hvg.hu: Hónapok óta a parlamenti küszöb körüli eredményt mérnek az LMP esetében a közvélemény-kutatók, úgy tűnik, nem tudták növelni a támogatottságukat, a Medián pedig 2 százalékpontos csökkenést mért. Hogyan értékeli ezt annak fényében, hogy a középpárti létet célozták meg?

Schiffer András: Az ilyen ki-tudja-mit-jelentő kifejezéseket, mint középpárt, én kerülni szoktam.

hvg.hu: Azért ennél nagyobb pártot szeretne, nem?

S. A.: Természetesen, szeretném, ha nagyobb párt, kormányképes önálló pólusképző erő lenne az LMP.

hvg.hu: Elég nagy három évvel az alapítás után?

S. A.: Húsz éven keresztül azt hallgattuk az összes valóságmagyarázótól, hogy lehetetlen új pártot alapítani, azzal bekerülni a parlamentbe. Ehhez képest 2009-ben csináltunk egy „zöldmezős beruházást”, egy évvel az alakulás után pedig bevittük az Országgyűlésbe a pártot, ráadásul az utóbbi két évben stabilizáltuk a 2010-es támogatottságuknak. Sőt, ha nem a mostani adatokat nézzük, hanem az elmúlt egy év trendjét, akkor további százezer választót még meg tudtunk nyerni. Ha az a kérdés, hogy három évvel az alapítás után mennyire lehetünk elégedettek, akkor azt mondom, hogy büszkék lehetünk a teljesítményünkre.

hvg.hu: Annak fényében is büszke a teljesítményükre, hogy az elmúlt két évben folyamatosan növekedett a bizonytalan, a Fidesztől és az MSZP-től elforduló választók száma, akiket az új pártként az LMP érhetne el a legkönnyebben?

S. A.: Igen, ennek fényében is szép eredmény. Egyébként a valóságmagyarázók minden ciklus közepén azon csodálkoznak, hogy nő a pártot nem választók száma. Tessék visszanézni a sajtót az elmúlt húsz évben, minden ciklusfelezőn ez így volt. Legfeljebb az arányok másak. Arra számítok, hogy 2013 második felében fog ez a másfél-kétmillió politikailag aktív, de bizonytalan választó elindulni valamelyik párt irányába. Nekünk az lenne a dolgunk, hogy a kellő időben politikai otthont kínáljunk számukra.

Schiffer András, az LMP parlamenti képviselője, korábbi frakcióvezetője

Stiller Ákos

hvg.hu: Mint említette, nem működnek azok a sémák, amelyek az elmúlt húsz évben a kétosztatú politikai szerkezetben működtek. Ehhez képest a politikai elit bírálatát zászlajára tűző LMP mostanáig nem tudott áttörést elérni.

S. A.: Még egyszer: húsz éven keresztül dogmaként kezelték, hogy új párt nem kerülhet be a parlamentbe. 2010-ben mégis megtörtént és ez önmagában komoly siker, nagy teljesítmény. Azzal nyilván nem tudok vitatkozni, hogy nem sikerült áttörést elérnünk. Ami a politikai elittel szembeni magatartásunkat illeti: éppen a fordítottja a gond szerintem, hogy ez a mindennapokban nem jön át. Nézzék meg a parlamenti szerepléseinket, a sajtóközleményeinket, nem ez a mondanivaló dominál bennünk, miközben a parlamenti felszólalásaink fontos témákat érintenek és szakmailag kifogástalanok. Ha úgy tetszik, ez most önkritika.

hvg.hu: A tavaszi népszavazási aláírásgyűjtés sikertelenségéről szólva az LMP-s belső jelentés is elismerte, hogy hibáztak az erőltetésével. Szervezetileg felkészült a párt a 2013-as regisztrációs, illetve a 2014-es választási kampányra?

S. A.: Van még elég időnk ahhoz, hogy szervezetileg megerősödjünk. Nekünk nem kell akkora tagságot növeszteni, mint a régi pártoknak vagy akár a Jobbiknak. 2-3 ezres tagsággal magabiztosan meg lehet csinálni mind a 106 körzetben a kampányt. Ahhoz, hogy egy párt Szentgotthárdtól Baktalorántházáig egységes arculatot mutatva fel tudjon állni, az kell, hogy a tagság, egy politikai közösség összecsiszolódjon. A Jobbikot 1999-ben szervezték meg, majd 2003-ban párttá alakították. Ha csak ezt az utóbbi dátumot nézzük, akkor is volt hat évük megszervezni magukat és ezt az időt, ezt az előnyt semmivel sem lehet pótolni. Sem pénzzel, sem médiajelenléttel megváltani, még a párt élén álló politikusok szereplése, esetleges karizmája sem pótolhatja. De ahhoz is idő kell, hogy az emberek elhiggyék, van egy másik értelmezése is a politikai valóságnak ahhoz képest, amit 20 éven keresztül belénk sulykoltak.

hvg.hu: Az LMP politikusai gyakran bírálták az MSZP-t azzal, hogy neoliberális politikát folytat. Ha a szocialisták baloldali fordulatot vesznek – vannak erre utaló jelek –, akkor elfogadóbbak lesznek velük?

S. A.: Már kinőttem abból a korból, hogy a meséknek higgyek. Az MSZP egy álbaloldali, technokrata párt. Látva 20 éves történetét, illetve annak rendszerváltás előtti előzményeit, azt mondhatjuk, ha a hatalmi érdekei úgy kívánják, akkor az a párt képes bármilyen programot elfogadni, majd annak az ellenkezőjét tenni, s az eltérést pedig jól ráfogják, ha nem is a nyuszira, de a történelmileg szükségszerű válságkezelésre. Ezt az előadást épp eleget láttuk, hallottuk. Éppen ezért szerintem a választókat is hidegen hagyja, hogy az MSZP éppen milyen programot hirdet meg. A szocialista párt a rendszerváltást követően 13 évet kormányzott, megmutatta, hogy az aktuális hatalomtechnikai megfontolások, technokrata kényszerek mindig előbbre valók, mint a morális értékválasztások.

hvg.hu: Tehát bármilyen együttműködés kizárt?

S. A.: Parlamenti együttműködésre eddig is akadt példa. Az már egy másik helyzet, ha a választások után koalíciós kényszer alakulna ki – amit én nagyon nem szeretnék, és az új választási rendszer nem is nagyon ad erre lehetőséget. Ebben az esetben – kőkemény garanciákat kellene kérni, hogy a programunkat meg tudjuk valósítani. Mindenesetre az LMP-nek az nem lehet célja, hogy 2014-ben mindenáron kormányra kerüljön. Számomra a járadékleső kispártiság – amire persze mindig vannak nagyszerű magyarázatok, hogy a „haza üdve” szempontjából miért elkerülhetetlen úgymond – egyszerűen nem perspektíva.

hvg.hu: Jól tudjuk, hogy szokott Bajnai Gordonnal találkozgatni?

S. A.: Az utóbbi két évben, ha jól emlékszem, négyszer találkoztunk, amúgy elég régóta ismerjük egymást. (Bajnai részt vett Új Nemzedék Mozgalom nevű ifjúsági szervezet létrehozásában 1989-ben, amelyet Gyurcsány Ferenc a KISZ-utód Demiszből való távozása után alapított. Schiffer tagja volt a szervezetnek – a szerk.) Nem voltak titkos találkozók, erről mindig tájékoztatom a pártom vezető testületét.

A járadékleső kispártiság egyszerűen nem perspektíva.

Stiller Ákos

hvg.hu: Olyankor miről beszélgetnek?

S. A.: Politikáról.

hvg.hu: Legutoljára mikor találkoztak és pontosabban miről beszélgettek?

S. A.: Hadd ne áruljam el egy négyszemközti beszélgetés tartalmát a másik fél beleegyezése nélkül. Azt világossá tettem számára is – ahogy korábban is többször hangoztattam ezt a nyilvánosság előtt –, hosszú távon az a célunk, hogy az LMP-ből egy sikeres párt legyen, amely nemcsak az Orbán-rezsim, hanem a kétharmados ámokfutásnak megágyazó húszéves, elhibázott társadalom- és gazdaságfejlődésnek is alternatívája lehet.

hvg.hu: Tehát Bajnaival is kizárt mindenféle együttműködés? (A Bajnai visszatéréséről az MSZP-ben folyó vitákról, és az LMP esetleges bevonásáról itt olvashat részletesebben - a szerk.)

S. A.: Ha a kérdés arra irányul, hogy 2014-ben az LMP tagja lehet-e egy olyan kormányzati szövetségnek, amelyet az elmúlt 20 év bármelyik miniszterelnöke vezet – ide értve Bajnai Gordont is –, akkor az én válaszom erre: egyértelműen nem. Nem tudnám elképzelni az LMP-t sem egy Orbán-, sem egy Bajnai-kormányban.

hvg.hu: Létezik-e olyan szárnya, irányzata a pártnak, amely együttműködne az MSZP-vel?

