Lehet-e legeltetni a parkokban, kell-e félni a méhrajzástól, tarthatunk-e az erkélyen kecskét vagy tyúkot? Miután a kormány javaslatára a parlament elvette az önkormányzatok tiltási jogosítványát, október 1-től könnyebb lett állatokat tartani a városokban és falvakban. Megnéztük, meddig mehetnek el a lelkes tenyésztők.
„Tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy ló tartását” – figyelmeztetett a minap egy október elsején hatályba lépett új törvényre a Vidékfejlesztési Minisztérium, jelezve, hogy a jövőben a települések már nem szabhatják meg helyi előírásokkal a haszonállatok tartását és tenyésztését.
Korábban az önkormányzatokat törvény hatalmazta fel arra, hogy a települést kerületekre oszthassák fel, elrendelve, hogy hol, milyen és hány állatot lehet tartani, sőt egyes városrészekből ki is tilthatták a haszonállatokat. A tavasszal beterjesztett, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénytervezetbe viszont Kardeván Endre agrárigazgatásért felelős államtitkár külön kérésére bekerült az a passzus, amely elvette ezt a jogosítványt az önkormányzatoktól.
A mezőgazdasági tárca – amely külön programot indított azért, hogy a 20 évvel ezelőtti 6 milliós számra növelje a jelenleg alig 3 milliós disznóállományt – „a falusi állattartás hagyományainak felélesztésével", illetve „az állattenyésztés és növénytermelés egyensúlyának helyreállításával” indokolta közleményében a döntést. Korábban a 3200 település közül szinte mindegyiknek volt ilyen állattartást szabályozó rendelete, de ezek október elsejével mind hatályukat veszítették, a változásról a jegyzők a napokban közleményekben és sajtótájékoztatókon értesítették a lakosságot.
„Az eb köteles a járda melletti lefolyókába vizelni”
„Tilos állatot közterületen tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos köteles eltávolítani” – október elsejétől ez a 2001-ben hozott szabály is érvényét veszítette az egyik legnagyobb mezővárosban, Hódmezővásárhelyen. Makó András, az önkormányzat aljegyzője a hvg.hu-nak azt mondta, bár a városban nagyon sokan élnek mezőgazdaságból, nevelnek sertést, szárnyast a munkájuk mellett, nem tart attól, hogy a tiltás feloldása miatt legelő tehenek lepnék el a zöldterületeket, esetleg olyanok is tyúkokat tartanának, akiknek ez eddig eszükbe sem jutott. Az aljegyző szerint például a fenti kérdést is rendezi a közterület-használatról szóló helyi rendelet, ami az állattartásról szóló helyi rendelet hiányában is képes kezelni a helyzetet.
Hódmezővásárhely 11 évvel ezelőtt részletekbe menő rendelkezést alkotott, amit később többször ki is egészített, így a végén már 8 fejezetből állt. Nyolc kerületre osztották a várost, a haszonállatokat 5 csoportba sorolták – külön megnevezte például a nyércet, a sarki rókát vagy a görényt –, és meghatározták, melyikből hol, mennyi tartható. A belvárosnak számító első övezetben legfeljebb két nagytestű haszonállatot engedélyeztek, de a közintézmények 50 méteres körzetéből teljesen kitiltották mind a kis-, mind a nagyállatokat. Külön fejezet foglalkozott a galambok tartásával kikötve, hogy társasház, lakótelepi ház padlásán vagy erkélyén nem lehet ketrecet kihelyezni.
Kaposvár már 1993-ban megalkotta a maga rendeletét, külön paragrafusban leszögezve, hogy „szabadon élő galamb (elvadult házigalamb, balkáni gerle, vadgalamb) etetése kizárólag közterületen engedélyezett”. Békés város pedig 2010-ben kikötötte, hogy az „állatok szálastakarmánnyal (például széna- és szalmafélékkel – a szerk.) való etetése közterületen tilos”. Korábban a lakosság előszeretettel támadta meg ezeket az önkormányzati rendeleteket az Alkotmánybíróságnál, a testület egyik tagja pár évvel ezelőtt azt nyilatkozta – a település nevének említése nélkül –, hogy látott olyan rendelkezést is, amely leszögezte, „az eb köteles a járda melletti lefolyókába vizelni”.
Kinézhet-e a ló a panel ablakán?
A túlszabályozottság okozta gondokra hivatkozik a Vidékfejlesztési Minisztérium is. „A vidékre költöző városlakókat – akiket a vidék csöndje, jó levegője csábított falura – főként az állatszag, illetve a háztájival együtt járó kellemetlenségek zavarták, és elérték az önkormányzatoknál a haszonállat-tartás korlátozását, néhol betiltását. A vidék elvesztette vidék jellegét” – írta a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében a szaktárca sajtóirodája, mi ösztönözte a minisztériumot a törvénymódosításra. „Több helyütt a vidék képe megváltozott, az ólak, háztáji kiskertek helyére gyepet vetettek, így a legapróbb dolgokat – tojás, szárnyas hús, tej – is a boltban vásárolják meg.”
