Meg tudta szólítani a párt nélküli, bizonytalan választói csoport egy részét, és katalizálta az ellenzéki együttműködést, így mozgalmuk létrejöttének is szerepe volt abban, hogy az MSZP január elejére tárgyalásra hívta az ellenzéki szervezeteket – értékelte az október 26-án létrejött Együtt 2014 mozgalom pár hónapos teljesítményét Bajnai Gordon az InfoRádiónak adott december 19-i interjújában.

A volt miniszterelnök véleménye az ellenzéki együttműködésről néhány hét alatt azonban gyökeresen megváltozott. Bajnai kedden – egy héttel a tárgyalások megkezdését követően – az MTI-nek már határozottan leszögezte, hogy a mozgalom továbbra is távol marad szakpolitikai egyeztetésektől, mert azok inkább koalíciós egyeztetéseknek tűnnek, és erről „nem most”, nem „ilyen formában” kell tárgyalni. Ugyanakkor azt is hozzátette, „a résztvevői kört” sem tartja „alkalmasnak”. Ehhez képest az alkotmányozásról szóló egyeztetés barátságos légkörben folytatódott szerdán, és a felek – köztük az Együtt 2014-et képviselő Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány egykori minisztere – megállapodtak a január 23-i folytatásról is.

A tárgyalásokról egyébként az LMP és a 4K! nevű szervezet első perctől távol maradt, így az MSZP és az Együtt 2014 olyanokkal egyeztetett, mint a Schmuck Andor vezette Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az Árok Kornél irányította Szövetségben Együtt Magyarországért Párt. A szerdai egyeztetésen feltűnt az SZDSZ korábbi elnöke, Kuncze Gábor is. (A Kuncze fémjelezte Szabadelvű Polgári Egyesület január 3-án jelezte, hogy részt kíván venni a tárgyalásokon, korábban pedig bejelentette csatlakozási szándékát a számos volt SZDSZ-es politikus által támogatott Együtt 2014-hez is.)

"Az ő életük az elmúlt 20 évben a politikáról szólt"

„A jogállam helyreállításáról minél korábban és minél szélesebb körben egyeztetni kell. A szakpolitikai programok – így a gazdaságpolitikák – összehangolását viszont úgy hívják: kormányprogram-írás. Ez mindig kemény alkufolyamat: minden félnek engednie kell valamit a saját elképzeléséből. Nem véletlen, hogy ebbe akkor fognak bele a pártok, ha közös kormányzásra készülnek, különben mi értelme volna egyeztetni és engedni abból, amit a leginkább célravezetőnek hisznek” – erősítette meg a hvg.hu-nak az Együtt 2014 egyik politikusa Bajnai Gordon kedden nyilvánosságra került nyilatkozatát. Forrásunk hozzátette: "nagy fordulat, hogy az MSZP ezek szerint akár Gyurcsány Ferenccel vagy Schmuck Andorral is kész kormánykoalíciót alakítani, de az Együtt 2014 ilyet nem tud kijelenteni". A mozgalom egyébként a tárgyalássorozatot megelőzően, január 2-án mutatta be a saját, a Haza és Haladás honlapján több mint egy éve elérhető tervezethez képest újdonságot nem tartalmazó alkotmánytervezetét, amit később be is vittek az egyeztetésekre.

Mesterházy és Bajnai egy rendezvényen - együtt vagy külön 2014-ben?

MTI / Beliczay László

Több forrásból is megerősített információink szerint az Együtt 2014 egyes tagjai körében komoly felindulást keltett az a tény, hogy a mozgalom részt vesz az MSZP kezdeményezte tárgyalásokon. A szocialisták egyébként nem az Együtt 2014-et, hanem a mozgalmat alapító három szervezetet – a Haza és Haladás Egyesületet, a Milla Egyesületet és a Magyar Szolidaritás Mozgalmat – keresték meg ajánlatukkal, továbbá az LMP-t, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót, a 4K!-t, illetve Schmuck és Árok pártját hívták meg még december 12-én.

Forrásaink szerint különösen Schmuck és Gyurcsány személye verte ki a biztosítékot a Fideszből 2010 óta kiábrándult szavazókat megszólítani akaró mozgalom egyes tagjainál, de az is sokakat meglepett, hogy az MSZP a gazdaságpolitikai tárgyalócsoportjába bevette Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter egykori kabinetfőnökét, utódját Kákosy Csabát, illetve Szekeres Imre volt honvédelmi minisztert. Az egészségügyekről pedig Kökény Mihályt, a költségvetésről Veres Jánost küldte tárgyalni, akik szintén miniszterek voltak.