S. A.: Nem tudok ilyenről.

hvg.hu: A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az MSZP megkerülhetetlen maradt az ellenzéki oldalon, a helyét 2014-ig már nehéz, szinte lehetetlen lenne elfoglalni.

S. A.: Lehet, hogy az MSZP nélkül nem lehet megverni a Fideszt, de az MSZP-vel egészen biztosan nem lehet. Egyébként pedig az LMP soha nem az MSZP helyét akarta elfoglalni: a XX. századi sérelmek mentén létrejött politikai térképet szeretnénk végre a XXI. századról szóló vágyak mentén újrarajzolni. Mi nem azért alakítottunk pártot, hogy különböző hatalomtechnikai okoskodásokkal kábítsuk az embereket. Itt az ideje annak, hogy ebben az országban a politika ne jelentsen egyet a pőre hatalomtechnológiával. Nekünk is a mandátumlatolgatások helyett arról kell nagyon világos koncepciót felvázolnunk, hogy milyen Magyarországot akarunk 2014 után, hogyan tesszük jobbá az emberek, de legalább a következő generációk életminőségét.

hvg.hu: Nem tart attól, ha tovább erősödik a kormánnyal szembeni harag, akkor a szavazókat egyetlen dolog fogja érdekelni, hogy összefog-e az ellenzék a kabinet leváltására?

S. A.: Nem tartok ettől, a választók sokfélék, és amit a kérdésben felvetnek, az nem a „bizonytalanok”, vagy az LMP-szimpatizánsok, sokkal inkább az elkötelezett szocialista szavazók kívánalma. Az oligarchák fogságában vergődő magyar politika húsz éven keresztül az ellenfél távoltartására/leváltására egyszerűsödött le, és ezzel egyre többen vannak torkig ebben az országban. Az egyik oldal az ellenfelet minduntalan a „patás ördög” jellemvonásaival ruházta fel, és azt az illúziót keltette, hogy az ellenfél feletti győzelem egyúttal a felemelkedés kulcsa, miközben hatalomra kerülése/hatalomban maradása minden rossznak okozója. A kétoldali politikai hisztériát a feldolgozatlan XX. századi traumákkal való gátlástalan manipuláció csak fokozta. A törzsi logika egyúttal mindegyik szereplő számára menlevelet jelentett saját táborában a morális züllésre, a társadalom- és gazdaságfejlődési úttévesztésre.

Schiffer András és Bajnai Gordon 2010 májusában a parlamentben - régi ismeretség

MTI

Kis leegyszerűsítéssel: a fasisztázás és a kommunistázás az a paraván, ami mögött szabadon ki lehet fosztani az országot. A kétoldali hisztéria a kartellpártokat legitimálta. Nem véletlen, hogy ma a Fidesz és az MSZP egyaránt a kétpártiság fenntartásában érdekelt. Szerintem ezt a választók egyre nagyobb hányada ismeri fel, és ez a felismerés hívta életre már három évvel ezelőtt magát az LMP-t is. Erkölcsi értelemben tehát úgy van értelme az Orbán-rezsim bukásának, ha egyszersmind a keletkezését előidéző viszonyokat is fel tudjuk számolni. Egyszerűen azért, mert ha folytatódik a kétpólusos bolhacirkusz, ha a XXI. századi Magyarország továbbra is a XX. századot játssza újra: Orbánt ugyan el lehet küldeni, de aztán minden kezdődik elölről, a züllés még mélyebb szintjein. Az LMP legfőbb politikai célkitűzése ezért a „demokratikus” kartell megtörése lehet. E nélkül nincs remény arra, hogy a magyar politikát kiszabadítsuk az oligarchák fogságából. A „demokratikus” kartell természetéből adódóan ellenáll annak, hogy az ország függőségét csökkentsük, a tőke szabad mozgása elé ökológiai és szociális korlátokat állítsunk, és az állampolgárok visszafoglalják a demokratikus részvétel alapvető fórumait.

hvg.hu: Mik azok a kérdések, melyek jelenleg a leginkább érdeklik az embereket, és amelyek a 2014-es kampány témái lehetnek?

