Antal Attila szerint amikor 2007-ben a BKV vezérigazgatójává kinevezték, a 4-es metró beruházásának előkészítése kétségbeejtő helyzetben volt, ezért kényszerűségből kötött külső céggel szerződést a projekt szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok elvégzésére. Erről a BKV volt vezérigazgatója a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó büntetőper csütörtöki napján vallott a Kecskeméti Törvényszéken. Antal arról is beszélt, Hagyó és Mesterházy többször utasította előnytelen szerződések aláírására.
Egy családi ház tervezési, kivitelezési szintjén volt az ország akkori legnagyobb beruházása – mondta a per harmadrendű vádlottja, aki leírt vallomását olvasta fel.
Szerinte a vádiratban leírtakkal szemben nem Hagyó Miklós utasította arra, hogy az AAM Zrt.-vel szerződést kössön, hanem a Fővárosi Közgyűlés által kinevezett metróbiztos, Becker László ajánlotta a figyelmébe a céget. Hozzátette, az AAM Zrt.-vel kötött szerződés megkötésére "a fővárosi lakosok érdekében került sor, hogy minél előbb be tudjuk fejezni a projektet".
Antal Attila elmondta, vezérigazgatói kinevezésekor a BKV átalakítására kapott megbízást. "Nem sikerült a 4-es metrót megúsznom, foglalkozni kellett vele" – tette hozzá. Emlékezetett arra, hogy amikor 2007 elején a BKV vezérigazgatója lett, a metróprojekt előkészítésén 14-en dolgoztak, közülük érdemi munkát hat-nyolc ember végzett. Szerinte ekkora létszám nagyon kevés volt az ország legnagyobb, 500 milliárd forintos beruházásának végrehajtására.
Vallomása szerint 2010-ben már 40 fővel dolgozott a metróberuházást végző csapat 920 millió forintos éves költségvetéssel, az általa kötött szerződések értéke ennek töredéke volt. "Ha ezeket a szerződéseket nem kötöm meg, akkor követtem volna el hűtlen kezelést" – tette hozzá.
A vádirat szerint a BKV Zrt. a számára szükségtelen szolgáltatásokra 2007-től 2008. április 22-ig, a szerződés felmondásáig több mint 133 millió forintot fizetett ki az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.-nek.
A volt vezérigazgató hosszasan beszélt a BKV-nak a C.C. Soft Kft.-vel a szentendrei HÉV utastájékoztatási rendszerének kiépítésére kötött szerződésről, mely 99 millió forint nettó összegűre emelkedett. A vádirat szerint eredményes próbaüzem a mai napig nem volt. Vallomásában kitért arra, hogy nem érkezett hozzá olyan információ, amely szerint a projekt közbeszerzésével probléma lett volna.
Azt mondta, megbízott a kollégáiban, nem vett részt az eljárásban, nem ő írta alá a szerződést, de ő engedélyezte. Helyszíni bejáráson nem volt, de szerinte a BKV-nál egy 90 millió forintos beruházás nem volt különleges.
A vádirat szerint a negyedrendű vádlott Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes nem akarta igazolni a beruházás teljesítést, ezért Hagyó Miklós behívatta a Főpolgármesteri Hivatalba, és utasította, hogy a kifizetés 2007 karácsonya előtt történjen meg. Végül 118 millió forintot utaltak át a cégnek. Antal Attila a szünet után folytatja vallomásának felolvasását.
A BKV volt vezérének vallomása szerint Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő többször utasította előnytelen szerződések aláírására. Kutron Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség csoportvezető ügyésze indítványozta Antal Attila harmadrendű vádlott nyomozati szakban tett, a bíróságon jórészt visszavont, illetve megváltoztatott vallomásának felolvasását.
Antal Attila a nyomozás során azt vallotta, 2006-ban kérte fel Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, hogy legyen a BKV Zrt. vezérigazgatója, majd kinevezése után bemutatta Mesterházy Ernőnek azzal, hogy vele is egyeztetni kell a BKV-szerződéseiről.
A BKV volt vezérigazgatóját folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják mint társtettest.
