Miután a kormány több milliárd forintot zárolt a költségvetésükben, az egész országban kényszerszünetekre készülnek az egyetemek a két ünnep között és a vizsgaidőszak elején. A mostani spórolási akciók nem sokat segítenek az eladósodott intézményeken, amelyek a rendszerváltás óta nem kaptak ilyen kevés állami támogatást.
Szénszünet tart a két ünnep között és január elején 11 felsőoktatási intézmény. Az egyetemek azért kényszerülnek szünetet tartani, mivel 7,33 milliárd forintot zároltak a felsőoktatási intézményektől az elmúlt időszakban.
Egyes intézmények csak napokra, mások viszont két hétre is bezárják a kollégiumokat és az oktatási, kutatási épületeket. A szénszünettel az egyetemek, főiskolák a kormány által elvont összegnek csak a töredékét tudják megspórolni – derül ki a hvg.hu körkérdésére küldött intézményi válaszokból.
Zárolás, nem kivonás
A Debreceni Egyetem (DE) költségvetésében 904 millió forintot zároltak, a kényszerszünet mintegy 100 millió forint működési költség megtakarítást jelent az intézménynek – közölte a hvg.hu-val az egyetem sajtóirodája. "Az egyetem költségvetésében az állami támogatás mára a 2011-es előirányzathoz képest 4 milliárd forinttal, mintegy 20 százalékkal csökkent, így az alapfeladatokat illetően elég nehéz helyzetben vagyunk" – közölte az intézmény.
Az érintetteteket nem vonták bele a döntési folyamatokba, az intézményeket csak november elején tájékoztatta a kormány – mondta Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a hvg.hu-nak. Az egyetemek az év végére már így is teljesen felélték a tartalékaikat, és a jövő év további megszorításokat hoz: Mezey szerint 2013-ban további minimum 23 milliárdot vonnak el tőlük. Ezek mellett hatalmas felháborodást keltett az oktatók és a diákok körében is a keretszámok csökkentése: jövőre mindössze tízezer diák tanulhat államilag finanszírozott helyen.
Azért is okozott ekkora megdöbbenést a nagymértékű zárolás, mert a kormány folyamatosan az ellenkezőjét kommunikálja: november 15-én Hoffmann Rózsa a közmédia Az Este című műsorában, közölte: „nem vonnak ki több pénzt a felsőoktatásból”. A miniszter a zárolások ellenére továbbra is azt hangsúlyozza, nincs elvonás: Balogh Zoltán kedden a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, nem vonnak ki forrást a felsőoktatásból, hanem "a rendszert alakítják át".
Hol lesznek szénszünetek?
A forráskivonás különböző mértékben érintheti az intézményeket. Mivel az adósságokkal küszködő egyetemre nem terhelnek sokat, a legtöbb pénzt a legnagyobb, viszonylag stabil gazdálkodású intézményeknek kell megtakarítaniuk – melyek kényszerszünettel próbálják csökkenteni a rezsiköltségeiket.
A legtöbb egyetem december 22. és január 6. között lesz zárva: az ELTE egyes épületeit nem nyitják ki ebben az időszakban. A hvg.hu-nak a vizsgák időzítéséről beszélő hallgatók szerint az Eötvösön azért okoz majd problémákat a szénszünet, mert többeknek Pestről, a budai Pázmány sétányra kell majd átmenniük vizsgázni, ráadásul kevesebb lesz a rendelkezésre álló terem is.
A Szegedi Tudományegyetemre sem lehet majd bemenni december 22. és január 6. között, az egyetemen a szünet alatt leáll majd a vizsgáztatás, bezárják az épületeket – kivéve azokat, amelyekben betegellátás folyik, vagy más okok miatt nem lehet lekapcsolni a fűtést. Török Márk, a SZTE EHÖK elnöke azt mondta, hogy náluk a vizsgaidőszak kitolódik majd és párhuzamosan fogják lebonyolítani a szorgalmi időszak elejével. Török szerint „nem lesz könnyű egyszerre készülni a vizsgákra és bejárni az órákra is”.
Szünet lesz az említett időszakban a Miskolci Egyetemen és a Debreceni Egyetemen is, ahol a betegellátást szolgáló létesítmények és kollégiumok kivételével, a dolgozókat hazaküldik. Zárva tart a Műszaki Egyetem is a két ünnep között, bár ez az elmúlt években is így volt, elmondásuk alapján most sem a megtakarítások miatt van szünet. A Pécsi Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetememen (SE) december 22-től január 4-ig lesz zárva a campus. Az SE-n a szénszünet nem érinti a vizsgaidőpontokat, a betegellátást és a kollégiumi életet sem. "A hallgatók az előre tervezett időpontban vizsgázhat az egyetemen. Csupán az jöhet szóba, hogy ezt más helyszínen, pl. a klinikákon teszik" - jelezte az intézmény a hvg.hu-nak. A Kaposvári Egyetem az "ésszerű gazdálkodásra" hivatkozva kedden közölte, hogy kéthetes szénszünetet tartanak december végén és január elején, ami alatt az épületeik többsége zárva tart majd.
