Alig két hónappal a legutóbbi csörtéjük után ismét összeszólalkozott Ángyán József és Orbán Viktor, de a kormányfő nem szólította fel távozásra a volt államtitkárt. A Fidesz gyulai frakcióülésén a képviselők napirendre vették a földtörvény kérdését, és hosszú vita után úgy döntöttek, egyelőre elhalasztják az elfogadását.
Indulatos szóváltásra került sor a Fidesz gyulai frakcióülésén Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár és Orbán Viktor miniszterelnök közt. Az ülésen részt vevő forrásaink szerint a földügyekben rendszeresen különvéleményt megfogalmazó Ángyán az egész mezőgazdasági törvényhozás alapcélját kérdőjelezte meg, vagyis azt, hogy kinek a célját szolgálja valójában a kormány tevékenysége.
Ángyán és Orbán tavaly decemberben már összeszólalkozott egy frakcióülésen. A volt államtitkár errőlazt mondta: a kormányfő „valóban ingerülten utasította rendre”, mikor elmondta a véleményét az alaptörvény módosításáról (amely kétharmadossá tette a földtörvényt). Kedden Ángyán a hvg.hu-nak még azt mondta: nem tervezi, hogy felszólal Gyulán, de ha bárki megkérdezi, elmondja a véleményét.
Forrásaink szerint Orbán indulatosan válaszolt, és felrótta Ángyánnak, hogy a hosszú ideje folytatott tevékenysége nem méltó a frakcióhoz, amiben ül. A hvg.hu-nak beszámoló résztvevők szerint ez már politikai vita volt, koncepcionális kérdésekről, nem pedig konkrét kérdésekről szólt. Bár feszült volt a hangulat, és Orbán indulatos volt Ángyánnal, de fel sem merült, hogy kilépésre szólítsa fel a renitens képviselőt. Forrásaink szerint kizárt, hogy a frakció kizárja Ángyánt, de mindenki készpénznek veszi, hogy hamarosan önként távozni fog.
A kihelyezett frakcióülésen hosszabb vita folyt a parlament előtt lévő földtörvény részletkérdéseiről, például a földműves fogalmáról, vagy az állattartó gazdaságok földbirtoklásáról. Forrásaink szerint Orbán kezdetben visszautasította a kezdeményezéseket, de végül engedte kibontakozni a vitát. Végül az a megállapodás született, hogy elhalasztják a parlament előtt lévő földtörvény részletes vitáját, és csak akkor folytatják, amikor már benyújtották az összes módosítót, illetve a mezőgazdasági törvénycsomag többi darabját.
A földügyekben szintén különvéleményen lévő Bencsik János javaslatára bekerülhet az alaptörvénybe, hogy a családi gazdaságokról és a szövetkezetekről is sarkalatos törvényt kell alkotni. Decemberben azt foglalták az alaptörvénybe, hogy a termőföld forgalmáról, illetve az "integrált mezőgazdasági termelésszervezésről" kell kétharmados törvény, akkor még leszavazták Ángyán módosítóját, amely családi gazdaságokra cserélte volna ezt a fogalmat.
A tervezett mezőgazdasági törvénycsomag eleme lesz a jelenleg a parlament előtt lévő, a föld forgalmáról szóló jogszabály, egy, a családi gazdaságokról és a szövetkezetekről szóló törvény, illetve egy harmadik az az integrált termelésről, illetve a mezőgazdasági üzemekről. Forrásaink szerint azért várják össze a három törvényt, hogy egyik mezőgazdasági érdekcsoport se gondolja úgy, hogy az ő rovásukra döntenek. Így nem kell attól tartaniuk, hogy egy következő, még nem ismert törvény vesztesek lesznek.
Módosítani fogják a földműves fogalmát is, amelyet korábban több fideszes képviselő is túl szűkre szabottnak nevezett. A kompromisszumos javaslat szerint bárki vehet legfeljebb 20 hektár földet, de csak akkor növelheti tovább a birtokát, ha megfelel a kritériumoknak. Az állattartók földhasználatáról szóló vitát elhalasztották, ezt majd a mezőgazdasági üzemekről szóló törvény keretében vitatják meg. Forrásaink szerint ezzel egyelőre lecsillapodtak a földtörvény miatt felkorbácsolódott indulatok.
| Alaptörvény újratöltve |
A gyulai frakcióülésen szóba kerültek az alaptörvény átmeneti rendelkezései is, amelyeket az Alkotmánybíróság tavaly december 28-án megsemmisített. Az a döntés született, hogy a megsemmisített rendelkezések közül szinte minden bekerül az alaptörvénybe, de forrásaink szerint látszik, hogy alkotmányjogászokkal dolgoztatták ki a javaslatot, mert megtalálták a helyét az egyes paragrafusoknak, és sokat csiszoltak a szövegen. Az ülés egyik résztvevője példaként említette a család fogalmát, amely egyszerre felel majd meg a keresztény elvárásoknak, illetve az Ab korábbi döntésének, de részleteket forrásunk nem akart mondani. Átveszik az átmeneti rendelkezésekből a kommunizmus elleni vádiratként is értelmezhető preambulumot, ami a főszöveg végére kerül, egyfajta utószóként. Az MSZP neve állítólag nem szerepel majd benne, csak egy utalás az utódpártokra. „A szocialisták meg döntsék el, utódpártnak tekintik-e magukat!” – mondta egy kormánypárti képviselő. |
