Kukorelli: a Ctrl C, Ctrl V "nem igaz az igényes alkotmánybíráskodásra"
Kukorelli István volt alkotmánybíró szerint az Alkotmánybíróság (Ab) függetlenségét érinthetik a Fidesz elnökségének az Ab-vel kapcsolatos elképzelései. Az ELTE egyetemi tanárát azzal kapcsolatban kérdezte az MTI, hogy Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerdán bejelentette, az Ab-t érintő több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége, és azokat várhatóan tavasszal fogadja majd el az Országgyűlés.
A jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, továbbá az Ab az egyes konkrét esetek eldöntése előtt köteles lenne kikérni és megismerni az ügyben érintettek véleményét, valamint felülvizsgáltatnák a korábbi Ab-határozatokat - derült ki a Fidesz terveiből.
Ez utóbbival kapcsolatban Kósa Lajos úgy fogalmazott: "Puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, (...) Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van".
Kukorelli István - aki 1999 és 2008 között volt az Alkotmánybíróság tagja - pozitívnak és mindenképpen üdvözlendőnek értékelte azt az elképzelést, hogy a jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez.
Az ügyben érintettek véleményének kötelező kikéréséről ugyanakkor azt mondta, szerinte ezzel "nyitott kapukat döngetnek", mert az Ab a nagyobb és jelentősebb ügyekben eddig is rendszeresen megkérdezte a másik felet. Úgy vélte, hogy "az Alkotmánybíróság függetlenségének problémája", ha ezt minden ügyben és jogilag kötelezővé tennék.
A korábbi Ab-határozatokra vonatkozó elképzeléssel kapcsolatban Kukorelli István azt hangsúlyozta: az automatikus másolásra utaló Ctrl C, Ctrl V "messze nem igaz az igényes alkotmánybíráskodásra", mert az "sohasem automatizmusban gondolkodik". Mindig "kontroll alatt van, C nélkül" az egész korábbi precedensrendszer, mert a kiszámíthatóság sokkal fontosabb, és ez a testület mindenkori összetételétől függetlenné teszi az alkotmánybíráskodást - fogalmazott Kukorelli István.
A volt alkotmánybíró arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az alaptörvény hatályba lépése nem érinti az ezt megelőzően alkotott jogszabályokat és meghozott jogalkalmazói döntéseket, így az Ab-határozatokat sem.
Emellett az Ab a 34/2012-es határozatában maga mondta ki azt a tételt, hogy ha az alaptörvény változatlan szöveggel vagy tartalmilag azonosan szabályoz valamely alapelvet vagy alapjogot, és egyéb körülményekben nem következett be alapvető változás, akkor az Ab fenntartja korábbi gyakorlatát - tette hozzá.
Kukorelli István ezért jogállami kritériumnak és az Ab függetlenségét érintőnek tartja, hogy kiszámítható legyen az alkotmánybíráskodás. A korábbi határozatokat nem lehet kidobni és nem lehet tabula rasa-alapról ítélkezni az új alaptörvényi értelmezési keretek között sem - jelentette ki.
