Az oktatás államosítása okozta botrányok, az uniós pénzek kifizetésének csúszása, a kormányzati szándék ellenére nem csökkenő rezsi, a sok konfliktust kiváltott földtörvény – ezekben a témákban számítanak jelentős vitára a gyulai frakcióülésen a hvg.hu kormánypárti forrásai. Sokan úgy vélik, ezeken a kérdéseken áll vagy bukik a Fidesz-KDNP 2014-es választási sikere. Információink szerint a kormány az ülés végén "nagy" bejelentésre készül, ami a víz- és szemétdíj-csökkentéssel lesz kapcsolatos.
„Ez már a politikai kormányzás időszaka, nincsenek nagy, eldöntendő kérdések, túl vagyunk a rendszerátalakító törvényeken, ám ez nem zárja ki a vitákat” – mondta a hvg.hu-nak egy kormányzati forrás, mire számít a Fidesz és a KDNP kedden kezdődő háromnapos tanácskozásán. A hvg.hu kormánypárti forrásai szerint a nagy alrendszerek átszabása miatt a társadalomban kialakult feszültségeket akarják számon kérni a kormányon a képviselők. Azt is biztosra veszik, hogy a frakcióülés egy újabb nagy bejelentéssel zárul: várhatóan újabb rezsicsökkentést jelentenek be. Információink szerint tavasszal a víz- és szemétdíjat tervezik csökkenteni, ősszel pedig további energiaár-vágás várható.
A Fidesz és a KDNP az idei első, szezonnyitó frakcióülését Gyulán tartja. A kormánypárti képviselők keddtől három napon keresztül a Hunguest Hotel szállodalánchoz tartozó négycsillagos Erkel Hotelben tanácskoznak a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerülő legfontosabb törvényjavaslatokról, illetve az általános politikai helyzetet értékelik. Orbán Viktor kedd este éjszakában nyúlóan tartja meg általános helyzetértékelését, amit a két frakció szerdán vitat meg hosszabban, végül csütörtökön a képviselőcsoportokban működő szakpolitikai kabinetek hallgatják meg a minisztereket, államtitkárokat.
A mostani három napos kihelyezett frakcióülést utcai megmozdulások is kísérik majd. Míg egy évvel ezelőtt Egerben pár tucat kormánypárti demonstráló várta Orbán Viktort, kedden a MSZP, a Szolidaritás Mozgalom, a Demokratikus Koalíció együtt tervez felvonulást a Kossuth téren, hogy a „demokrácia- és országrombolással” szemben tüntessen. A demonstráció meghirdetése után a kormány mellett rendszeres tüntetéseket szervező Civil Összefogás Fórum bejelentette, kedden délután gyors mozgósítást kért a híveitől: a Fidesz-KDNP „védelmében” ők is a Kossuth tér–Harucken tér útvonalon vonulnak majd, mint az ellenzéki tiltakozók.
Az oktatás „forró téma”
„A kihelyezett frakcióülés mindig egy lehetőség arra, hogy a képviselők éljenek a morgás jogával” – mondta egy kormánypárti forrás, mire számít a keddi miniszterelnöki felvezető után. A Fidesz és a KDNP minden egyes szezonnyitó értekezletét Orbán értékelőjével kezdte, amit éjszakába nyúló tanácskozás követett, ahol a képviselők kérdéseket szegezhettek a pártelnökhöz, illetve a frakcióvezetőhöz, adott esetben valamelyik miniszterhez. A hvg.hu által megkeresett kormánypártiak arra számítanak, most is olyan témák lesznek napirenden, melyekkel a választókerületük hangulatára figyelő képviselők a mindennapokban szembesülnek.
Korábban a nagyobbik kormánypárti frakció vezetője, Rogán Antal az MTI-nek azt nyilatkozta, újra megvitatják a választási eljárásról szóló törvényt – melynek egyes részeit az Alkotmánybíróság december végén alapellenesnek minősített –, ám forrásaink szerint várhatóan nem ez lesz a „leforróbb” téma. A hvg.hu-nak nyilatkozó képviselők arra számítanak, hogy az iskolák államosítása, a felsőoktatást érintő megszorítások, a járások kialakítása, illetve az átalakítást kísérő, a sajtónak napi témát adó anomáliák, zavarók biztos napirendre kerülnek majd.
A közoktatás és a közigazgatás reformja 2011 óta több kihelyezett frakcióülésen is komoly vitákat váltott ki, a polgármester-képviselők nehezményezték, hogy az átalakítás csorbítja az önkormányzatok feladatköreit. Az átszervezés január 1-től megtörtént, viszont az elmúlt hónapban szinte minden napra jutott valamilyen botrány az iskolák ellátási gondjaival, a fizetések csúszásával, a tanfelügyeletek megszervezésével kapcsolatban. Egy kormánypárti forrás szerint a vita már csak azért is borítékolható, mert a képviselők egy része (a polgármesterek) az átalakítás "kárvallottja", még egy másik része hivatalvezetőként az ügyek újsütetű felelőse, tehát nemcsak a kormányon, hanem rajtuk is számon kérhetik a napi gondokat.
