Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. szerelője óracserekor állapította meg, hogy olvasónk, Magyari Terézia tatabányai házánál a gázórán karcolások vannak, ami lehetséges visszaélésre utal. Leírta a tényt, felszerelte az új órát, papírdobozba csomagolta a régit, és elvitte. Olvasónkat egy hét múlva hívták fel a szolgáltatótól, hogy behívják a szerkezet szakmai bevizsgálására.

Magyari Terézia szóhoz sem jutott, mikor a vizsgálaton azt közölték vele, hogy a leszerelt mérőműszer a számlapnál karcos, emiatt „egyértelműen bizonyított, hogy manipulálták azt”. A döbbenete még nagyobb lett, mikor közölték vele, hogy „szabálytalan gázvételezés miatt” 540 ezer forint kötbér, valamint 30 ezer forintos szakértői díj megfizetésére kötelezik. Erről egyelőre csak szóban tájékoztatták. Az asszony azt mondta a hvg.hu-nak, ő „sosem babrálta a szerkezetet”, és „nem hajlandó a jogtalanul kivetett több százezer forintot kifizetni”, így  a D.A.S. Jogszervizhez fordult. Magyari Terézia úgy gondolja, azért lett „gyanús ügyfél” a szolgáltató szemében, mert az idei számlája 146 ezer forintra csökkent, a korábbi éves szinten 260 ezer – 300 ezer forintos gázszámlákkal szemben. A változás egy tavaly év elején üzembe helyezett cserépkályhának köszönhető.

Gáztolvajok országa lennénk?

A fenti történet nem egyedi. Olyannyira, hogy tavaly Nyíregyházán tüntetést is szerveztek a Tigáz ellenőrzési gyakorlata ellen. A D.A.S. Jogszerviz jogtanácsosa, Vizi András azt mondta lapunknak, a lakossági fogyasztók „aránytalanul nagy részét” érintik ilyen ügyek. A Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) beérkező panaszok legnagyobb része a Tigázt érinti, igaz, ez a legnagyobb szolgáltató Magyarországon, a fogyasztók 35 százalékát látja el – írta megkeresésünkre a MEH.

Stiller Ákos

„A Tigáz rendszeréből évente 70 millió köbméter gáz tűnik el. Ez 55 ezer család éves fogyasztása” − mondta el a hvg.hu-nak Száraz Gábor, a Tigáz Zrt. szóvivője. Ennek forrása lehet a vezetékből elszivárgó gáz is, de a legnagyobb részét szabálytalan vételezések teszik ki. Ez abból is látható, hogy „jelentős különbség van a kiszámlázott és a vezetékekből fogyó gázmennyiség között”. A cég szerint egy tavalyi ellenőrzésnél olyan is volt, hogy egy egész lakópark lopta a gázt.

Tavaly a Tigáznál az 1 276 000 fogyasztóból több mint 10 ezer esetben állapítottak meg szabálytalan gázvételezést, de a cég úgy becsüli, hogy a szolgáltatási területükön 40-60 ezer ügyfél csapolja meg jogtalanul a vezetékeket. Az Égáz-Dégáz földgázszolgáltató szolgáltatási területén tavaly több mint 12 ezer ellenőrzést végeztek, ebből 734 esetben állapítottak meg szabálytalan vételezést – ez arányaiban nagyságrendekkel több, mint a Tigáz értéke. Az internetes fórumokon a fogyasztók azt állítják, a cégek a veszteségüket próbálják az ártatlan ügyfelek kötbérezésével csökkenteni. Száraz Gábor szerint ugyanakkor évente csak körülbelül 800 millió forint kötbért hajtanak be, míg a veszteség 9 milliárd forint körül van. „Inkább tíz bűnöst kapjanak el, mint hogy egy ártatlant meghurcoljanak” – az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. osztályvezetője szerint. Horváth János azt mondta lapunknak, ha a legkisebb jel is arra mutat, hogy valakit tévesen köteleztek kötbérre, inkább elállnak az ügytől.