S. A.: Szerintem az elkövetkező két évben nekünk elsősorban két kérdésre kell meggyőző válaszokat találnunk. Az egyik a zöld munkahelyteremtés, amiben nemcsak azt kell elmondanunk, hogy hány év alatt hány munkahelyet tudnánk teremteni, hanem azt is, hogy a gazdaság szerkezetét, a fejlesztéspolitikát hogyan akarjuk átalakítani. A másik pedig egy antikorrupciós stratégia. És itt nem azzal kell kábítanunk a választókat, hogy bilincseket csörgetünk, hanem olyan programmal kell előállnunk, ami egyértelmű garanciát ad a korrupcióval és a közjavak gátlástalan fosztogatásával szemben.

hvg.hu: Kubatov Gábor múlt héten az Országgyűlésben azt mondta a hvg.hu-nak, amióta nem ön az LMP-frakció vezetője, nem sok energiáját köti le a Fidesznek a legkisebb ellenzéki párt.

S. A.: Mondja ezt Kubatov, aki ebben a ciklusban egyszer sem szólalt meg a parlamentben.

hvg.hu: Nyilván nem képviselőként, hanem a Fidesz kampánystratégiájáért is felelős pártigazgatóként mondta ezt. Miért nem ön lett az LMP frakcióvezetője?

S. A.: Mert nem én kaptam a több szavazatot. (A szeptember 7-i frakcióülésen Jávor Benedek 8, Schiffer 7 szavazatot kapott – a szerk.) Tudtam nagyjából, hogy milyenek lesznek az arányok. Azért indultam el, mert úgy éreztem, hogy egy tisztújításon meg kell mérettetni azt a nem túl jelentős hangsúlybeli eltérést, amit többen a frakcióban és a pártban is érzékelnek.

Kezdő frakció, kezdő frakcióvezetője voltam: csomó mindent nem tudtam elengedni.

Stiller Ákos

hvg.hu: Gazdasági válság idején, amikor a parlamenti politikai küzdelmek már-már háborús jellegűek, célravezető-e a szakpolitikai részletkérdésekre fókuszáló értelmiségi politizálás?

S. A.: Egyfelől büszkék lehetünk a parlamenti munkánkra, ugyanakkor elismerem, hogy egyes kritikák jogosak. A frakció valamennyi tagjának egy közösen hangszerelt előadást kellene nyújtania. Az nem elég, hogy egyenként, szakmailag korrekt szövegeket tolunk. Másrészt a ciklus második felében olyan közérthető víziót kell felmutatnunk, amivel érzelmileg is azonosulni tudnak a választók. Megette a fene, ha nem tudjuk megértetni az emberekkel, hogy miért van szükség a korrekt parlamenti munkára, hogy az általunk felvállalt, és nap mint nap gyakorolt politika miről szól, miért más.

hvg.hu: Amíg frakcióvezető volt, épp attól szenvedtek a képviselők, hogy túl nagy tempót diktált, mindenkitől aprólékos, szisztematikus munkát várt el.

S. A.: A szisztematikus munka és a világos, jól kommunikálható célok nem összeférhetetlenek, csak még nekünk is meg kell tanulni ezt jól csinálni. Kezdő frakció, kezdő frakcióvezetője voltam: csomó mindent nem tudtam elengedni.

hvg.hu: Ma a politika és a politikai kommunikáció masszívan Orbán Viktor személye körül forog, amire a miniszterelnök tanácsadói rá is játszanak. Tudna változtatni ezen az LMP és az egyes szakpolitikai kérdésekre terelni a figyelmet?

S. A.: Azért ez egy kétélű fegyver: azzal, hogy minden ügyben Orbánt állítják a középpontba, károkat is okoz a Fidesznek, és magának Orbánnak. Minden hiba, baki, rá hullik vissza, amit az elmúlt két évben műveltek, még a legelvakultabb hívő számára is kiábrándító. Gondoljunk csak az IMF-hez való visszakullogásra vagy a baltás gyilkos kiadatása okozta diplomáciai botrányra. Orbán akkor érzi elemében magát, ha egy választást arra futtatnak ki, hogy ő vagy nem ő. Hiszen egy ilyen esetben még vereség esetén is meg tudná őrizni a párton belüli pozícióját. Ha viszont a kampány arról szól, hogy ez az ország milyen jövőt szeretne magának, és ehhez képest milyen pályát futott be a második Orbán-kabinet, akkor nehéz helyzetbe kerül, mert Orbán abban soha nem volt erős, hogy egy összefüggő politikai programot egy az egyben megvédjen. Tehát nem szabad engednünk, hogy a kampányban sátáni képek viaskodjanak egymással, és el kell érnünk, hogy a jövőképek kerüljenek a fókuszba. Azt gondoljuk, hogy a magyar társadalom nem provokálható büntetlenül a végtelenségig. Ha lesz olyan ellenzéki kínálat, ami nem a „legkisebb rossz”, akkor a Fideszből kiábrándult másfél millió ember nem marad otthon.