Furcsállja, hogy bár az egyházak, kisebbségek ügye is uniós bírálatok tárgya, mégsem sikerült az érintett szervezetek képviselőivel találkozni budapesti vizsgálódásuk során – mondta a hvg.hu-nak az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának néppárti tagja, Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő. A delegáció többek között a magyar igazságszolgáltatás, a kisebbségek, az egyházak helyzetéről készít jelentést.
hvg.hu: Nem először járnak Magyarországon, tavasz óta vizsgálódik a bizottság. Mennyire tudják egyáltalán követni a magyar törvényhozás tempóját? A jegybanktörvényt például fél éven belül többször is módosították, de a kormány rendszeresen hozzányúl az alkotmányhoz is.
Sógor Csaba: Igyekszünk. Az Európai Parlamentben a szavazások gyorsasága olyan a nemzeti parlamentekhez képest, mintha az NHL-ben és egy ificsapat edzőmeccsén hasonlítanánk össze az ellőt jégkorong sebességét. Tartjuk a lépést.
hvg.hu: Mikor adják le a jelentést?
S.Cs: Még ezután írja meg a tervezetet a két jelentéstevő, aztán megvitatjuk, majd elkészül a végleges változat.
hvg.hu: És milyen következményei lesznek annak, amit leírnak?
S.Cs: Ez még a jövő zenéje.
hvg.hu: Viviane Reding alapjogi biztos Romániát és Magyarországot nevezte meg, mint két olyan tagállamot, amire kifejezetten figyelni kell az igazságszolgáltatás helyzete miatt.
S.Cs: Reding asszony említhette volna Szlovákiát, vagy Görögországot is. Romániában még nincs sem bizottság, sem jelentéstervezet. Én hozzászóltam ehhez a vitához, és kifejezetten kértem, hogy a koppenhágai kritériumokat minden tagállamon kérjék számon.
hvg.hu: Ezeket a kritériumokat Magyarország mennyire teljesíti? Pont Rui Tavares jelentéstevő mondta az EP-ben, hogy ha Magyarország tagjelölt állam lenne, nem biztos, hogy ilyen demokrácia-állapottal felvennék.
S.Cs: Nagyon sok tagállam esetében lehet problémákat megemlíteni, ilyen a már említett Görögország, vagy Románia is. A magyar helyzetről a kivizsgálás után nyilatkozhatok majd. Nyilván sok mindent másképpen látunk mi kelet-európaiak, mint Nyugaton, vagy másképp a néppártiak, mint a szocialisták.
hvg.hu: Romániát is említette többször. Ott nem ugyanaz történt ön szerint, mint Magyarországon, hogy a kormány a többségét kihasználva igyekezett minden féket, ellensúlyt eltávolítani maga elől?
S.Cs: Nem, ott teljesen más a helyzet. Nálunk negyven képviselő átállt a parlamenti ciklus legvégén a kormányoldalra, Magyarországon kétharmados felhatalmazása van a kormánynak. Romániában egy hét alatt váltották le a parlament elnökét, a felsőház vezetőjét. Furcsállom, hogy míg a szlovák nyelvtörvény ügyében a Velencei Bizottság sokkal súlyosabb véleményt alkotott, mint most Magyarországról, a magyar kormány több törvényen változtatott, Szlovákiában pedig nem történt semmi. Itt mégis uniós vizsgálat folyik, a szlovák kormány ellen viszont nem indult. Néha jogos a vélekedés, hogy kettős mércével mér az Európai Parlament, vagy Brüsszel.
hvg.hu: Hogyan értékeli az itteni tapasztalatait?
S.Cs: Nagyon furcsállom, hogy sem egyházak, sem kisebbségek képviselőivel nem sikerült találkoznunk, pedig az egyházügyi törvény, a kisebbségek helyzete is témája a vizsgálódásunknak.
hvg.hu: Miért, ki szervezte a programjukat?
S. Cs.: Ez egy jó kérdés, én is kíváncsi vagyok. Még nem tudjuk mi sem. De remélem, sikerül majd velük is találkozni.
