„Semjén Zsolt munkaidejét a napi ügymenet intézése köti le” – válaszolt Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a programja helyettesítő kormányfőként a KDNP-s miniszterelnök-helyettesnek. Orbán Viktor hétfőn ment el két hétre szabadságra, mert – mint a kormányfő fogalmazott – „lemerültek az akkumulátorai”, a nagy sportrajongó kormányfő még az olimpiát is kihagyta a pihenés kedvéért.

A szabadság alatt a helyettesítési rendnek megfelelően Semjén Zsolt látja el a kormányfői feladatokat, amihez Havasi Bertalan tájékoztatása szerint „a Miniszterelnökség apparátusa és saját kabinetje is rendelkezésére áll”. Igaz, mint a tájékoztatásból, és egy korábbi kormányzati apparátust irányító forrásunk szavaiból is kitűnik, túl sok komoly feladat azért nem akad a következő két hétben. Leginkább semmi: a héten még kormányülés sem lesz, igaz, a jövő héten tartanak majd egyet információink szerint, de ennek napirendjén sem szerepel majd fajsúlyos ügy.

Imitált kormányülés

A politika játékszabályai szerint kormányülést ilyenkor leginkább azért tartanak, hogy a kabinet ezzel is demonstrálja: még a nagy nyári szabadságolások idején is dolgozik. „Persze az előkészítő apparátus számára ilyenkor az a legnagyobb kihívás, hogy találjanak legalább négy-öt olyan ügyet, amit napirendre lehet venni, ilyenkor jönnek az olyan sajtóközlemények, hogy ’A kormány tájékoztatást hallgatott meg a strandok vízminőségéről’, vagy hogy ’A mezőgazdasági államtitkár beszámolt a parlagfű elleni küzdelem alakulásáról’, és hasonlók” – ironizált informátorunk.

Ezen kívül leginkább technikai jellegű kormányrendeletek kerülhetnek Semjén Zsolt elé, illetve olyan ügyek, ahol a politikai döntések már korábban megszülettek, és egyszerűen az ügymenet miatt jutnak éppen olyankor „aláírásérett” állapotba, amikor a miniszterelnök távol van. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata ezek előkészítése és megfogalmazása. Létezik egy felterjesztői rend, amely szabályozza, hogy hány kézen kell átmennie egy-egy kormányrendeletnek, vagy határozattervezetnek, és kinek az aláírása kell, hogy szerepeljen rajta, mielőtt a kormány elé kerül. Forrásunk szerint a szabadság alatt annyi a változás, hogy ez általában kiegészül a kormányfő egyik bizalmi emberével, leginkább a kabinetfőnökkel.

Természetesen a nyári szabadságok alatt is van azért egy „összekötő”, aki legalább naponta egyszer felhívja a miniszterelnököt és tájékoztatja az aktuális történésekről, és a pihenő kormányfő ilyenkor is kapja a napi sajtószemlét, bár ennek az internet és az okostelefonok korában már kevésbé van jelentősége. Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc is folyamatosan követte a közéleti híreket, míg Medgyessy Péter esetében információink szerint Gál J. Zoltán és Draskovics Tibor döntötte el, hogy egy-egy ügynek van-e akkora jelentősége, hogy felhívják a nyaraló miniszterelnököt. Kérdésünkre, hogy Semjén Zsolt tartja-e a kapcsolatot főnökével, Havasi Bertalan annyit válaszolt, hogy „a miniszterelnök-helyettes egyeztet, akivel és amikor szükséges”.

Ki, mit ír alá?

Persze, mint írtuk, ilyenkor jellemzően nincsenek „nagy ügyek”, a már idézett korábbi apparátusi vezető például azt mondta, a szokásjog szerint még egy helyettes államtitkár kinevezésének aláírásával is inkább megvárják, amíg a miniszterelnök visszajön, hogy ő szignálja a papírt: nehogy az illető esetleg „másodosztályú kinevezettnek” tartsa magát. Ez alól csak egy kivétel van, az augusztus 20-i kitüntetettek felterjesztése a köztársasági elnöknek (ha éppen erre az időszakra esik a szabadság), hiszen ezt úgyis a mindenkori elnök adja át, és írja alá végül.

Mivel ilyenkor jellemzően a diplomácia is „behal”, a helyettesítőnek attól sem kell tartania, hogy egy éppen erre járó állam- vagy kormányfő, külügyminiszter kopogtat, aki miniszterelnöki szintű vendéglátót igényel a protokoll szerint: a kormányfő stábja a lehető legkorábban értesíti a szabadság időpontjáról a külügyet, akik eleve ennek tükrében szervezik a programokat. Ha netán olyan szintű esemény történne – például egy rendkívüli uniós csúcs –, ami mindenképpen a miniszterelnök személyes jelenlétét igényelné, akkor természetesen Orbán Viktor megszakítaná szabadságát.

Ilyenkor is adódhatnak azért apróbb meglepetések. „Kevesebben játszanak a pályán, lankad a figyelem, előfordulhat, hogy ilyenkor valaki igyekszik ezt kihasználni” – mondta politikai tanácsadó forrásunk, aki ennek tulajdonította például a tavaly augusztus elején a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban lejátszódott kis közjátékot, aminek során Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár menesztette Vasváriné Menyhárt Éva hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkárt – majd egy hónap múlva ő távozott a tárcától a Miniszterelnökségéhez. (Azóta onnan is távozott.) Lamperth Mónika akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter pedig miniszterelnök-helyettesként próbálta 2007-ben a szabadságát töltő Gyurcsány Ferenccel való egyeztetés nélkül a kormány elé terjeszteni a turizmustörvény módosítását, de ez végül is elhalt az apparátus ellenállásán.

A kommunikációs stáb azért ezekben a hetekben is igyekszik „tematizálni” a közéletet, még ha ez az uborkaszezonban nem is könnyű (különösen egy olimpia idején). „Ilyenkor jönnek a ’nagy kéthetes kommunikációs stratégiák’: emlékszem, mi is vért izzadtunk, hogy kitaláljunk valamit, amivel be lehet kerülni a hírekbe, amíg a kormányfő távol van, és behal a politika” – mondta némi (ön)iróniával egy korábbi politikai tanácsadó, aki Orbán Viktor elmúlt két hétben tartott konzultációsorozatát is egy ilyen stratégia részének tudta be: a nyaralás előtt még egyszer felpörgetni a kormányfőről szóló hírek mennyiségét, hogy egy darabig „kitartson” a szabadság alatt is.