Bírók nyugdíjazása: 13 új ember került a Kúriára
Bemutatkozott a 13 új kúriai bíró a legfelsőbb bírói fórum teljes ülésén hétfőn - közölte a Kúria sajtótitkársága az MTI-vel.
A nyugdíjazások folytán megürült kúriai álláshelyekre négyen érkeztek a Fővárosi Törvényszékről, öten a Fővárosi Ítélőtáblától, egy-egy bíró a Kecskeméti, a Pécsi és a Szolnoki Törvényszékről, illetve egy bíró, aki ezelőtt a Kúrián beosztott bíróként dolgozott. A legfelsőbb bírói fórum teljes létszáma így jelenleg 70.
A sajtótitkárság tájékoztatása szerint a Kúrián jelenleg tart az álláspont kialakítása abban a kérdésben, miképp befolyásolja a legfelsőbb bírói fórum létszámhelyzetét és a már nyugdíjba vonult kúriai bírák jövőjét a korábban 70 éves, január elseje óta 62 éves, a Parlamenthez péntek este benyújtott alaptörvény- és törvénymódosító javaslatok szerint pedig 65 évre emelkedő bírói nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkorhatárral összefüggésben várhatóan még szeptemberben megkezdi tárgyalását a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság is.
A Kúria teljes ülésén most először tartott beszámolót mind a három szakág, a büntető-, a polgári és a közigazgatási kollégium egy-egy tanácselnöke. Darák Péter, a Kúria elnöke ugyanis azt szorgalmazza, hogy minden kúriai bírónak legyen rálátása a legfelsőbb bírói fórum munkájának egészére, továbbá, hogy a Kúria különböző ügyszakban dolgozó bírái közelebbről is megismerjék egymás ítélkező tevékenységét, és erősödjék az együttműködés a különböző jogterületek között - tudatta a sajtótitkárság.
A tanácselnökök általános jelleggel emelték ki az ügyteher növekedését és a létszámbeli változásokat, melyek következtében a konkrét ítélkező tevékenységre nagyobb hangsúlyt kellett fektetni. Ugyanakkor mind az elmúlt időszak jogszabályváltozásai, mind pedig a gyakorlatban felmerülő kérdések miatt több elvi kérdésben is állást kellett foglalni. Mindhárom ügyszakban egyaránt felmerült a már nem hatályos jogszabályok alkalmazása, büntetőügyekben pedig adott esetben az elkövetőre nézve kedvezőbb elbírálást eredményező rendelkezés visszaható hatályú alkalmazásáról is dönteni kellett.
A tanácselnökök beszámolóikban rámutattak azokra az ügytípusokra is, ahol jellemzően több jogág szabályait kell együtt értelmezni és alkalmazni. Így például a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti polgári jogi igények elbírálásakor lényeges kérdés, hogy a bíróság az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette-e, vagy a jogos védelem alapján felmentő ítéletet hozott. A közigazgatási bíráskodásban elsősorban az adóügyeknek lehetnek polgári jogi, munkajogi vagy büntetőjogi vonzatai, és jellemzően a közigazgatási ügyszak az, ahol a közösségi és a hazai jog rendelkezéseit rendszeresen együtt kell alkalmazni. Darák Péter és a Kúria kollégiumvezetői egyetértettek abban, hogy a több jogterületet érintő kérdések szakszerű és gyors elbírálása érdekében erősíteni kell a kollégiumok közötti kapcsolatokat.
Mindhárom beszámolóban felvetődött, hogy az 5-6 tagú kúriai tanácsok a nyugdíjazások folytán hónapokig kisebb létszámban működtek, mi több, volt olyan tanácselnök is, aki teljesen egyedül maradt.
Mészár Róza, a Kúria I. számú büntetőtanácsának elnöke beszámolójában elmondta: az eredetileg 15 tagú, három tanácsból álló büntetőkollégiumnak már tavaly is csupán 13, kizárólag ítélkezési feladatokat ellátó bírótagja volt, idén nyáron pedig felére apadt a testület, heten látták el az ítélkező munkát. Mindeközben az érkező ügyek száma jelentősen nőtt az előző évekhez képest, szeptemberre elérte az 1200-at, ami egy-egy korábbi év teljes ügyérkezésének felel meg. 2012-ben összesen 1800-1900 érkező ügyre számíthat a Kúria büntetőkollégiuma.
A büntetőbíró szerint ebben a helyzetben a meglévő bírák elsősorban a konkrét ügyek elintézésére, az eljárások elhúzódásának megakadályozására összpontosították erejüket, és így óhatatlanul valamivel kevesebb energia jutott a Kúria alkotmányban rögzített jogegységi feladatainak ellátására.
Orosz Árpád, a Kúria I. számú polgári jogi tanácsának elnöke elmondta, a tulajdoni perek időtartama hosszabb a szokásosnál, ez azonban nem mindig csak a bíróság "sara", ugyanis a sok éve tartó perekben nem ritka, hogy az egyik fél a Kúriától az eljárás teljes újrakezdését kéri a végleges döntés helyett, nyilvánvalóan a per elhúzásának szándékával. A tanácsnál általában nyolc hónapon belül születnek meg a döntések.
A tanácselnök az utóbbi időben felmerült jogértelmezési problémák közül kiemelte többi között a szomszédjogi pereket, illetve a végrendeletekkel kapcsolatos formai kérdések, például tanúk aláírásainak problémáját.
Hajnal Péter, a Kúria I. számú közigazgatási tanácsának elnöke beszámolójában elmondta, nagy nehézségek árán, de még tartani tudják az egyéves időhatárt az ügyek kúriai elbírálásánál.
Jogértelmezési nehézségek vannak például a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó adóhatósági becsléssel összefüggésben, amikor azt vizsgálják, hogy az adózó költekezése vajon bevallott jövedelmeken alapszik-e, illetve a fiktív ügyletekkel kapcsolatos áfa-visszaigénylések körében - tette hozzá.
A teljes ülésen jelen volt Polt Péter legfőbb ügyész, valamint Hilbert Edit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese.