Az utolsó percig lehetne kampányolni, a kereskedelmi rádiókban, tévékben, újságokban megtiltanák a kampányhirdetéseket, és a pártok helyett a jelöltek kapnák az állami támogatást, amely akár 2-3 millió is lehet – ezeket tartalmazza a Fidesz új pártfinanszírozási javaslata. Bár a milliós összeg ígérete tömeges jelöltállításhoz vezethet – amely a választók döntését nehezítheti –, a beterjesztő, Lázár János szerint a szigorú büntetés belengetése majd elriasztja a kamu indulókat.
Minden, az országgyűlési választáson induló jelölt kaphat az államtól a kampányára támogatást – számolt be a Fidesz még kidolgozás alatt álló kampányfinanszírozási törvényjavaslatáról Lázár János hétfőn, egy a választási eljárási szabályokról újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen. A nagyobbik kormánypárt volt frakcióvezetője, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – aki parlamenti képviselőként foglalkozik a kérdéskörrel – szerint önálló büntetőjogi tényállás terveznek a kampánypénzekkel visszaélésekre, melyről úgy vélte, hogy képes lenne visszatartani az állami támogatásokra utazó áljelölteket.
Lázár János a múlt heti sárvári kormánypárti frakcióülés csütörtöki napján számolt be arról, hogy a Fidesz és a KDNP képviselő elfogadták a választási eljárásról szóló törvénytervezet alapelveit, melynek egyik alapeleme az előzetes regisztráció bevezetése és a kampányolás szabályainak átalakítása lesz. Akkro azt mondta, szeptember 17-ig egyéni képviselői indítványként nyújtja be a javaslatát, melyet az év végéig el fog fogadni a parlament, és 2013. január 1-én hatályba is léptetik. A választási eljárásról szóló tervezet vitájával egy időben a kormánypártok tervei szerint az Országgyűlés megtárgyalja a párt- és kampányfinanszírozás átalakítását is.
A volt frakcióvezető hétfőn azt mondta, a Fidesz rövid és olcsó kampányt szeretne, amelyet a tervek szerint jelentős részben az állam fog finanszírozni, illetve a további jogkörökkel felruházandó Állami Számvevőszék ellenőrizhet már 2014-ben is.
A pártoknak semmit, minden pénzt a jelölteknek
A Lázár által ismertetett tervek szerint nem a pártok, a jelölő szervezetek, hanem a pártok jelöltjei vagy a független indulók kaphatják meg az állami támogatást. A fideszes képviselő szerint ezeket a kérdéseket még a választási eljárási törvény rendezni fogja, melyhez a témába vágó módosító indítványt fognak beterjeszteni a parlamenti vita alatt.
A jelenlegi rendszerben – amelyet az 1989-es párttörvény és az 1997-es választási eljárási törvény szabályoz –, a pártok az éves működésükre az előző választásokon elért eredményük alapján kapnak pénzt a költségvetésből. Ez a Fidesz esetében 1,05 milliárd, a KDNP-nek 232 millió forint jár, az MSZP 521, a Jobbik 448, az LMP 249, a parlamentbe be nem jutott, de egy százaléknál nagyobb eredményt elért MDF 42 millió forintot kap. Ezen felül a törvények szerint a pártok a kampányra is kapnak állami pénzt, aminek kiszámításánál az egyéni választókerületi jelöltek számát, illetve a listás jelölteket vették figyelembe. A pártok hivatalosan ebből a pénzből finanszírozzák a kampányaikat, illetve ezen felül a jelöltekre legfeljebb egymillió forintot költhetnek, egy párt maximum 386 milliót – ezt az összeget 1997-ben állapította meg a parlament, azóta nem változott.
A korábbi frakcióvezető által ismertetett elképzelés szerint az állami kampánytámogatást a következő országgyűlési választáson a jelöltek kaphatják meg, ennek összege meghaladhatja az egymilliót. Lázár szerint akár 2-3 millió is lehet ez az összeg, ám egyelőre nem nincs még döntés a törvényt kidolgozó Fidesz vezetőségében. A volt frakcióvezető szerint nem zárható ki, hogy ezen felül több kampánytámogatást nem kaphatnak a pártok, jelöltek, sőt a regisztrációra buzdító kampányra sem járna pénz a politikai szervezeteknek.
A Fidesz eddig ismertetett választási eljárási törvénytervezete szerint a regisztráció bevezetésével egy időben eltörölnék az ajánlócédulák rendszerét is. Lázár nem tartja támogathatónak a kaució ötletét (azaz, hogy a jelölt egy letétbe helyezzen egy előre meghatározott összeget), így nem zárható ki, hogy pár száz támogató aláírásának összegyűjtése után bárki elindulhat a választásokon, és részesülhet a milliós állami kampánytámogatásból.
A volt frakcióvezető szerint bele lehetne írni egy új, a kampánytámogatással való visszaélésre vonatkozó tényállást a Büntető törvénykönyvbe, az ÁSZ pedig a választások után megvizsgálhatná, hogy a jelölt szabályosan költötte-e el az összeget, törvénytelenség esetén pedig az ügyészség felléphetne a jogszabályt megszegő jelölttel szemben. Lázár szerint egy új büntetőjogi tényállás kellő visszatartó erővel rendelkezne, és kizártnak nevezte, hogy a milliós állami támogatás jelentette vonzerő hatására tömegek jelöltetnék magukat a választásokon. (Az ajánlószelvény-gyűjtés során korábban számos visszaélés történt, gyakorta fordult elő, hogy egy-egy párt több kopogtatócédulát adott le a kampány alatt, mint ahány szavazatot végül kapott – ellenfeleik ezért azzal vádolták ezeket a szervezeteket, hogy más párttól kapták a cédulákat, esetleg pénzt fizettek értük.)