Így csalnak

A MEH-hez döntően plombahamísítással és a mérő mágnesezésével kapcsolatban érkeznek be panaszok. A Tigáznál bemutatták nekünk, hogy történik ez. Kellően erős mágnes segítségével a mérőkamra belső mozgó membrántartó lemezét a külső fémburkolathoz tapaszthatjuk. Az alkatrész így nem képes mozgásra, tehát a számlálót sem pörgeti, a gáz azonban zavartalanul áramlik át a mérőn. „A tartósabb használat azonban sérüléseket okoz a mérő belső felületén, a fém mágneses terébe történő beavatkozás is kimutatható. Emellett a lemez rendszeres megakasztása megsérti a belső műanyagburkolatot a mérő belsejében, bemaródást hagyva rajta” − mondta el a Tigáz munkatársa, Kállai László, aki szerint „számos ’tünetnek’ kell jelentkeznie, a szakértő egy karcolást még nem tekint bizonyítéknak a mágnesezésre”.

Ipari mágnessel befolyásolt készülék

Stiller Ákos

A másik módszer, hogy a számlapnál lévő hatósági plombákat lefúrják, a plexit leemelik, a számlálót kiveszik, kézzel visszatekerik, majd mindent visszaraknak, és plombanyomóval rögzítik. Modern összehasonlító szoftverrel tudják bizonyítani, hogy a plomba nem egyezik meg az eredetileg felszerelttel. Emellett a plombát nem lehet nyom nélkül leszedni, típussérülések maradnak utána, melyre felfigyelnek a szerelők. A D.A.S. jogtanácsosa szerint azonban számos plombahamisítási esetben nincs meg a mérőóra felhelyezéskor készített dokumentációja, ami elvileg kizárja, hogy a plomba sérülésére hivatkozzanak a szolgáltatók, mégis megteszik.

Van, aki nevetve fizet

A gáztörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szól a szabálytalan vételezésről. Ha a szerelő visszaélésre utaló nyomot talál, kötelező fényképet készítenie, és jegyzőkönyvet felvennie a fogyasztó jelenlétében, majd aláíratnia azt. A fogyasztónak nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e a szerződésszegést. A szabálytalan gázvételezés jogilag nem bűncselekmény, hanem szerződésszegés. Így nem büntetés jár érte, hanem meghatározott összegű (390, vagy 540 ezer forint) kötbér. Bár elvileg az elcsalt gázmennyiséget kellene befizetni, ennek a pontos meghatározása sokszor lehetetlen, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy maximum 30 napra visszamenőleg kell kifizetni napi 13- vagy 18 ezer forintos összeget. Ha valaki csak alkalmassá tette a gázórát szabálytalan vételezésre, akkor 390 ezer forintos kötbérre számíthat. „Bár komoly pénzről van szó, ez még mindig nem fedezi az ellopott gáz beszerzési árát. Több év szabálytalan gázvételezésért pedig nagyon aránytalan összeg. Van, aki nevetve rakja ki a kötbért az asztalra, hisz még így is megérte neki a szabálytalan vételezés” − tudtuk meg a Tigáz szóvivőjétől.

Ha a felhasználó vitatja a helyszínen készült jegyzőkönyv megállapításait, szakértői vizsgálatra kerül sor. A fogyasztók és jogi szervezetek tiltakoznak az ellen, hogy a szabálytalan vételezést egyetlen szakértő véleménye támassza alá, pláne mivel a felhatalmazott személyt a szolgáltató választja ki. A D.A.S Jogszerviz szakértője szerint a hatályos szabályok nem megfelelően védik a fogyasztókat. „A szakvélemények rendre a fogyasztó hibáját állapítják meg, és ezekre hivatkozva szabja aztán ki a kötbért a szolgáltató. A szakértői vélemények egy része azonban vitatható szakmai alapokon nyugszik” − mondta Vizi András, a társaság jogtanácsosa.

Száraz Gábor szerint a szakértőnek nem érdeke bármelyik oldalnak is kedvezni. A szolgáltató a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium oldaláról, a minisztérium által összeállított akkreditációs listából választja ki az igazságügyi szakértőt, aki (ha történt gázlopás) a fogyasztótól, ha nem igazolódik a szabálytalan vételezés ténye, a szolgáltatótól kapja. „A szakértő határozza meg a bevizsgálás időpontját, az más kérdés, hogy praktikus okokból a szolgáltató telephelyén szokott sor kerülni rá. A gáztörvény alapján a leszerelt gázmérőket a telephelyen, biztonságos körülmények között kell tartani, és mivel a kiérkező szakértő egy nap több esetet is kivizsgál, egyszerűbb neki a mérők tárolási helyén végezni a munkáját” – mondta a Tigáz szóvivője.

