Hétfőn a parlament az alaptörvényben rögzíti választási regisztráció részleteit, tovább nehezítve a feliratkozást, kedden pedig a képviselők nekiveselkedenek az új földtörvénynek is. A tervezettnél kisebb mértékben, de hamarabb drágul a cigaretta, ha a parlament elfogadja a jövedéki adóemelésekről szóló törvényt, az önkormányzatok zsebét pedig még idén tízmilliárd értékű állami ingaatlannal tömheti ki a kormány.
Valószínűleg új rekordot állít fel a magyar Országgyűlés a hétfőn kezdődő kétnapos ülés elején: a Jobbik frakciója 32. alkalommal kísérli meg napirendre vetetni a kommunista rendszerben szerzett nyugdíjak megvonásáról szóló törvényjavaslatát, amelyet még 2010 nyarán nyújtottak be. A kormánypártok eddig csak egyszer engedtek, így az általános vita 2010 novemberében megkezdődött, de azóta sem ért véget.
Sokkal aktuálisabb kérdéseket feszeget viszont néhány hétfőre tervezett interpelláció. A szocialista Lukács Zoltán például a kormányzati reklámkampányra utalva azt kérdezi, hogy „miért költ százmilliókat a kormány saját alkalmatlanságának bizonyítására, amikor az már köztudott?” Az LMP-s Szél Bernadett valószínűleg a segélyplafonról kérdez majd a „Miért rúgnak bele ismét a legnehezebb helyzetben lévőkbe?” című interpellációjában.
A kormánypárti interpellációk közt egy igazi csemegére számíthatunk: a fideszes Balla Mihály a külügyminisztertől érdeklődik, hogy „van-e példa Európában a magyarhoz hasonló munkahelyvédelmi akciótervre?” Nagyon valószínű, hogy a miniszter nemmel válaszol majd, így ismét bebizonyosodik, hogy mennyire egyedülálló a magyar kormány munkahelyvédelmi akcióterve. Esetleg az is kiderülhet, hogy a tervet valahol máris utánozzák.
Kivár a kormány
A kormány már korábban bejelentette, hogy visszavonja a bírák kötelező nyugdíjazását az Alkotmánybíróság döntése után is lehetővé tevő alaptörvény-módosítást és törvényjavaslatot, de a parlamentnek ezt egy formális szavazással jóvá kell hagynia. A hivatalos indoklás szerint a kormány meg akarja várni, hogy dönt az Európai Bíróság, mielőtt nekiállna tovább faragni a jogszabályt, hiszen egy, a bírák számára kedvező döntés esetén ismét hozzá kellene nyúlni a törvényhez.
Miután senkinek nem volt módosító javaslata, a múlt heti vita után hétfőn elfogadhatják a KDNP-s Hoffmann Pál – tököli polgármester - törvényjavaslatát, amely 10 milliárd forinttal megemelné azt a költségvetési keretet, amely jelenleg az önkormányzatoknak ingyenesen átadható vagyon – jellemzően ingatlanok – értékét maximalizálja. Hoffmann szerint ugyanis a büdzsében meghatározott 5 milliárdos keretet már majdnem teljesen kihasználták.
Módosító indítvány nélkül kerül zárószavazásra a 2011-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvény is. A zárszámadáshoz írt véleményében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiemeli, hogy az eredetileg tervezett 797 milliárd forint (a GDP 2,8 százaléka) államháztartási hiány valójában 1598 milliárd (a GDP 5,7 százaléka lett), a növekedés javát pedig a központi költségvetés produkálta. A hiány növekedésében a legnagyobb szerepet a Mol-részvények megvásárlása, illetve az Európai Bíróság áfával kapcsolatos döntése játszotta.