„Nem fog ló kinézni a panellakás ablakán, nem kell ettől félni” – mondta a hódmezővásárhelyi aljegyző hangsúlyozva, hogy az önkormányzati rendeleteken felül számos más jogszabály korlátozza még az állattartást, nem marad szabályozatlan a terület. Makó többek között a közterület-használat külön szabályait említette, amelyek megakadályozhatják, hogy a parkokban legelő juhok vagy tehenek jelenhessenek meg: azaz a közterületet nem lehet önkényesen magáncélra használni. Az aljegyező szerint az állategészségügyi és állatjóléti jogszabályok előírásai önmagukban is képesek garantálni az állattartás elemi szabályait, az október 1-től életbe lépett törvényi előírás a kedvtelésből tartott hobbiállatokra, kutyákra, macskákra pedig nem is vonatkozik, mivel azt egy kormányrendelet külön szabályozza. (A kormány a hobbiállattartás szabályait szigorította, január 1-től minden négy hónaposnál idősebb kutyát kötelező lesz mikrocsippel ellátni.)
Bár az önkormányzati rendeletek többsége korábban kitiltotta a településekről a méheket, attól sem kell tartani, hogy a méhrajzás kínozza majd a városok, falvak lakóit a betelepített kasok miatt, ugyanis a minisztérium szerint számos törvény szögezi le, hogy „az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet”. Egyébként a méhészkedést 1969 óta külön rendelet szabályozza, amely kiköti, hogy „háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad”, egy-egy méhcsaládot is csak úgy lehet tartani többlakásos épület közelében, ha valamennyi lakó ehhez hozzájárul.
Az európai uniós csatlakozás óta Magyarország számos állatjóléti szabályt vett át, így igen szigorú előírások mondják meg, mekkora alapterületen, milyen ólban lehet tartani például a disznókat – külön kikötve, hogy a játéklehetőséget is biztosítani kell. Olyan feltételeket szabnak, melyet a szűkebb bevárosi udvarokon nem lehet megteremteni. Ezek a szabályok eleve megakadályozzák, hogy valaki disznót vagy tehenet tartson egy belvárosi kertes ház – rendszerint szűk – udvarán, amit a trágyatároló kötelező megléte tovább nehezít, ráadásul ahol az állattartás közegészségügyi szempontból aggályos, ezek után is megtiltható vagy korlátozható a tartásuk. A VM válasza szerint a jegyző ezután is ellenőrizheti a meglévő szabályok betartását, de az állategészségügyi és a környezetvédelmi hatóságok, az ÁNTSZ is odafigyel a helyes állattartás szabályainak betartására.
„Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor fordultak az utóbbi években haszonállatok okozta gondok miatt a hivatalhoz” – mondta a hvg.hu-nak Makó András azt hangsúlyozva, hogy a városban már kialakult az állattartás rendje, amit szerinte a helyi rendeletek hatályon kívül helyezése már nem fog felborítani.
„Kecskét tartani a hátsó kertben”
Bár attól nem kell tartani, hogy birkák, disznók lepik el a Népligetet, ha valaki betartja az állatjóléti szabályokat, nem szennyezi a környezetet, megfelelő ketrecet készít, a rendeletek eltörlése után kisebb állatot, tyúkot vagy galambot akár tarthat az erkélyén. Ám az eltörölt helyhatósági rendeleteket még az ilyen esetekben is lehet pótolni.
„A törvény nem tiltja a fővárosi haszonállat-tartást, de a társasházak saját Szervezeti és Működési Szabályzatába bele lehet foglalni például a tyúktartás tiltását” – mondta a hvg.hu-nak a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke. Juhász László szerint ha mindenki beleegyezik abba, hogy „lehessen tyúkot vagy kecskét tartani a hátsó kertben, akkor ennek semmi akadálya”. Viszont ha ezt akár egyetlen tulajdonos is kifogásolja, akkor panasszal fordulhat az önkormányzathoz vagy az ÁNTSZ-hez, amely rögtön kiszáll és megbüntetheti a túl engedékeny társasházat.
Az önkormányzatok korábban rendszerint teljesen kitiltották a turisztikailag fontos területekről a haszonállatokat – a rendelkezés hiányában viszont most már nincs ez a tiltás. Hódmezővásárhely például előírta, hogy Mártély üdülőterületen tilos az állattartás. Makó szerint a korábbi tiltástól függetlenül sem jellemző, hogy az adott területen állatot tartottak volna, így szerinte a jövőben sem fog ez gondot okozni.