Ki vágja át a szalagokat?
Szintén kényes témának tartják forrásaink az uniós pályázatok, a kifizetések megcsúszását is. Ahogy egy képviselő fogalmazott: a 2014-től bevezetendő összeférhetetlenség miatt a településüket választó polgármestereket és az újraválasztásukért izguló képviselőket egyaránt foglalkoztatja, hogy a kampányban milyen beruházásokat lehet majd átadni. „Nemcsak a szalagátvágások miatt fontos ez, hanem az általános hangulat miatt is” – mondta egy fideszes forrás arra utalva, hogy a kormánynak mindezidáig nem sikerült „elhitetnie” az országgal, hogy „elindult a válságból kivezető úton”.
A kabinet tavaly döntött arról, hogy az uniós pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget átalakítják, a napi irányítást intéző irányító hatóságok a minisztériumokhoz kerülnek. Kérdés, hogy az átalakítás beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, és sikerül-e a rendelkezésünkre álló 8200 milliárd forintból még fennmaradt 1800 milliárdot időben lekötni, illetve az eddig ki nem fizetett 5000 milliárdot 2015-ig folyósítani. A tavaly szeptemberi Sárváron tartott frakcióülésen az Origó beszámolója szerint a kérdéskört maga Orbán hozta elő, és „a fejlesztések felgyorsítását és azok politikai eredményének besöprését” a ciklusból hátra lévő időszak legfőbb feladatának nevezte, miközben bírálta az önkormányzatokat, amiért végiggondolatlanul pályáztak az utóbbi években. (Az átalakítást nehezíti – ahogy erről korábban a hvg.hu is beszámolt –, hogy a kormányon belüli erőcsoportok között komoly harc folyik a pénzek feletti ellenőrzésért.)
„Attól is függ, milyen lesz a hangulat és mikről alakul ki vita, hogy Orbán a helyzetértékelőjében mire helyezi a hangsúlyt, milyen irányba tereli a beszélgetést” – mondta egy forrásunk, aki biztosra veszik, hogy a miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalappal több mint egy évig folytatott tárgyalások megszakadását jelentős eredményként fogja értékelni. A képviselők szerint szintén szóba kerülhet az ország ellen 2004 óta folyó uniós túlzottdeficit-eljárás kezelése is. (Az ügyben júliusban hozhat döntést az Európai Tanács. Mint korábban megírtuk, a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter nagyon számít fűz az eljárás megszüntetésére, mert a szigorú EU-s felügyelet feloldása növelné a kormány költségvetési mozgásterét a választási évben.)
Kínzó földéhség
A vita irányát befolyásolhatja, hogy Rogán kiemelt témának szánja a rezsicsökkentést. A képviselőcsoport sajtóosztályának tájékoztatása szerint a háromnapos ülés napirendjén lesz a január 1-jétől hatályos tízszázalékos villany-, gáz- és távhőárcsökkentés. Mivel az első számlákon nem látszott a csökkentés hatása, a Fidesz-frakció külön ellenőrző munkacsoportot állított fel, melynek vezetője, Németh Szilárd Gyulán mutatja be a beszámolóját. A frakció sajtóosztálya szerint a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjakra is kiterjedő új tervezetet is a Békés megyei városban beszélik majd meg. Egy, a kormányban zajló előkészítő munkára rálátó forrás szerint a tanácskozás a víz- és szemétcsökkentés bejelentésével fog zárulni, ahogy azt is biztosra vette, hogy ősszel tovább folytatja a kabinet az energiaár-csökkentést (ami forrásunk szerint akár a 30 százalékot is elérheti).
Élénk vitára számítanak viszont a földtörvény-javaslattal kapcsolatban. A Fidesz ugyanis folyamatos össztűz alatt áll: a Jobbik azért bírálja, mert az ellenzéki párt szerint nem garantálták a külföldiek kizárását a földvásárlásból, az LMP és a kormánypárt belső ellenzékévé vált volt államtitkár, Ángyán József pedig azzal vádolta a tervezet készítőit, hogy a nagybirtoknak kedveznek. (A javaslat a magyarokkal azonos jogokat biztosít az EU-s tagállamok polgárai számára: vásárolhatnak termőföldet, ha letelepednek Magyarországon, és életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkoznak. A tervezet az állattartó üzemek, vagy a tulajdonosaitól földet bérelő cégek esetében lehetővé teszik lényegében korlátlan nagyságú birtokok kialakítását.)
A törvényjavaslatnak februárban kezdődik a részletes vitája, eddig több mint 200 módosítót nyújtottak be (Ángyán több mint 70-et jegyez). Egy kormánypárti forrás szerint az sem zárható ki, hogy az Országgyűlésben visszatérnek a startvonalhoz, hogy általános vita keretében újra lehessen – akár egész fejezeteket átíró – módosítókat benyújtani (most már csak az eddig megnyitott kérdéseket érintő, úgynevezett kapcsolódó módosítókat lehet beadni). A Fidesz és a KDNP december 17-én már megszavazta a földtörvényt kétharmadossá emelő alkotmánymódosítást is. Ennek keretében egy új – eddig közelebbről meg nem határozott – intézményt is bevezettek, amely az alaptörvényben „az integrált mezőgazdasági termelésszervező és a mezőgazdasági üzem” néven jelenik meg (amely a törvény bírálói szerint az állattartó nagybirtok bebetonozása lehet).
