Hoffmannék: a tüntető diákok csak "tartanak a változásoktól"
Az oktatási államtitkárság megérti, ha a diákok úgy érzik, "szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól", de mint a hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményben írták: bíznak abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük és nem ellenük vannak. Az államtitkárság szerint míg korábban 50 ezer diák tanulhatott ingyen, mostantól akár 100-120 ezer is megteheti ezt.
Fontosnak nevezték, hogy a hallgatók megértsék a kormány új felsőoktatási stratégiáját, és felismerjék az abban rejlő lehetőségeket. Tudatosítsák, hogy ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait. Kiemelték: a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol tanulni.
Az államtitkárság kitért arra is, hogy a korábbi gyakorlat szerint, akik nem kaptak állami ösztöndíjat, azok csak akkor tanulhattak, ha ők vagy szüleik mélyen a zsebükbe nyúltak és félévente befizették a költségtérítés összegét.
Az új rendszerben viszont egyetlen fillér nélkül, bárki megkezdheti tanulmányait, amennyiben eléri a felvételhez szükséges pontszámot. Az állam nem takarékoskodni akar, hanem a források hatékonyabb, eredményesebb felhasználására törekszik - tették hozzá.
Kifejtették: az állami kamattámogatással folyósított, a képzés teljes költségét fedező Diákhitel 2 konstrukció a támogatás egy speciális formájává válik, mivel a kormány garanciát vállal arra, hogy a végzést követően a közszférában elhelyezkedők hitelét az állam átvállalja, továbbá a gazdasági szereplőket adókedvezmények nyújtásával ugyanerre ösztönzi. Míg korábban 50 ezer diák tanulhatott állami segítséggel az egyetemeken, főiskolákon, mostantól a rendszer lényegében teljesen nyitottá válik, és akár 100-120 ezer diák is tanulhat ingyen - írták.
A finanszírozási rendszer átalakításával a kormány nem a felsőoktatási ágazatra fordított összeg csökkentését, hanem a források hatékonyabb, felelősségteljesebb felhasználását akarja elérni.
Az államtitkárság szerint mivel a hallgatók és az intézmények egyaránt érdekeltté válnak abban, hogy elhelyezkedésüket segítő, a munkaerőpiacon értékes végzettséget szerezzenek, megszűnik az a jelenség, hogy a hallgatók 40-45 százaléka az előírt 4-5 év alatt nem szerez diplomát.
Hétfőn dél körül szegedi egyetemi hallgatók és tanárok foglalták el ülősztrájkkal a Csongrád megyei kormányhivatalt, délután négy órakor pedig az ELTE lágymányosi kampuszán tartanak hallgatói fórumot a Hallgatói Hálózat (HaHa) szervezésében. Hasonló hallgatói fórumot tartanak a Szegedi Tudományegyetemen is.
