Német, mint első idegennyelv? A nyelviskolák nem értenek egyet
Az idegennyelv-oktatási stratégia által megfogalmazott elképzelések között több olyan is van, melyek a Nyelviskolák Szakmai Egyesület (NYESZE) meglátása szerint nyelvpedagógiai szempontból tévesek, illetve a szélesebb társadalmi-gazdasági szempontokat figyelembe véve elhibázottak.
Röviddel karácsony előtt vált publikussá a kormány nemzeti idegennyelv-oktatási stratégiája, mely átfogóan, az általános iskolától a felsőoktatásig terjedően foglalkozik a hazai nyelvoktatás jelenlegi helyzetével és jövőjével. Az oktatási államtitkárság által kezdeményezett szakmai és társadalmi vita keretében a Nyelviskolák Szakmai Egyesület (NYESZE) is véleményezte az ún. idegennyelv-oktatási Fehér könyvet.
A NYESZE igen részletes, a Fehér könyv minden főbb pontjára, az abban szereplő összes lényegi felvetésre kiterjedő állásfoglalást juttatott el az Emberi Erőforrás Minisztériumához - mondta Salusinszky András, az egyesület elnöke. Ebben kifejtették, mi az, amivel egyetértenek, amit helyes iránynak gondolnak, és mi az, amiről úgy vélik, hibás elképzelés, vagy – még ha elméletileg jó koncepció is – nem a realitásokra épül, így nem látjuk megvalósíthatónak.
Az idegennyelv-oktatási stratégia által megfogalmazott elképzelések között több olyan is van, melyek a NYESZE meglátása szerint nyelvpedagógiai szempontból tévesek, illetve a szélesebb társadalmi-gazdasági szempontokat figyelembe véve elhibázottak. Ezek közül a legkirívóbb az a javaslat, amely szerint a jövőben a német lenne a közoktatásban elsőként tanított idegen nyelv. Amint arra Salusinszky András rámutatott, ennek az elképzelésnek a létjogosultságát több kiváló szakember, valamint gyakorló pedagógusok is megkérdőjelezték.
"Ugyancsak tévesek a Fehér könyvben szereplő azon állítások, amelyek a minket értelemszerűen leginkább érintő kérdésre, az iskolarendszeren kívüli (azaz a nyelviskolákban történő) nyelvoktatásra, illetve a nyelvvizsgáztatás rendszerére és az ezt a rendszert működtető nyelvvizsgaközpontokra vonatkozik" - mondta Salusinszky András.
"Nem felel meg a valóságnak, hogy a nyelviskolák, illetve a nyelvvizsgaközpontok számára kizárólag, vagy elsősorban a profitszerzés számít, és ennek érdekében a minőségi szempontokat a háttérbe szorítják. Különösen nem igaz ez a NYESZE tagiskoláira, amelyeknek igen szigorú minőségi elvárásoknak kell megfelelniük" - tette hozzá.
Állásfoglalásában a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete arra is rámutatott, hogy az idegennyelv-oktatási stratégia közoktatással és felsőoktatással foglalkozó fejezetei több olyan elképzelést tartalmaznak, melyek megvalósíthatósága a súlyos forráshiány (és a tervezett további elvonások), illetve a tanárképzés jelenlegi, és várhatóan hosszabbtávon is fennálló problémái miatt komoly kétségeket vet fel.