A személyek kiválasztásáról egyébként Bajnai is kritikusan beszélt a Klubrádiónak adott interjújában, melyből ezt a részlet ki is helyezték a mozgalom Facebook-oldalára: „Nemcsak az Orbán-rezsim eltávolítását akarjuk elérni 2014-ben, hanem arra is garanciát kell adnunk a választóknak, hogy nem restauráljuk a 2010 előtti időszakot: azt, amelyik ide vezetett. Sok millió ember 2010-ben a változásra szavazott, mert elegük lett abból, hogy az ő életük az elmúlt 20 évben a politikáról szólt, és nem a politika szólt az ő életükről.” Más kérdés, hogy az alkotmányozásról szóló egyeztetésre az Együtt 2014 is egy volt minisztert küldött, Bárándy Pétert – úgy tudjuk, az ő személye sem aratott osztatlan tetszést a mozgalomban.

Szintén ellentmondásos volt a visszhangja az Együtt 2014-ben a Szolidaritás elnöke, Kónya Péter azon bejelentésének, amely szerint a Bajnai nevével fémjelzett mozgalom csatlakozik a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Bayer Zsolt cigányozása ellen meghirdetett tüntetéséhez, amennyiben a Fidesz péntek délig nem tesz konkrét lépéseket a párt alapító tagja ellen. A Haza és Haladás környékén Kónya magánakciójának tartják a bejelentést, amelyet az elnök azonban az Együtt nevében tett.

Roncsderbi?

Bár Bajnai környezetében úgy érezhették, hogy az ellenzéki tárgyalások elindításával az MSZP kényszerhelyzetbe hozta az ellenzéki összefogás jelszavával zászlót bontó Együtt 2014-et, éppen az általuk szorgalmazott "teljes összefogásra" tekintettel, a mozgalom nem mondhatott egyből nemet a felhívásra – magyarázta egy névtelenséget kérő forrás, miért vállalta a közjogi tárgyalásokat a mozgalom. Forrásunk szerint az Együtt 2014-ben egyesek azt is barátságtalan lépésként értékelték, hogy Árok Kornél pártját is meghívta az MSZP, holott ő komoly belső viták után távozott a választási mozgalom alapításában részt vevő Szolidaritásból.

Kuncze Gábor volt pártja 2006-os kampányrendezvényén - arcok a múltból

Marton Szilvia

Volt olyan, a mozgalomhoz tartozó forrásunk, aki úgy vélte, az MSZP a tárgyalások kezdeményezésével arra törekedett, hogy az októberi zászlóbontás után az összefogást szorgalmazó Együtt 2014 lépéshátrányba kerüljön. Ráadásul a szocialisták azt követően álltak elő a javaslatukkal, hogy az LMP kongresszusa nemet mondott Bajnaiék felhívására. Volt olyan forrásunk, aki ezek nyomán megjegyezte, a többi, mérhető bázissal nem rendelkező párt meghívása is csak azt a célt szolgálta, hogy az MSZP jelezze: számára az Együtt 2014 mindössze "egy szervezet a többi között".

Forrásaink szerint a tárgyalásokkal kapcsolatban a mozgalomban megfogalmazódott ellenérvek, az MSZP taktikázásával szemben való védekezés vezetett végül oda, hogy az Együtt 2014 visszavonulót fújt az ellenzéki tárgyalások ügyében. Míg ugyanis kedden Bajnai a "koalíciókötés" időszerűtlenségéről beszélt, a hvg.hu-nak adott októberi interjújában pontosan az egyezségek fontosságáról, minél gyorsabb megkötéséről beszélt. "A Fidesz ezzel a sokszor módosított új választójogi törvénycsomaggal arra kényszeríti az ellenzékben lévő szervezeteket, hogy lehetőleg már a választások előtt kössenek koalíciót, győzzenek és bontsák le ezt a rezsimet. Ezt a koalíciót megkötni pedig nem egyszerű, mert egy ilyen koalíció akkor működik jól, ha elvek, etikai normák és egy program köré szerveződik. Ezeket kell most egyeztetnünk a szereplőkkel" – fogalmazott akkor a politikus.