Húsba vágó, de „érdektelen” ügyek
A tervek szerint Gyulán véglegesíti az új választási rendszert is a Fidesz-KDNP pártszövetség. Eredetileg a tavaly megszavazott választási eljárási törvényben akarták bevezetni 2014-től a regisztrációt (azaz a szavazni akarók előre kellett volna jelezzék az illetékes hivatalokban, hogy voksolni fognak), de erről Áder János államfő normakontrollt kért az Alkotmánybíróságról, mely január első hetében alkotmányellenességet állapított meg.
A legfontosabb feladat, hogy a Fidesz tegye lehetővé a külföldön dolgozó, de az állandó lakcímükről Magyarországon ki nem jelentkezett állampolgárok szavazását. A választási eljárásért felelős Lázár János két hete egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, mivel nincs nyilvántartásuk a külföldön dolgozókról, ezért félő, hogy az utolsó percben derül ki, hányan akarnak kint szavazni, és hosszú sorok kígyóznak majd a nagykövetségek előtt. Az Ab döntése után több kormánypárti politikus is úgy nyilatkozott, hogy egyelőre letettek a regisztráció intézményéről, ám nem kizárt, hogy csúsztatva, a 2018-as választásokra időzítve mégis bevezetik.
Szintén rendezni fogja Gyulán a Fidesz az alkotmány átmeneti rendelkezéseit is, melyeket alaposan megvágott december végén az Alkotmánybíróság. Információink szerint a Fidesz elnöksége már mindkét kérdésben döntött, a képviselők már egy kész tervezetet kapnak majd. Ugyanakkor forrásaink szinte biztosra veszik, hogy a frakciók elé kerül az a tervezet is, amely tovább korlátozná az Ab mozgásterét: a párt ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos múlt héten jelentette be, hogy beleírnák az alkotmányba, nem lehet automatikusan feleleveníteni a régi alaptörvény alapján született alkotmánybírósági határozatokat (melyekre hivatkozva már több törvényi passzust megvétózott a testület az utóbbi években). „Nem ezek a jogtechnikai kérdések fogják megrázni a képviselőket” – mondta az egyik kormánypárti forrásunk utalva arra, hogy az oktatás, a rezsiköltségek, az uniós pénzek vagy a földtörvény jobban foglalkoztatja a Fideszt és a KDNP-t, mint a közjogi kérdések.
| Zárt ajtók mögött |
A 2010-es kormányváltás óta a gyulai frakcióülés az ötödik nagyszabású szezonnyitó tanácskozása a Fidesz-KDNP pártszövetségnek. A kihelyezett frakcióüléseket mindig nagy bejelentések követték, a zárt ajtók mögött pedig rendszerint jelentős vitákat folytattak a képviselők. A 2010-es őszi kihelyezett frakcióülést a Fidesz és a KDNP Tapolcán tartotta, ezt követően jelentette be Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke és Rogán Antal, hogy nyolcpontos javaslatcsomagot dolgoznak ki a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére. A hitelmentés elhúzódott, a 2011-es szeptemberi hajdúszoboszlói frakcióülést követően Lázár János akkori frakcióvezető már arról számolt be, hogy kötött árfolyamú, egyösszegű végtörlesztés lesz a devizahiteleseknek, az ebből adódó pénzügyi terhet a bankok viselik. Hajdúszoboszlón jelentős vita folyt az oktatást tervezett államosításáról, a választási rendszer átalakításáról, a közigazgatás átszervezéséről. A 2011-es tavaszi szezonnyitón a köznevelési törvény, illetve a kidolgozás alatt álló új alkotmányról vitatkoztak a kormánypártok politikusai, egy évvel később Egerben az önkormányzatok adósságának kezelése okozott konfliktusokat. Orbán Viktor az egri ülésen tartott helyzetértékelő beszédében a decemberi pénzügyi támadásokról szólva egy nemzetközi szálakat is magába foglaló puccskísérletről számolt be, melynek állítólag külügyi, nemzetbiztonsági elemei is voltak. Bár ezt a frakcióülést követően Lázár János cáfolta, később három, magát jobboldalinak való szerző külön könyvet adott ki az Orbán-ellenes állítólagos puccskísérletről. Tavaly ősszel Sárváron gyűltek össze a kormánypárti képviselők. Bár a vitaindító beszédében Orbán csak mellékesen érintette az IMF-fel való tárgyalásokat, a következő nap a Facebook-oldalára kihelyezett videóüzenetében már arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP egyhangúan elutasítja a Valutaalap túl szigorú feltételeit. (Később a sajtóban megjelentek az IMF elvárásai, így kiderült, hogy a miniszterelnök olyasmiket is a Valutaalapnak tulajdonított, melyeket egyébként nem kért a kormánytól.) |
Orbánt az elbocsátások miatt is aggódó fideszesek várják Sárváron
