A kiszámíthatatlan időjárást és az óvatlan, felelőtlen autósokat is hibáztatta pénteken a belügyminiszter azért, mert a havazás és a viharos szél miatt lebénult a fél ország. Pedig a kormány is sokat hibázott: a katasztrófavédelem nem vette figyelembe az időjárás-jelentéseket, melyek időben figyelmeztettek arra, mi várható, majd a hatóságok akkor tájékoztatták a lakosságot, amikor már sok százan a hó fogságában fagyoskodtak az utakon. A kabinet veszélyhelyzetben elvileg bármit megtehet, leállíthatja akár a teljes közlekedést is, ám a kormány nem élt a jogosítványokkal, amelyekkel egy évvel ezelőtt felruházta magát.
„A hétvégén átmenetileg visszatér a tél: fagyok várhatók, ismét hó borítja majd az ország nagy részét, helyenként több mint 15 centiméter hó hullhat” – így figyelmeztetett már kedden kora este a várható rendkívüli időjárásra az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az állami időjárás-előrejelző szolgálat a következő két napban folyamatosan jelezte, hogy több megyében hófúvás, havas eső, viharos szél lesz, csütörtök estére még „a keleti határ mentén is a havazás lesz a jellemző”.
Hogy a tavaszias időt március közepére hideg váltja fel, már a múlt héten lehetett tudni, ehhez képest az utóbbi években erőteljesen központosított rendvédelmi, katasztrófavédelmi szervek működése – az eddig nyilvánosságra került adatok alapján – csak csütörtök estére, részben a már megtörtént balesetek hatására pörgött fel. Pintér Sándor belügyminiszter péntek délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta, elégedett a rendvédelmi szervek munkájával, amelyek felkészülten várták az eseményeket. Arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem figyelt jobban az előrejelzésre a rendvédelem, azt mondta: "a meteorológusokat kell megkérdezni, miért lett ilyen az időjárás".
A hvg.hu szerkesztőségébe péntek reggel óta rengeteg e-mail, sms érkezett részben az utakon rekedt autósoktól, részben a hozzátartozóikat kereső családtagoktól. Olvasóink egy része azt írta, hogy hosszú órák óta vesztegel a hó fogságában, mások arról számoltak be, hogy 15-20 órája nem tudnak semmit a rokonaikról, a rendvédelmi szervektől eddig semmilyen segítséget nem kaptak. Ugyanakkor Pintér a pénteki sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az állampolgárok ugyancsak felelősek, mert a rossz idő ellenére is útnak indultak, ráadásul az autók rendszerint nem voltak felkészítve a téli időjárásra.
Pintér nem néz időjárás-jelentést?
Noha a meteorológiai szolgálat piros riasztást adott ki a havazás miatt több megyére, senki nem számított arra, hogy 100 kilométer/órás sebességű szél lesz – magyarázta a Hír Tv műsorában péntek délután Pintér, miért volt nehéz felkészülni a szokatlan időjárásra. Csakhogy az OMSZ már kedden este közölte: csütörtök-pénteken „viharossá fokozódik az északnyugati szél, ami hófúvásokat okoz”.
Szerdán este pedig már figyelmezetést adott ki a meteorológiai szolgálat, amiben ez olvasható: „Az ország kilenc megyéjében a várt legerősebb széllökések az óránkénti 90 kilométeres erősséget is meghaladhatják”. Sőt, ebben a közleményben már ez is szerepel: csütörtök este „a Bakony és a Balaton térségében, valamint a Nyugat-Dunántúlon és a Kisalföld nyugati felén akár a 100 kilométeres erősséget meghaladó széllökések is lehetnek”. Csütörtök hajnalban már százhúsz kilométeres erősségű szélről, hótorlaszokról írt az OMSZ. Ekkor az ország tizennégy megyéjében volt érvényben első-, vagy másodfokú figyelmeztetés – majd délutánra (és nem estére) emelték a riasztási fokozatot a Dunántúlon. Ráadásul hétfőn-kedden Nyugat-Európában már tombolt a vihar, így havazás miatt lezárták a frankfurti repteret – tudni lehetett, hogy a rendkívüli időjárás hozzánk is elérhet.
