tízezer forintos segélyükből vették meg a konyhára valót és tényleg ehetetlenné vált az étel. Ők általában ritkán tehetik meg, hogy húst esznek. Nekik szerintem kártérítés járna” – véli a polgármester, aki emiatt perre készül az ÉMÁSZ ellen. Jogalapnak a szolgáltatói szerződést tekinti, ami az üzemzavar helyreállítási idejét 24 órában határozza meg. Boros Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ Nyrt. szóvivője szerint viszont az csak normál időjárási körülmények között érvényes, ami pedig az utóbbi napokban történt, közelről sem nevezhető ilyennek. „Ha per lesz, akkor a bíróság dönti el, hogy a szolgáltató hibájából következtek-e be az elmúlt napok történései” – mondta a hvg.hu-nak a szóvivő, majd mindezt kiegészítette azzal, amit az elmúlt napokban többen többször is hangoztattak már: az ÉMÁSZ mindent megtett a minél gyorsabb helyreállítás érdekében.
Tiszakarádon szintén az utolsók között állt helyre a szolgáltatás. Az egyik helybeli, Batta Sándor nemrég vágott le és dolgozott fel két disznót, mindkét háromszáz literes hűtőládája tele van hússal. „Nem tudtunk fűteni, mert a központi fűtés keringtető szivattyúja nem működött áram nélkül. Furcsa helyzet alakult ki, mert a hálószobákban csináltunk egy kis meleget a kályhák segítségével. Csak szegény, súlyos beteg édesapámnál nem tudtunk eléggé fűteni, mert akkor melegedett volna a folyosón elhelyezett hűtőláda környezete is, felgyorsítva a hús felolvadását” – meséli. A fagyasztó hőmérsékletét nejlonzacskókba csomagolt hóval próbálták tartani, ez mentette meg a több százezer forint értékű húst.
Tóth József ricsei háziorvos azt mondja, nem volt se fűtés, se világítás, se telefonvonal. Csütörtök éjjel kaptak egy aggregátort, amit péntek délre üzemeltek be a szakemberek. Addig egy viharlámpával világítottak, a gyertyacsonkokat pedig az asszisztens hozta otthonról. A doktor több mint egy fél napot rá is húzott az ügyeletre, mert a szomszédos Szabolcs megyéből, Kisvárdáról érkező váltótársa Kékcsénél árokba csúszott. Még ennivalót sem tudtak vásárolni, ugyanis a boltban szinte csak kenyeret lehetett kapni, mert áram nélkül a hűtők ott sem működtek. Az orvos megfogadta: ezután nem indul el otthonról ügyeletbe, csak egy heti élelemmel és gyógyszeradaggal.
A katasztrófa vámszedői
A viharos hétvége egyik legfelkavaróbb híre a „katasztrófa vámszedőiről”, vagyis a leszakadt vezetékekre szemet vető fémtolvajokról szólt. Tiszacsermelyen a polgárőrök zavarták meg a huzalokat baltával daraboló elkövetőket. A négytagú járőr tagja volt Kecsmár István polgármester is, aki szerint a 45 tagú szervezetnek köszönhető, hogy a nagy szegénység ellenére kevés a bűncselekmény az alig ezer lakosú kistelepülésen. „Rengeteg villanyvezetéket leszakított a szél a faluban, mi pedig a korábbi tapasztalatok alapján sejtettük, hogy lesznek, akik megpróbálják azokat ellopni, ezért résen voltunk” – meséli. A polgárőrök szombat este 10 óra körül végigmentek a Kishalász utcán is, amelyik a település egyik eldugott részén húzódik, majd megpihentek a közeli bolt mellett és vártak.
„Egyszer csak baltacsattogást hallottunk. Visszamentünk és láttuk, hogy néhányan a földön darabolják a vezetékeket. A tettesek, amikor megláttak minket, futásnak eredtek és eltűntek a szántásokon keresztül” – idézi fel az akkor történeket a polgármester. Elmondása szerint a tolvajok hatvan méter hosszú huzalköteget hagytak ott a baltával együtt, körülbelül harmincat elvittek, de úgy véli: ha nem lépnek közbe, azon az éjszakán 6-700 méternyi vezetéket is zsákmányolhattak volna az elkövetők, akiket azóta már elfogott a rendőrség. Ellenük lopás kísérlete miatt folyik eljárás.
Bajban volt a tejgazdaság
Több mint kétezer szarvasmarha és növendék borjú ellátásáért aggódtak több napon át a Geomilk Kft. vezetői és dolgozói egy Sárospatak melletti tanyán működő gazdaságukban. A fejést, a tejszállítást és -hűtést mind elektromos berendezések végzik. „Ugyan fel voltunk készülve egy ilyen helyzetre, de az aggregátorunk harmincórányi folyamatos működés után, március 15-én délután megadta magát” – mondja Leskó Magdolna a társaság ügyvezetője. A „nemzeti ünnepre” tönkrement berendezést kölcsönbe kapott három kisebb benzines áramfejlesztővel pótolták. Nehezebb volt viszont a több mint ezer növendék jószág vízellátásának megoldása, ugyanis azt is elektromos eszközök működtetik. Az ügyvezető szerint szerencséjük volt, hogy van egy áramellátástól független rendszerük, ami kitartott addig, amíg helyre nem állt a szolgáltatás. Kisebb nehézségek árán sikerült megoldaniuk a tej elszállítását is. A Székesfehérvárról érkező kamiont ugyanis a nehézkes közlekedés miatt nem akarták elengedni Sárospatakig, de a rendőrök végül rugalmasak voltak és útjára bocsátották a tejszállítót. Az áramingadozás azonban több elektromos berendezést tönkretett a gazdaságban, ezek helyreállítása most is zajlik – közölte a cégvezető.
26 településen még nincs áram Szabolcsban |
Ötezer fogyasztási helyen nincs még áramellátás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője kedd reggel az MTI-vel. Takács Judit elmondta: az ellátatlan települések száma folyamatosan csökkent az elmúlt napon, az üzemzavar a keddi, kora reggeli adatok szerint még 26 települést érint. Az E.ON honlapján közzétett adatok szerint 4957 fogyasztási helyen nincs még elektromos szolgáltatás. A legrosszabbul Nagyhalászt, Bujt és Vasmegyert érinti a csütörtök eset óta tartó áramkimaradás, ezeken a településeken még 600 és 800 között van a ellátatlan fogyasztási helyek száma. Bökönyben, Nyíregyházán és Sényőn is több mint 300 fogyasztó vár az áram visszakapcsolására, a többi településen 200 alatti azok száma, akik még nem kapnak áramot. |