„Miután nem mi voltunk a kezdeményezők, nem zsűrizhetjük a résztvevőket, ezt a meghívónak kellett volna megtennie” – értékelte a tárgyalásokon megjelenteket a mozgalomhoz tartozó egyik forrásunk. Kuncze Gábor, illetve az egyeztetéseken ugyancsak megjelenő, szintén volt SZDSZ-es, jelenleg a SZEMA nevű liberális szervezetet vezető Ungár Klára feltűnését az Együtt 2014 egyik alapítója egyébként „roncsderbinek” nevezte. Mindez azért is meglepő, mert Ungár Klára egyike az Együtt 2014 felhívását aláíró közéleti szereplőknek. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, mivel a napokban több szervezet is jelezte csatlakozási szándékát az ellenzéki egyeztetéshez, de a csatlakozás pontos feltételeit a részt vevő szervezetek még nem rögzítették, ezért a pénteki technikai egyeztetésen a szocialisták kikérték az Együtt 2014 hozzájárulását az SZPE részvételéhez. Tóbiás szerint az Együtt 2014 nem ellenezte Kuncze szervezetének részvételét.

Párttá alakulnak?

Az Együtt 2014 és az MSZP viszonya már a kezdetekben sem volt felhőtlen – mint arról tavaly ősszel a hvg.hu több alkalommal is írt. Már az október 23-át megelőző hetekben kiéleződtek a feszültségek Mesterházy Attila és a volt miniszterelnök stábja között.

Ellenzéki tárgyalás az alkotmányról - erre még elmentek

MTI

Mint arról beszámoltunk, Bajnai csapatához akkoriban több megkeresés is befutott civil szervezetektől, fővárosi értelmiségi és üzleti körökből, sőt, az MSZP egyes – a pártelnök ellenzékének számító – erőcsoportjaitól, amelyek szorgalmazták, hogy a korábbi kormányfő minél előbb valljon színt további szándékait illetően. Mesterházy különösen az utóbbit nehezményezte, ugyanis tartott belső ellenzékétől. Az október 23-i zászlóbontást követő hetekben azonban Mesterházy Attila már megengedően nyilatkozott Bajnai visszatéréséről, igaz, többször jelezte, nem jött el még annak az ideje, hogy a párt megnevezze a miniszterelnök-jelöltjét. Ugyanakkor novemberben több forrás is azt jelezte a hvg.hu-nak, hogy az MSZP vezető politikusai gyanakodva figyelték, amint Bajnai lakossági fórumokat tartott, ahol főleg a szocialista tagság jelent meg. (Ezt a Haza és Haladás azzal magyarázta, hogy a volt kormányfőt hónapokkal korábban hívták meg a rendezvényekre, de sokáig nem volt ideje a kéréseknek eleget tenni.)

Ugyanakkor MSZP-s forrásokból a hvg.hu úgy értesült, hogy a két szervezet között a háttérben már folytak egyeztetések a jelöltállításról. Forrásaink ennek tudták be Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás alelnöke vasárnapi nyilatkozatát is, amelyben lényegében elismerte, hogy az Együtt 2014 a következő másfél évben nem lesz képes országos szervezetté kinőni magát. A Haza és Haladás alelnöke – az MSZP korábbi kampányfőnöke – a Népszabadság szerkesztői blogjának elismerte, hogy mind a 106 egyéni körzetben nem tudnának jelöltet állítani, de 50-60 kerületben igen. Egy szocialista politikus szerint Szigetvári szavai jó kiindulópontot jelentenek egy későbbi megállapodáshoz, amelynek során az Együtt 2014 15-25 választókerületben indíthatna jelölteket, ám az Együtthöz tartozó forrásaink szerint jelenleg ("legitim módon legalábbis") nem folyhatnak erről tárgyalások mozgalmuk és a szocialisták között.

Forrásaink szerint 2013 első negyedévében az Együtt 2014-nek még nem az MSZP-re kell koncentrálnia, hanem az infrastruktúra- és szervezetépítésre, a 7-9 százalék közötti támogatottság "párttá szervezésére". Ennek elsődleges célja információink szerint – ahogy egy forrás fogalmazott – a szervezet „felerősítése”, a hálózat kiépítése lenne, amely a mozgalom tárgyalási pozícióit is megteremti majd a most formálódó baloldali szövetséggel folytatandó tárgyalások idejére, várhatóan az év második felében. Egyik forrásunk szerint a párttá alakulásról a szervezetben nincs vita, "a megfelelő pillanatot keressük". (Bajnai Gordon az MTI-nek adott, csütörtök reggel megjelent interjújában megerősítette a hvg.hu pártalapítással kapcsolatos információját - a szerk.)