Egy önálló, vagyis a hallgatói képviseletektől független szegedi egyetemistákból álló tömörülés, akik saját megfogalmazásauk szerint az "átláthatóság jegyében, a nyilvánosság segítségével próbálnak tenni az egyetemi élet javításáért", videóüzenetben foglalta össze véleményét.

Céljuk többek között, hogy tudatosítsák az egyetemi hallgatókban azt, hogy "végveszélybe került Alma Materük, és figyelmeztessék őket arra, hogy méltánytalanul bánik velük a kormányzat, amikor hallgatói szerződést írat alá."

Céljuk emellett az is, hogy a középiskolásoknak elmondják: "a kormány döntései miatt veszélybe került a jövőjük a felvételi keretszámok radikális csökkentésével, és céljuk tájékoztatni a szülőket is a tarthatatlan helyzetről, hiszen 10480 államilag támogatott hely lesz csupán jövőre a magyar felsőoktatásban."

A mostani vita, tüntetéssorozat abból indult, hogy az MTI nyilvánosságra hozott egy olyan tervezetet, melyet Hoffmann Rózsa államtitkárságra készített a kormány számára. Ebben az szerepelt, hogy a 2011-es évhez képest radikálisan leszorítanák az állami finanszírozást. A december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Vagyis a december 3-i állapot szerint ennyi emberre lett volna hajlandó pénzt adni az állam, aki ebbe nem fér be, annak magának kell(ene?) a költségeket állnia.

A teljesen államilag pénzelt helyek radikális csökkentése és a részösztöndíjas helyek számának megemelése (12,5 ezerről 46-ra) maga lett volna a tandíj bevezetése, hiszen csak nagyon kevesen férhettek volna be a teljes állami keretbe, a többieknek a képzési költségeik 50 százalékát ki kellett volna fizetniük (például a SOTE-n a részösztöndíjas hallgatók évi 550 ezer forintot), vagy évekkel később a fizetésükből tették volna ezt, amikor a tandíjra fordított diákhitelüket törlesztik.

Balog Zoltánnak a szerdai kormányülésre kell elkészítenie a koncepciót.