Formálódik a regisztráció
Az előzetes regisztrációt bevezető választási eljárási törvény nem szerepel a napirenden, a kormánypártok előbb az ezt megalapozó alaptörvény-módosítást akarják elfogadni. Hétfőn az utóbbihoz benyújtott módosító indítványokról szavaznak a képviselők. A legfontosabbat az alkotmányügyi bizottság jegyzi, ez az alaptörvényben rögzítené a regisztráció részletes szabályait, például hogy legkésőbb a választás előtt 15 nappal lehet regisztrálni, ugyanakkor kizárja a lehetőséget, hogy a magyarországi választók levélben jelentkezzenek be.
A levélben történő regisztrációt állítólag Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke kifogásolta. Egy vezető kormánypárti politikus magyarázata szerint nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy valaki mások helyett, esetleg a tudtuk nélkül regisztráljon, ha a levélben történő feliratkozás megmarad. A kormánypártok jelenleg azon gondolkodnak, hogyan lehetne megoldani a betegség vagy fogyatékosság miatt otthonukhoz kötött választók regisztrációját, például valamilyen házhoz menő rendszerben.
Előrehozott adóemelés
Elfogadja hétfőn a parlament az „egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról” című adócsomagot, amely többek közt emeli az alkohol, a cigaretta és az autógáz adóját. Az idei költségvetés problémáit jelzi, hogy a javaslat eredetileg két nagy lépésben emelte volna cigaretta adóját januártól és májustól, de végül úgy alakult, hogy csak egy kisebb emelés lesz, igaz, az már december 1-től hatályos.
Szintén ez a törvényjavaslat módosítja a népegészségügyi termékadóról (más néven chipsadóról) szóló törvényt annak érdekében, hogy bezárja a kiskaput az energiaital-gyártók előtt. Eddig kétféle definíció szerepelt a törvényben, de a gyártók mindig megváltoztatták a termék összetevőit, hogy ne kelljen adót fizetni. A rendszer ugyanakkor úgy van kitalálva, hogy a szintén koffeintartalmú kólák nem esnek bele az energiaital kategóriába, így azok után jóval kevesebb adót fizetnek.
A parlament már hétfőn kijavítja az egyik törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök küldött vissza megfontolásra. A településfejlesztéssel és építésüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló jogszabály lehetővé tette, hogy a miniszter rendeletben határozza meg a helyi parkolási rendet megalapozó szakmai és eljárási szabályokat, illetve a bevétel felhasználásának szabályait, ami az államfő szerint ellentétes az alaptörvénnyel. A kifogásolt szakaszt törlik a szövegből, majd újra elfogadják a törvényt.
Földtörvény és dinnyekartell
Kedden délelőtt megkezdődik termőföldek forgalmazásáról szóló, hosszú előkészítés után a parlament elé került tervezet vitája. A törvény deklarált célja, hogy megakadályozza a külföldiek földvásárlását az uniós moratórium 2014-es lejárta után. A szöveg olyan jól sikerült, hogy a gyakorlatban valószínűleg a magyarok többségét is kizárja majd a földvásárlásból, kizárólag a ma is mezőgazdasággal foglalkozó néhány százezer embernek lesz lehetősége földet vagy erdőt vásárolni.
Az Országgyűlés egyelőre csak megkezdi a vitát, elhangzik majd a miniszteri expozéra, felszólalnak a bizottsági előadók, ismertetik a kisebbségi véleményeket, illetve a pártok vezérszónokai mondják el véleményüket. A képviselők egy későbbi időpontban, a vita folytatásában szólalhatnak fel (a hvg.hu a jövő hét folyamán több részből álló cikksorozatot közöl a törvényről, illetve annak lehetséges következményeiről).
Szintén mezőgazdasági témájú az a törvényjavaslat, amelyet a dinnyetermelő Pócs János nyújtott be, és amellyel megpróbálja utólag törvényessé tenni a Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett nyári dinnyekartellt. A javaslat szerint mezőgazdasági termékek esetében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem állapíthatna meg versenykorlátozást, vagyis kartellt, ameddig a verseny torzítása „a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg”.