A belügyminiszter arról beszélt a sajtótájékoztatón és a Hír Tv-ben is, hogy csütörtök délután elrendelték a kamionstopot, kiadtak figyelmeztetést, ennek ellenére mégis több jármű útnak indult. Csakhogy az első balesetek csütörtök délelőtt történtek – ilyen volt az M7-en történt tömegszerencsétlenség is. Zala megyében már több utat lezártak, amikor megszólalt az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), arra kérve az autósokat, hogy ne induljanak el. Először nem is a belügy, vagy az alája tartozó katasztrófavédelem, hanem a Magyar Közút Nonprofit Zrt. intette óvatosságra az úton lévőket. Pintér szóvá tette, hogy sokan nyári gumikkal indultak útnak, viszont több rendőrségi és tűzoltósági – névtelenséget kérő – forrás azt mondta a hvg.hu-nak, sok rendőr- és tűzoltókocsira mostanáig nem jutott téli gumi.
Szóltak, de későn
A kormánynak számos lehetősége lett volna a törvények és rendeletek alapján felkészülni a zimankóra. A kabinet 2010 óta folyamatosan központosítja a katasztrófavédelmet, tavaly fejeződött be az önkormányzati tűzoltóságok államosítása, elindult a tartalékos katonák létszámának növelése.
Sőt, tavaly a kormány kiegészítette Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetőjének szerepkörét: február 28-ig a téliügyi biztosi feladatokat is ellátta. Az ő feladata volt összehangolni és felkészíteni a szerveket a megelőzésre, a nehéz helyzetek kezelésére. „Ezektől az intézkedésektől azt reméli a kormány, hogy hatékonyan, a mindennapi életet biztosítva tudja ellátni a téllel kapcsolatos feladatait az állam” – mondta a kormányszóvivő tavaly novemberben.
| Előre a bakondi úton |
A határőr végzettségű Bakondi György irányította átalakítás 2011-2012-ben sok vérveszteséggel járt: forrásaink szerint az átszervezéssel során a közel ezer főállású polgári védelmisből mintegy 900-at kirúgtak. Menesztették a megyei polgári védelmi szolgálatok vezetőinek mintegy 90 százalékát is – helyükre jórészt szintén nem szakirányú végzettséggel bíró tűzoltók kerültek. Korábban mintegy 200 helyi szervezeti egységgel működött a polgári védelem, ami egy név nélkül nyilatkozó szakember szerint biztosította, hogy mindenhol kellő helyismerettel rendelkeztek egy-egy katasztrófahelyzet elhárítására. A helyi polgári védelmisek tisztában voltak a környék rizikós útszakaszaival, tudták, hogy hol van a legközelebb vészhelyzet esetén bevehető, akár kölcsönkérhető nehézgép, szivattyú, egyéb műszaki eszköz. Az átszervezéssel együtt ezeket a szervezeti egységeket is megszüntették, így fordulhatott elő például a szakember szerint, hogy az M1-esen 14-16 órát vesztegeltek autósok, miközben az autópályához közel Tatabányán ott álltak a honvédség hókotróval is felszerelhető T-72-es tankjai. Ezeket végül péntek késő délelőtt vetették csak be. |
A jogszabályok szerint ilyenkor a kormánynak és a katasztrófavédelemnek a legfőbb teendője a tájékoztatás – akár még azt is megtehetik, hogy beolvastatják a közleményeiket, rendelkezéseiket a rádiókban, tévékben. Ám a közmédiát és a sajtót hírekkel ellátó MTI archívumában csak a kamionstopok csütörtök reggeli elrendelését találtuk – ezek viszont egy-egy főútra vonatkoztak, nem országos érvényűek voltak.
