A vádiratban szereplő cselekmények idején előbb ügyvédjelöltként, majd ügyvédként tevékenykedő V. Bálintot kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják.

A felolvasott vallomásokban a vádlott - aki adásvételi szerződéseket készített Joav Blum izraeli-magyar származású üzletembernek - azt közölte: nem volt tudomása arról, hogy a vállalkozó színlelt ajándékozás révén jutott albertirsai és pilisi ingatlanokhoz. 

Mint az iratokból ismert, a vállalkozó azért vásárolt földeket a két településen, hogy azokon egy kaszinóberuházást valósítson meg. Ez az elképzelése azért hiúsult meg, mert a Pénzügyminisztérium arról tájékoztatta, hogy ebben a régióban már kiírtak egy kaszinóműködtetésre vonatkozó pályázatot, egy másik létrehozását pedig már nem támogatnák.

A vádirat szerint Joav Blum Albertirsán, illetve Pilisen úgy szerezte meg a földeket, hogy az ötödrendű vádlott segítségével kihasználta a termőföldről szóló törvény egyes rendelkezéseit. Ezek lényege, hogy ha a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történik, akkor elővásárlási jog nem keletkezik, illetve akkor sem, ha az adott földterület tulajdonjogához ajándékozással jut a megszerző. Így az albertirsai és a pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányadnak az ingatlan-nyilvántartásba ajándékozás jogcímén történt bejegyzése után az ingatlanokat a kettős állampolgárságú vállalkozó mint tulajdonostárs megvásárolta.

Miután a Pest megyei tervtől elálltak, a befektetői kör figyelme a közép-dunántúli régióra terelődött, és a Velencei-tó partján akartak megszerezni állami földterületeket az albertirsai és pilisi földekért cserébe.

A sukorói telekcsere-szerződés ügyében január 7-én kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. 

A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat, mint a cselekmény bűnsegédét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A büntetőper tárgyalása - amelynek során több mint száz tanút hallgat meg Sólyomváriné Csendes Mária tanácsa - március 8-án folytatódik.