Elbocsátások
Radó Péter, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet volt munkatársa szerint a rendszerváltás óta nem költött GDP-arányosan ilyen keveset a felsőoktatásra az állam. Az oktatáskutató azt mondta, 2008 óta 44 százalékkal esett vissza a felsőoktatás állami támogatása, jövőre az öt évvel ezelőttinél 97 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak az egyetemek és a főiskolák.
A szakértők szerint több helyen is létszámleépítésekre lehet számtani. A HVG november 10-i számában azt írta, az intézmények egyre kevesebb óraadó tanárral kötnek szerződést, az üres álláshelyeket nem töltik be, a béren kívüli juttatásokat megszüntették, a fiatal oktatókat nem léptetik elő, sok helyen az akkreditáció szempontjából is „értékes” nyugdíjas professzorokat is elküldték. Radó szerint már több oktató tartja ingyen az óráit, de ennél csak rosszabb lehet a helyzet.
Több egyetemen is azt közölték a hvg.hu-val, hogy a spórolás érdekében elképzelhető, hogy kiadják bérbe külső cégeknek ingatlanjaikat, termeiket. A pécsi egyetem a használaton kívüli épületeit eddig is igyekezett hasznosítani, a befolyó összeget a használatban lévő ingatlanjaik állagmegőrzésére, egyéb fejlesztésre fordítják – tájékoztatta Kottász Gergely, a Pécsi Tudományegyetem sajtóreferense a hvg.hu-t.
Az is nehezíti az intézmények helyzetét, hogy jövőre le kell majd mondaniuk a 2001 óta ingyen használt szoftverekről, a jövőben ezeket önerőből kell majd kifizetniük. Valószínűleg az is a pénzelvonásokkal van összefüggésben, hogy az ELTE-n átálltak az ETR-ről a Neptun-rendszerre. Az általunk megkérdezett ELTE-s diákok szerint nagy volt a kavarodás, októberben két hétig nem üzemelt egyik rendszer sem.
| Mi lesz a vidéki egyetemekkel? |
A forráskivonás és a keretszámok megnyirbálása leginkább azokra az egyetemekre jelenti a legnagyobb veszélyt, amelyek már így is az idén bajba kerültek a hallgatói létszám erőteljes csökkenése miatt. Ahogy a HVG november 10-én megjelent számában is olvasható: a 2012-es eljárás legnagyobb vesztese a nyíregyházi, a dunaújvárosi, a szolnoki és a bajai Eötvös József Főiskola – ezek között van olyan, ahol egy év alatt 40 százalékkal esett vissza az elsőévesek száma. Ráadásul a vidéki főiskolák jó része az elmúlt években komoly adósságba verte magát campus-fejlesztések miatt, miközben a felújított-kibővített épületek egy része üresen áll. Mezey Barna szerint ezeknek az intézményeknek az ellehetlenítésével azokat a fiatalokat szorítják ki az oktatásból, akik az ország szegényebb régióiban élnek, emellett egyre többen fognak külföldre menni. „A keretszámcsökkentés és az elvonások nagymértékben veszélyeztetik az egyetem működését. Idén 10 ezer felett van az államilag finanszírozott helyek száma, ez jövőre le fog esni a harmadára, mert sokan nem fogják tudni kifizetni a magas tandíjakat” – mondta a szegedi EHÖK elnöke, Török Márk. |
Segítséget nyújthat viszont a felsőoktatási intézményeknek a kormány adósságátvállalási szándéka. Orbán Viktor november elején az MTI-nek arról beszélt, hogy a kormány segíteni fogja az egyetemeket, hogy az önerő híján elakadó fejlesztéseik megvalósuljanak, és szeretné az eladósodott felsőoktatási intézményeket is – azokat, amelyekben a diákok látnak jövőt – kimenteni az adósságból, felkínálni nekik "a tiszta lappal való indulást". Mint már korábban megírtuk: az úgynevezett PPP-konstrukcióban megvalósult beruházások után keletkezett fizetési kötelezettséget venné át a kormány.
Keretszámok: népszavazást kezdeményez a HÖOK