Az MTI csütörtök délután fél négykor adta ki az első olyan hírt, melyben az OMSZ riasztásáról beszámolva közölte az OKF kérését is, hogy „aki teheti, ne induljon útnak, ha mégis, akkor viszont csak a téli időjárási viszonyoknak megfelelően felkészített járművel”. Végül a határozott felszólítás az ORFK-tól érkezett negyed ötkor – amikor már több tucat baleset volt az utakon.
Pedig az utóbbi években az OKF többször tartott próbariadót, sokszor gyakorlatoztak, olyankor napokkal előtte értesítették a sajtót. 2011 novemberében például egy héttel korábban szóltak, hogy gyakorlatot tartanak, amelyben részt vesznek a katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóságok, a polgári védelem, valamint a teljes közmédia, illetve a kereskedelmi és közösségi televíziók, rádiók nagy része. A gyakorlatban a műsorszolgáltatók megszakították adásukat, közleményeket ismertetnek, ám a félreértések elkerülése érdekében fiktív helyszíneket közöltek a Csillagok háborúja című film bolygóit megnevezve.
A teljes, országos tájékoztatást végül sms formájában péntek délelőtt adta ki a Belügyminisztérium ezzel a szöveggel: "Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe!"
Mit tehet/tehetett volna a kormány?
A 2011-ben elfogadott, több mint egy éve hatályba lépett új katasztrófavédelmi törvény – melyet a belügyminiszter azzal az indoklással terjesztett az országgyűlés elé, hogy növelni kell a veszélyek elhárításának hatékonyságát – pontosan megfogalmazza, mi a kormány feladata ilyen helyzetekben. A törvény szerint „a több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés” veszélyhelyzetnek számít, és ilyenkor a kormány és a rendvédelem szervei különleges jogosítványokat kapnak. Ezekben a helyzetekben a kormány szinte bármit megtehet a veszély elhárítása vagy a kármentés érdekében: leállíthatja az autós, vasúti, légi közlekedést, korlátozni lehet a lakosság mozgását az utcákon, utakon, sőt, azt is előírhatja, hogy az ország veszélyes területeire, megyéibe, településeire csakis különleges engedéllyel lehessen belépni.
A legfőbb kérdés az, hogy ezen eszközök, jogosítványok közül élt-e valamelyikkel a katasztrófavédelem, illetve a kormány, és ha igen, időben tett-e lépéseket. Márpedig ezen a téren csütörtök-pénteken ellentmondásos, sokszor zavaros volt a kommunikáció.
Pintér Sándor a péntek délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta, „emberemlékezet óta nem volt ilyen időjárás Magyarországon”, ezért összehívta az „operatív törzset”, és már csütörtök este riadót rendelt el a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél. Bár Pintér a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – aki ebben a tekintetben Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének főnöke –, ő közvetlenül nem utasíthatja a legjobb eszközökkel (pl. lánctalpasokkal) rendelkező Honvédséget, erre való a kormány központi koordinációs szerve, amely a katasztrófavédelem minisztériumok közti összehangolásáért felelős a veszélyhelyzetek kezelésében.
Ám lényeges kérdés, hogy ezt a koordinációs szervet összehívták-e, és ha igen, mikor. Hiszen a havazás már csütörtök délután több megyében gondokat okozott. A hvg.hu-nak az OKF-től származó információi szerint csak péntek délelőtt hívták össze. Pedig a havazás miatt már csütörtök dél körül igen súlyos baleset történt az M7-esen, ahol 41 autó futott egymásba. Ekkor az M1-en már tükörjég alakult ki, a 71-es, a 74-es és a 75-ös főutakról lecsúszott több autó, és elérhetetlen volt a Veszprém megyei Tés.