Nem érdemes perre menni?

Az Égáz-Dégáz tájékoztatása szerint ha a felhasználó nem fogadja el a társaság által kiválasztott szakértőt, joga van az országos névjegyzékből másik szakértőt választani. Ez esetben a vizsgálat költségét a felhasználó előlegezi meg az általa felkért szakértőnek. Ha egy ilyen eljárás során a szakember megállapítja, hogy a mérőn semmilyen elváltozás nem látható, mely indokolta a vizsgálatot, akkor a költségeket a társaság megtéríti. Ha a mérő rongált, de a mérés befolyásolását nem látja bizonyítottnak a szakértő, a szolgáltató nem szab ki kötbért, de ilyen esetben is a felhasználó fizeti a vizsgálatot. „Ez érthető is, hiszen a vizsgálatra a mérő sérülése adott okot, mely eszköz állagmegóvását és védelmét a törvény a fogyasztó feladataként határozta meg” – írták lapunknak válaszlevelükben. Az Égáz-Dégáznál a szakértők a vizsgálatok közel 60 százalékában látják bizonyítottnak a szabálytalanságot, és 20 százalék körüli a rongált, sérült, de nem befolyásolt mérők aránya.

A szabálytalan vételezés kimondásakor a gázszolgáltatást nem korlátozzák, kivéve, ha a manipuláció életveszélyes állapotot idézett elő. Ha kifizetik a kötbért, a szolgáltatás zavartalanul megy is tovább, ha viszont nem, 60 nap után kikapcsolják a gázt.

Stiller Ákos

Ha kiszabják a kötbért, a fogyasztó a Magyar Energia Hivatalnál (MEH) tehet panaszt, vagy méltányossági kérelemmel fordulhat a szolgáltatóhoz. „A hivatal rendelkezésre álló valamennyi körülmény, adat együttes vizsgálata alapján hozza meg a döntését” – tájékoztatta a hvg.hu-t a MEH. A fogyasztónak és a szolgáltatónak is minden dokumentumot, fényképet be kell nyújtania, fontos lehet például az egyéb energia felhasználásra áttérés bizonyítéka: vegyes tüzelésű kazán, fa, szén beszerzését bizonyító számla. Megnézik az előző évek fogyasztását is. Tavaly szabálytalan gázvételezéssel kapcsolatban valamivel több mint 1100 panasz érkezett be a MEH-hez, ezek 51 százalékát elutasították.

A D.A.S. Jogszerviz viszont úgy látja, a hatóságok passzívak sok esetben, ezért fordulnak hozzájuk. „Amennyiben látunk reális esélyt, akkor a peres eljárás összes költségét mi viseljük az ügyfeleink helyett, megbízunk egy szakértőt” – tudtuk meg Vizi Andrástól.

Több ügyvéd is foglalkozik szabálytalan vételezéses esetekkel. A Jogi Fórum egyik topikjában, mely a Tigáz jogtalan kötbérkivetéseivel foglalkozik, az egyik felhasználó olyan ügyvédet ajánl sorstársainak, akinek már volt ilyen jellegű, sikeres ügye. Váradi Judit szerint bírósághoz fordulás esetén számolni kell azzal, hogy az eljárás lényegesen hosszabb lesz, akár több mint egy év, a költségek is elérhetik a kötbér összegét. Ezért szerintük célszerű peren kívüli megállapodásra törekedni.

A MEH szerint az ilyen ügyek visszaszorításában a legfontosabb, hogy minél többen tisztában legyenek azzal: nem érdemes bizonytalan eredetű a számlájuk csökkentésére alkalmas eszközöket elfogadni, semmilyen mágnest vagy mágnest tartalmazó eszközt (mobiltelefon, hűtőmágnes) ne rakjanak a mérőknek még a közelébe se, a „mérőórákat ne használják más célra (üzenő fal, virágállvány), hisz állapotuk megőrzése, sérülésektől való védelme a felhasználó kötelessége”.

A D.A.S. szerint a jogszabályi környezet komoly módosítására lenne szükség az energiaszolgáltatók esetében. A megoldás független kivizsgáló testület lenne, mert „a jelenlegi rendszer nem pártatlan és számos kötbérkövetelés nem megalapozott”.