Csak a nyomozók nyomására tett terhelő vallomást állítása szerint a főváros korábbi vezetőire Antal Attila, aki bocsánatot is kért ezért. A BKV volt vezérigazgatója a Kecskeméti Törvényszéken tavaly szeptember 25-én azt kérte: korábbi vallomásait ne vegyék figyelembe, mert azokat csak azért tette, hogy kiengedjék az előzetes letartóztatásból. Korábban hasonló állításokat fogalmazott meg Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori tanácsadója is.

Pszichikai és fizikai ráhatás; ablakon kilógatott ember

A büntetőeljárás érintettjeinek befolyásolása a hatóság munkatársainak bevett szokása. Ugyanakkor ritkaságszámba megy az olyan kirívó eset, mint ami a '90-es évek második felében történt az akkor még a Deák Ferenc téren lévő Budapesti Rendőr-főkapitányságon: a nyomozók úgy igyekeztek szóra bírni egy embert, hogy kilógatták őt az ablakon. A bántalmazásnál azonban jóval gyakoribb a különböző pszichikai trükkök bevetése.

2011-ben a Legfőbb Ügyészség statisztikája szerint 23 esetben követtek el rendőrök hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazást. Emellett a kényszervallatások és a jogellenes fogva tartás együttes száma a 2007 és 2011 közötti időszakot vizsgálva 2008-ban volt a legmagasabb – 16. Bántalmazást 2007-ben 51, 2008-ban 29, 2009-ben 12, 2010-ben 24, 2011-ben 26 rendőr követett el. A kényszervallatások  száma kevesebb volt: 2007-ben 8, 2008-ban 3, 2009-ben 4, 2010-ben 4 ilyen bűncselekmény szerepel az ügyészség statisztikájában, amelyben 2011-re vonatkozóan egy ilyen esetet sem jegyeztek fel. Jogellenes fogvatartást 2007-ben 3, 2008-ban 11, 2009-ben 5, 2011-ben 6 rendőr követett el. 2010-ben pedig egy ilyen üggyel sem kellett az ügyészségnek foglalkoznia. 

„Befolyásolás a rendőr részéről már az is, amikor például egy rablás sértettjét arra próbálja rávenni, hogy lopás vagy kifosztás miatt tegyen feljelentést. Az utóbbiak ugyanis kevésbé rontják a bűnügyi statisztikákat” – avatta be a hvg.hu-t a rendőrségi kulisszatitkokba egy volt rablási nyomozó, aki az ügy kényessége miatt neve elhallgatását kérte. Szerinte az is általános, hogy igyekeznek az embereket rábeszélni arra, feljelentés helyett bejelentéssel éljenek, vagy felvázolják nekik, hogy az ügy nem ügy, esetleg nem érdemes miatta órákat, napokat tölteni a rendőrségen és a bíróságon. Mindez azt szolgálja, hogy kevesebb esettel kelljen a rendőrnek foglalkoznia”. A hvg.hu is írt már arról, hogyan győzködtek több kerületi kapitányságon meglopott embereket, hogy ne tegyenek feljelentést.

A rábeszélésnél vagy lebeszélésnél erőteljesebb, amikor a rendőr irányítani próbálja a tanúvallomásokat. Az általunk megkérdezett egykori rendőr szerint például egy felismertetésen konkrét ráutaló kérdésekkel elérhető lenne, hogy a sorba állított hat férfi közül a női sértett a köpcös vagy az erősen ritkuló hajú személyt válassza ki, akit a rendőr a bűntett lehetséges elkövetőjeként tart számon. Egy másik volt rendőr szerint tanúknál inkább "rávezetés" van, amikor arrafelé terelik az illető vallomását, amit hallani akarnak. Mint mondta, az ugye szóval sokakat össze lehet zavarni.

Tizenegy órán át tartó kihallgatás félórás érdemi résszel

Ennél súlyosabb eset a gyanúsítottakkal szembeni pszichikai, fizikai presszió. Ilyen, ha túl sokáig várakozatják az embert a folyosón, nem adnak neki vizet inni, esetleg nem engedik WC-re elmenni, vagy azt mondják a gyanúsítottnak, hogy mondd el, hogyan volt, a társad már úgyis mindent elmesélt. Hasonló győzködésről beszélt a BKV-per tavalyi tárgyalásán Mesterházy Ernő. Nyilatkozata szerint annak ellenére tartották előzetes letartóztatásban, hogy nem volt semmilyen bizonyíték ellene.

A kihallgatószobák mélyén nem mindig érvényesülnek a szabályok

Stiller Ákos

Mesterházy úgy fogalmazott: a kihallgatások „inkább elbeszélgetések voltak, ahol a hatóság hosszasan győzködött a másokra tett terhelő vallomások előnyeiről”. Példaként azt említette, hogy 2010. február 26-án közel 11 órán keresztül hallgatták ki, de a jegyzőkönyv alig két oldalas, amit fél óra alatt fel lehetett volna venni. „Hogy a fennmaradó időben mi történt, azzal a hatóságnak kell elszámolnia” – fogalmazott Mesterházy, aki szerint „folyamatosan nyilvánvalóvá tették” számára, hogy véget érhet a fogva tartása, és kedvezőbben bírálják el az ügyét, ha terhelő vallomást tesz Hagyó Miklósra és Demszky Gáborra.