A balesetekről és a balesett-veszélyről ekkor még a megyei rendőr-főkapitányságok tájékoztatták a sajtót, még csak nem is az ORFK. Ráadásul az is furcsa, hogy Pintér saját bevallása szerint csütörtök este rendelt el riadót a rendőrségnél, amikor már több száz autós rostokolt az utakon a hidegben.
| Törzsi háború? |
| Pintér viszont beszélt egy „operatív törzsről”, miként Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszámolt arról péntek reggel, hogy ez a csoport csütörtök este rendkívüli ülést tartott, és ezt követően mondta le a kormány az összes nyílt, kültéri megemlékezését. Csakhogy, amint Balatoni is utalt rá, ez a szerv kifejezetten a nemzeti ünnepek előkészítésével foglalkozik, és még 2007-ben hozták létre, hogy kivédjék a 2006. augusztus 20-hoz hasonló tragédiákat, amikor egy vihar miatt többen meghaltak. Ennek a szervnek csak az ünnepekre van hatásköre, és nem azonos a központi katasztrófavédelmi koordinációs törzzsel. |
Nem vészriadó volt
A zavaros kommunikáció okozta ellentmondásokat végül péntek késő délután a belügyminiszter főtanácsadója igyekezett feloldani az MTI-nek. Samu Attila azt nyilatkozta, nincs kihirdetett veszélyhelyzet az országban – azaz egyelőre a kormány nem élhet különleges jogosítványaival.
Samu szerint a főnöke által használt „riadó” szó a szakzsargonban csak annyit jelent, hogy „magasabb fokozatba helyezik az állomány tagjait", így soron kívül berendeli azokat, akinek ilyen estekben konkrét feladatuk van. Több forrásból származó információink szerint az állomány – elsősorban a balesetekhez rendszerint kimenő tűzoltók – eleve nem volt felkészülve a helyzetre, sokan háromnapos hétvégéjükre készültek, csütörtök délután kezdték el berendelni őket. Samu szerint nem volt szükség veszélyhelyzet kihirdetésére, igaz, pár órával korábban Áder János államfő arról beszélt, hogy 24 órája katasztrófahelyzet van az országban.
A Honvédség ugyanakkor azt közölte az MTI-vel, hogy náluk is csütörtök este volt riasztás, ekkor helyezték készenlétbe a téli vészhelyzet-felszámoló és mentőcsoport tagjait. A tájékoztatás szerint a katonák éjjel hóban rekedtek mentésében vettek részt, itt vetettek be először lánctalpas vontatót. A Honvédség tájékoztatása nem tesz említést a kormány központi koordinációs szervéről, minden arra utal, hogy a hadsereg az országos katasztrófavédelmi szervektől függetlenül kezdett el intézkedni. A hadseregre azért van szükség ilyen időben, mert a katasztrófavédelem – a központosítás ellenére - lényegében eszköztelen: a polgári védelmet és a tűzoltóságot tudja mozgósítani, ám nekik nincsenek hókotróik, speciális járműveik. Ehhez be kell vonni a honvédséget, a közútkezelőt – mindez koordinációt igényel.
Erre a központi koordinációra nem is lenne szükség, hiszen a megyéknek is vannak katasztrófavédelmi bizottságai, melyek irányítják Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgármesterek, civilek munkáját. Csakhogy a havazás, a viharos szél 8 megyét is érintett, ráadásul az ország két, egymástól több száz kilométere lévő szegletén. Bakondi a pénteki sajtótájékoztatón arról beszélt, azért volt nehezebb kezelni a mostani helyzetet, mint a januári havazást, mert most több megyét is érintett, így az erőforrásokat, bevethető eszközöket is nehezebb volt irányítani. Azaz végső soron az OKF vezetője is elismerte, a központi koordinációval voltak bajok.
Pintér az M1-esre ment: ki szeretné venni részét a viszontagságokból
Pintért elakadt kamionok állították meg az M1-esen