A kopogtatócédula intézményét az LMP is szeretne megszüntetni, amit most a Fidesz is felkarolt: a hvg.hu korábbi információ szerint a kormánypárt meg is kereste az ellenzéki pártot és felajánlotta, hogy a regisztráció megszavazásáért cserében támogatnák az LMP felvetését, de a párt elzárkozott ettől. Könnyen belátható, ha semmi korlátja nem lesz az indulásnak - a jelöltnek nem kell bizonyítania, hogy valós a társadalmi támogatottsága -, ráadásul jelentős állami pénzre számíthatnak - amit nem egy szervezeten keresztül biztosít számukra a költségvetés -, az sokakat fog megmozgatni, sokan elindulnak. Amennyiben a 106 kerület mindegyikében több tucat induló lesz, az ÁSZ-nak komoly erőfeszítésekbe kerül majd mindegyikük számláját ellenőrizni. Így viszont annak a pártnak lesz nagyobb esélye, amely kellő mozgosítóerővel bír, segít a választóknak eligazódni a jelöltek között.
Nem akarnak gumiszabályokat
A tervek szerint a Fidesz eltörölné a kampánycsendet – jelenleg a szavazás napján tilos kampányolni. Korábban rendszeresek voltak a visszaélések, így a már az előző ciklusban is felvetődött, hogy nincs értelme a tiltásnak, mert lehetetlen betartani az előírást.
Beszüntetné viszont a nagyobbik kormánypárt a politikai reklámokat a kereskedelmi médiumokban, a közmédiában pedig ingyen felületet biztosítanának a pártoknak, jelölteknek, a kampány hosszát pedig lerövidítenék. Lázár szerint így nem kéne emelni a pártoknak jutó állami támogatás összegét, mert jóval kevesebbet kellene költsenek a politikai szervezetek a választások előtt. Orbán Viktor a pártja választmányi ülésén májusban felvetette, hogy 2013-ban és 2014-ben a nehéz költségvetési helyzetre való tekintettel vonják meg a pártok állami támogatását. Lázár egy májusi sajtótájékoztatóján azt mondta, nem támogatja az ötletet, a 2013-as költségvetés tervezetében pedig továbbra is szerepel a politikai szervezetek állami támogatása.
A hvg.hu kérdésére a volt frakcióvezető azt válaszolta, várhatóan a Fidesz tervezete nem fogja tiltani az önkormányzatoknak és az állami szerveknek, hogy kampányban számoljanak be a választások előtt az addigi tevékenységükről. Az éppen regnáló kormánypártok korábban így használtak újabb állami pénzeket a maguk (illetve az általuk támogatott kabinet) népszerűsítésére. Ezt az ötletet az előző parlamenti ciklusban az ellenzéki Fidesz szorgalmazta, most viszont nem támogatja: Lázár szerint nehéz meghatározni, hogy mi minősül kampánynak, legfeljebb gumiszabályokat lehetne alkotni, amiket nem lehetne viszont betartatni.
Többször nekifutottak
A pártok gazdálkodásáról és a kampányfinanszírozásról szóló két, több mint 15 éve született törvényt nemcsak rendszeresen bírálják a civil szervezetek. A korrupcióellenes szervezet, a Transparanecy International (TI) és a Freedom House Europe 2010-ben megállapította, hogy a Fidesz és az MSZP közel háromszor, a Jobbik 2,5-szer, a parlamentbe be sem került MDF 1,8-szor többet költött a 2010-es tavaszi választási kampány alatt, mint amennyit a vonatkozó törvények megengednek. A jelenlegi szabályok szerint a gazdálkodásukat ellenőrző Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) nincs joga utánaszámolni a valós költéseknek, csak tudomásul veszi a pártok hivatalos beszámolóit, amit a választások után tesznek közzé.
A parlamenti pártok is elismerik, hogy a régi szabályok elavultak, így a mostani és az előző parlamenti ciklusban is tettek kísérletet az új törvények kidolgozására. Idén tavasszal a TI vállalta magára a közvetítést a kormánypártok és az ellenzék között, de június elején bejelentették, hogy kiszállnak a párt- és kampányfinanszírozási törvényről szóló egyeztetésből, mert május eleje óta nem sikerült a parlamenti pártok képviselőit egy asztalhoz leültetni. A TI szerint azért mondtak le a tárgyalásokról, mert a Fidesz küldöttje harmadszorra sem jelent meg az előre megbeszélt egyeztetésen.
A TI a pártokkal egyeztetve már 2009-ben kidolgozott egy koncepciót, de a civil szervezet még a törvény beterjesztése előtt – az egyeztetések hiábavalóságára hivatkozva – kivonult a pártokkal folytatott tárgyalásokról. A Fideszen a több hónapos egyeztetést követően saját javaslattal állt elő, amely többek között tartalmazta a politikai reklámok tilalmát a kereskedelmi médiumokban – ezt az ötletet most ismét felkarolták.
A Transparency International 2009-ben azért bírálta a Fideszt, mert a civil szervezet szerint a javaslat olyan választójogi és alkotmányossági kérdéseket vetett fel, melyek megvitatására a választásokig hátralevő időben már nem volt lehetőség. A 2009-2010-es esetet megelőzően a kormányon lévő MSZP 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben is próbálkozott a törvények átírásával, de minden alkalommal fennakadt valamelyik parlamenti párt ellenkezésén.
Előzetes regisztráció: megvonják-e Fricz Tamás választójogát?
Lázár: "erősíti a demokráciát" az előzetes választási regisztráció
Regisztráció: a Fidesz eredménytelenül csábítja az LMP-t
