Tárki: esett a Fidesz támogatottsága, az emberek fele nem szavazna
Tovább emelkedett a nem választók aránya, szeptemberben már határozottan több, mint a választók fele nem tudja vagy nem árulja el, hogy melyik pártra szavazna – derül ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet havi rendszeres pártpreferencia-kutatásából. Szeptemberben a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül a júliusi 18 százalékot követően szeptemberben 15 százalékra csökkent.
Szeptemberben az előző két hónaphoz képest nőtt a pártpreferenciával nem rendelkezők vagy azt eltitkolók aránya, amely így már stabilan a választónépesség 50 százaléka felett van – közölte a Tárki az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás alapján.
Összességében minden negyedik választópolgár állítja szeptemberben, hogy egy következő parlamenti választáson biztosan részt venne és van is választott pártja.
A választási regisztráció kapcsán felélénkült közbeszéd kiemeli a választók tudatosságát és mozgósíthatóságát; ebből a szempontból érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz-KDNP, a Demokratikus Koalíció és az MSZP szavazói a leginkább elkötelezettek pártjuk mellett, hiszen tízből körülbelül hat választójuk tekinthető biztos szavazónak, míg a legkevésbé az LMP szimpatizánsai ígérik biztosra részvételüket, tízből négyen nyilatkoztak így.
A Jobbik szavazói korábban jóval elkötelezettebbek voltak, mint jelenleg: tavaly novemberben még tízből hét, idén szeptemberben pedig már csak öt szavazójuk áll biztosan a párt mögött.
Szeptemberben a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül a júliusi 18 százalékot követően szeptemberben 15 százalékra csökkent, az MSZP-é pedig 12 százalékról 11 százalékra változott. A pártpreferenciájukat tekintve bizonytalanok vagy azt el nem árulók aránya 52 százalékról 55 százalékra nőtt az elmúlt két hónap alatt. A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 38 százalékról 34 százaléka, az MSZP-é pedig 25 százalékról 24 százalékra módosult.
A többi parlamenti párt népszerűsége lényegében változatlan: júliusban a Jobbikot a teljes népesség 10 százaléka, szeptemberben pedig 9 százaléka választotta, a pártválasztók körében pedig 22 százalékról 21 százalékra módosult a támogatottságuk.
Az LMP a teljes népességen belül júliusban és szeptemberben egyaránt 5 százalékot, a pártválasztók körében 10-10 százalékot ért el. A Demokratikus Koalíció szavazói a teljes népességen belül 2 százalékról 3 százalékra, a pártválasztók körében viszont 3 százalékról 7 százalékra nőttek. A kutatás adatfelvétele szeptember 12. és 18. között zajlott.