A piti tolvaj, a vagány és a beijedt könyvelő

„A befolyásolás függ attól is, hogy egy piti betörővel vagy egy nagy vagánnyal áll-e szemben a nyomozó” – mondta rendőrségi forrásunk. Szerinte előbbi esetében egy egyszerű becsukással is elég megfenyegetni, a vagánynál azonban ez kevés. "Őt azzal lehet leginkább behúzni, hogy a társai elverik, mert elmondjuk neki, hogy rájuk beszélt. Nála ez kiveri a biztosítékot.” Egy volt pénzügyőr nyomozó egy másik, szintén a gyanúsítottak megtörését szolgáló trükkről beszélt a hvg.hu-nak: egy csődbűntett gyanúja miatt kihallgatott könyvelő váltig tagadta, hogy tudna arról, hova tűntek a kft. vagyontárgyai. "Amikor aztán a kihallgatást az egyik kollégám azzal zavarta meg egy papírt lobogtatva, hogy legközelebb ne az övére, hanem a saját nyomtatómra küldjem az előzetes letartóztatás elrendeléséről szóló kérést, a könyvelő hirtelen változtatott az általa korábban elmondott vallomásán” – idézett fel egy befolyásolási taktikát. Az egykori fővárosi nyomozó erről a trükkről azt mondta, hogy szerinte ez még belefér abba a tárházba, amivel a rendőr játszhat az ügy sikeres megoldásáért. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy vékony a határvonala annak, hogy mi az, ami még megengedhető, és mi az, ami már kényszervallatás.

Egy évekkel ezelőtti kényszervallatás miatt indult eljárást a rendőrök sikeresen blokkoltak egy, a rendőrségen ismert történet szerint. A gyanúsítottat az egyik kihallgatáson a beismerő vallomás kicsikarása érdekében kikötötték egy csőhöz, majd bezárták egy méretes hűtőbe. Miután a gyanúsított feljelentést tett hivatalos eljárásban történt bántalmazásért, a nyomozó ügyészség vizsgálódni kezdett. Az eljárásról értesülő nyomozók azonban feltalálták magukat. A csövet elvágták, a végződéseket a falban eltüntették, a nagy hűtőt pedig kisebbre cserélték. Az eljárást az ügyészség megszüntette.

Barátságos beszélgetések a védő jelenléte nélkül

Baranyi Róbert ügyvéd a hatósági befolyásolásnak csak a legenyhébb formájával találkozott, mint a hvg.hu-nak elmondta. „Szóban elhangzott enyhe nyomásgyakorláson túl az ügyfeleimnél nem próbálkoztak mással, a trükközési határt betartják” – közölte. Szerinte a leggyakoribb az, amikor a terheltet jegyzőkönyvön kívül egy barátságos beszélgetés során igyekeznek meggyőzni. „Sajnos, sok védő nem közli az ügyfelével, hogy legyen lakat a száján akkor, amikor nincs mellette az ügyvédje és nem hivatalosan cseveg a rendőrrel vagy az ügyésszel.”

Túry Gergely

A korrupciós ügyben is védelmet ellátó Arató György a hvg.hu-nak azt emelte ki, hogy a nyomozók akkor bátrabbak a terheltek befolyásolásában, amikor ő nincs jelen. „Például az ügyfelemet már bevitték a rendőrhöz, de engem még lent várakoztatnak. Amíg nem kísérnek fel engem is, addig elkezdik fűzni a gyanúsítottat. Ilyen esetben elhangzott már az is, hogy nincs is szükség az ügyvédre”. A védő megemlítette, a rendőrök szokásos trükkje, hogy azt mondják, mindent tudnak, és felesleges az embernek hallgatnia, illetve hogy megpróbálják elhitetni a terhelttel, hogy egy tanú rá vallott. „Ilyenkor könnyen bepöccenhet valaki, és ebben az esetben jobban rávehető beismerő vallomás tételére.

Arató György szerint gyakori az is, hogy a gyanúsítottnak azt ígérik, hogy enyhe fogva tartásra számíthat, például házi őrizetbe kerülhet, esetleg, hogy szabadon is engedik. „Talán még azt is hozzáteszik, hogy ha nem beszél, akkor 'a kezén rohad a bilincs', és ez (főleg annál, aki 'megízlelte a fogság ízét') hatásos lehet” – mondta az ügyvéd. Hangsúlyozta, hogy ugyanakkor ez mind jogellenes, hiszen a gyanúsítottnak joga eldönteni, hogy vallomást tesz-e vagy sem, sőt az is, hogy abban igazat mond-e vagy sem, hiszen a tanúval szemben a terheltet igazmondási kötelesség nem terheli.